Családállítás

Mi a családállítás?

 

Bert Hellinger felfigyelt arra, hogy jelenlegi problémáinkra a kulcsot nem elég csak a saját, személyes életünkben keresni. A sorsunk nagyon szorosan összefonódott elődeink, őseink sorsával, és gyakran ugyanazok a minták, ellenállások, dinamikai működések köszönnek vissza az életünkbe. Akkor is jelen van ez a rejtett hatás, ha valakit a felmenők közül nem ismertünk. Létezik egy egész, egy rend-szer, melynek a család minden tagja a része. A családállítás szakirodalmában erre két fogalmat használnak: „családi lélek” vagy  „mindentudó mező”. Ebben a térben szigorú törvények uralkodnak, meghatározott rend van. Ha sérülés történt a múltban, az kihat a következő családokra, jelentősen befolyásolva az egyének sorsát.

Amennyiben sikerül megtalálni és helyreállítani a sérülést, az jelentős változást hoz mindenki életébe, aki érintett.

A Bert Hellinger által megfigyelt törvényszerűségek nemcsak a családokra, hanem minden kisebb-nagyobb csoportra, rendszerre és szervezetre is érvényesek. Itt is lehet ugyanígy, vagy hasonló módon a módszert alkalmazni, de nem családállításnak, hanem rendszerállításnak hívjuk. Ilyen csoport lehet egy munkaközösség, egy lakóközösség, egy szerelmi háromszög, iskolai közösség, de akár még egy konkrét esemény (pl. baleset, tragédia részesei) is, akik közül valaki életben marad, esetleg megsebesül, más pedig meghal. Ilyenkor Hellinger és munkatársainak azt figyelték meg, hogy létrejön egy „közös léleknek” nevezett rejtett összeköttetés, egy élő, de láthatatlan hálózat vagy kapocs.

A családállítás segítségével feltárható, hogy egy jelenbeli probléma milyen családi minta következménye, illetve feloldást is kínál.

Hányszor hallottuk édesapánktól/édesanyánktól: „olyan vagy, mint az anyád/apád”, és ezt megrovó hangsúllyal… Hányszor fogadjuk meg gyermekként, hogy soha nem leszek olyan, mint az apám/anyám?

Majd észrevesszük 30-40-50 évesen, hogy ugyanolyan szokásaink vannak, ugyanolyan párt választottunk, ugyanúgy bánunk a gyermekünkkel.

Sokszor úgy érezzük, nem úgy élünk, ahogy szeretnénk. Azt érezzük, nem találjuk a helyünket az életben;  depresszió, szorongás bénítja mindennapi életünket; nem akarnak begyógyulni a régi sebek; kudarcba fulladnak kapcsolataink; tehetetlennek érezzük magunkat, rossz a kapcsolatunk a szüleinkkel, gyakori betegségek nyugtalanítanak bennünket.

Bármennyire is szerettünk volna megválni szüleink viselkedési mintáitól, azok életünk kezdete óta belénk égtek. Számos támogató minta is van köztük, és számos akadályozó.

A felmérések azt mutatták ki, hogy a családállítást követő egy éven belül a résztvevők 78%-ának életében jelentős pozitív változás köszöntött be, és 14%-uknak javult az állapota.

A családállítás menete

Bert Hellinger hosszas kutatásai azt bizonyították, hogy egy úgynevezett „közös mező” szereplők segítségével a térben megjeleníthető, és a rejtett dinamikák és konfliktusok életre kelnek benne, tisztán és világosan megmutatják magukat. Ebben a térben látható lesz az igazság, és ekkor már lehet vele dolgozni, a sérült helyzetet lehet gyógyítani.

A családállítás elején a kliens néhány szóban elmeséli, hogy mi a problémája. A vezető kikérdezi az illetőt a családjáról és a családjában lévő nehéz sorsokról. Ez a beszélgetés történhet a csoport előtt vagy külön is, majd együtt meghatározzák a célt és a problémához kapcsolódó érzelmeket.

A vezető vagy a kliens ez alapján meghatározza, mely családtagokat kell felállítani. A képviselők felállnak a térben, és érzéseik által feltárulnak a tudat alatt meghúzódó minták.

A családállítás általában csoportban zajlik. A vezető felkéri a klienst, hogy ismertesse az okot, amiért eljött, és válasszon úgynevezett „szereplőket” a csoportból. A kiválasztott szereplők pontosan megszemélyesítik a család karaktereit, értik és érzik az igazságot. Miután az igazság és a helyzet láthatóvá válik, elindulhat a „rend”-rakás.

A családállítás egyénileg is történhet: ilyenkor csak a kliens és a családállító van jelen, és különböző eszközöket (pl. bábukat) használnak a szereplők megszemélyesítéséhez.

A képviselők pontosan ugyanazt érzik, mint az igazi családtagok, anélkül, hogy ismernék őket. A családállítás során a legtöbb esetben a kliens is belép a folyamatba.  A folyamatot a vezető olyan irányban támogatja, amely által egy olyan helyzet alakul, ahol minden családtag a maga helyén áll, és jól érzi magát.

A szerepben való ragadás a családállítás veszélye lehet, ezért mindig alkalmazzuk azokat a technikákat, amelyekkel ez elkerülhető.  Természetesen nem véletlen, hogy kit mi érint meg a többiek állításából, azonban a kineziológiai módszerek használata biztosítja a szerepből való kilépést.

Kinek ajánljuk a családállítást:

  • szülő-gyerek kapcsolat zavarai akár a felnőttkorban is
  • a felnőttkorban is fájó gyerekkori sérülések, be nem gyógyult lelki sebek
  • ismétlődő párkapcsolati problémák
  • félelem a gyerekvállalástól, nehéz foganás
  • gyenge teljesítmény, erőtlenség, gátoltság esetén
  • életviteli nehézségek
  • különböző függőségek (alkohol, drog, gyógyszer stb.)
  • depresszió, érthetetlen harag, düh, szorongás, félelmek
  • ismétlődő munkahelyi problémák
  • nehéz döntések
  • öngyilkossági hajlam, lehangoltság, pánik, evészavar, alvászavar, gyerekkori magatartászavarok stb.

Szoktuk ajánlani, hogy a kliens az adott témával még esetleg keressen fel egy segítő szakembert, hogy jobban megtámogassuk a folyamat eredményességét, segítsük a történtek megemésztését és az új élet kezdetét.

Családállítást végző szakembereink

Darai Dóra
Darai DóraKineziológus, családállító
Köles Klára
Köles KláraKineziológus
Nagyné Szili Zsuzsanna
Nagyné Szili ZsuzsannaKineziológus, családállító