Színdiéta 3. rész

Cikkünk előző két részében áttekintettük a védikus gyógyászatban használt három fő alkatot, a Sárga, a Piros és a Zöld típust, illetve a színekhez tartozó ételek jellemzőit. A mostani részben ismertetjük a három típus számára tervezett étrendeket.

Sárga étrend

A Sárga típus leginkább a mozgáshoz köthető, amely a színhez tartozó elemben, a levegőben fogható meg. Az ájurvédikus szemlélet szerint a Sárga alkathoz a test belső egyensúlyán és alkalmazkodóképességén túl a testen belüli mozgások tartoznak. Ide sorolható:

• légzés: a levegő áramlása a légzőszerveken keresztül;
• szívműködés: a vér ritmusa és mozgása;
• beszéd: a verbális kommunikáció folyamatai;
• perisztaltika: az étel áthaladása a tápcsatornán;
• az emésztőenzimek kiválasztódása;
• a salak ürítése;
• menstruáció;
• várandósság és szülés;
• keringés;
• testmozgás;
• idegrendszeri aktivitás: agy, idegek, szemek, fülek, tapintás;
• az elme tisztasága: az új információ befogadása, feldolgozása, tárolása és visszacsatolása.

Amennyiben az ember egészséges (tünetmentes) és egyensúlyban van, ezek a folyamatok eseménytelenül zajlanak a testen belül. Ha azonban a Sárga típusba sorolható ember elveszti egyensúlyi állapotát, a fenti területek közül legalább az egyikben valamilyen tünet jelentkezik. Az alábbiakban most elsősorban az emésztésre és a táplálkozásra fektetünk hangsúlyt, hiszen ez az egészség megőrzésének és a problémák kezelésének az alapja.

A Sárga típusba tartozók számára nagy kihívás az emésztés. Kreativitásuk, érzékenységük és változékonyságuk miatt hajlamosak túlságosan megfeledkezni magukról egy adott tevékenység során. Fontos, hogy lelassuljanak, szünetet tartsanak és élvezzék az étkezéseket. Emellett, annak ellenére, hogy általában gyors emésztéssel rendelkeznek, a székrekedés számukra igen gyakori probléma, amely megnövelheti a táplálkozás és a székletürítés között eltelt időt.

A Sárga típusúak számára az egyszerű – nehéz szószok és mártások nélküli –, jól elkészített és megfelelően fűszerezett ételek a legjobbak. Salátaöntetnek elegendő az olaj, és a citromlé. Számukra a legelőnyösebb megoldás az, ha az egyes ételekben vegyesen, ötvözve vannak jelen a különböző színek, emiatt a főzelékek és levesek a legjobb ételek, amelyekben a hozzávalók elkeverednek. Az ízek közül az édes, a sós és a savanyú ételek kedveznek nekik a leginkább, míg a keserű, fanyar és csípős ételek általában kerülendők az általuk okozott fizikai hatások miatt – álmatlanság, bélgázok, fejfájás stb.

Fontos, hogy kerüljék a túlevést, és hogy világos gyümölcsöket és zöldségeket fogyasszanak. Napról napra ingadozó étvágyuk ellenére törekedjenek a rendszeres étkezésre, hogy ne futtában fogyasszák el az ételt, vagy ne adj’ isten kihagyjanak (egész) étkezéseket.

A Sárga típusúaknál gyakori probléma a gázosodás, amelynek okát gyakran nehéz megállapítani, hiszen ez a tünet órákkal az étel elfogyasztása után jelentkezik. Gyakran a diófélék, a kukoricalisztből vagy búzából készült ételek, az édességek, a tejtermékek, vagy a rozskenyér áll a háttérben.

Mivel a Sárga típusúak velük született jellemzője a szárazság – száraz bőr, haj, szemek és körmök –, ezért a száraz és ropogós ételek fokozzák ezt a tulajdonságot. A kekszek, a chipsek, a popcorn, a száraz vagy pirított kenyér és gabonák, sőt még a szárított gyümölcsök és diófélék sem kedveznek nekik. Helyette jobb, ha nedves, olajos ételeket fogyasztanak, melyek növelik a test nedvességtartalmát – ugyanakkor bánjanak óvatosan a telített zsírsavakkal! A táplálóbb gabonafélék, mint a teljes kiőrlésű gabonák, a barna rizs, a bulgur és a teljes kiőrlésű lisztből készül tésztafélék és kenyerek kedvezőbbek számukra, mint a könnyű fehér lisztből készült termékek, ezért jobb, ha minél kevesebb átalakításon átesett, tápláló, barna színű ételeket választanak.

Az ideális Sárga étrend összetétele

Ha színek szerint vizsgáljuk a Sárga típusba tartozó emberek ideális napi étrendjét, akkor azt találjuk, hogy arányosan oszlanak meg benne az egyes színek: egyharmadát az alapszínek – sárga, narancssárga, piros és zöld színű gyümölcsök és zöldségek – teszik ki, míg a másik kétharmadát a barna és fehér színű ételek képezik.

Általánosságban elmondható, hogy a Sárga típusúak egyaránt fogyaszthatnak sárga, piros, narancssárga és zöld színű zöldségeket. A gyümölcsök esetében sincsenek jelentős korlátozások, eltekintve attól, hogy a szárított gyümölcsöket érdemes evés előtt beáztatni, hogy könnyebben emészthetők legyenek. A barna ételek közül is csupán a hajdina és a rozs kerülendő. Azonban tartsuk észben, hogy jobb, ha ezek az ételek puhák, ezért a gabonaféléket beáztatva, esetleg némi fűszerezéssel érdemes fogyasztani. Mivel a hüvelyesek könnyen puffadást okoznak nekik, fontos, hogy puffadásgátló fűszerekkel együtt fogyasszák őket, amelyek segítenek lebontani a hüvelyesek szénhidrátjait. Ami az olajokat és zsírokat illeti, a Sárga típusba tartozók többet fogyaszthatnak ezekből az ételekből, mint a Piros, vagy Zöld típusúak. Ennek egyik oka, hogy az olajok segítenek nedvesen, olajosan tartani a bőrt és fenntartják a sejtek és szövetek közötti egyensúlyt.

Azonban fontos, hogy csupán jó minőségű, kevéssé feldolgozott olajokat fogyasszanak. A diófélékből és magokból kis mennyiségeket egyenek, ezek közül a mandula a legjobb, bár érdemes forró vizes áztatással eltávolítani a héjukat. Érdekes módon jobb, ha a dióféléket külön-külön fogyasztják és nem összekeverve azokat – ha emésztési problémákat okoznak, érdemes kerülni őket egy pár napig.

Piros étrend

A piros szín leginkább a tűzzel, kisebb mértékben a víz elemmel függ össze. A tűz (illetve a hő) jól ismert képessége, hogy a dolgokat transzformálja. A testünkön belül az enzimalapú átalakító folyamatokban van jelen, amelyek az ételt olyan molekulákká bontják, amelyek aztán képesek beépülni a testbe. Emiatt a Piros típushoz különböző testi funkciók kapcsolhatók:

• az étel emésztése és az emésztőrendszer szervei – a gyomor, a bélrendszer, a hasnyálmirigy, a máj és az epehólyag;
• a mikro- és makrotápanyagok felszívódása;
• az étel szövetekké és sejtekké történő alakítása;
• a sejtek, a szövetek és a szerveken belüli anyagcsere folyamatai;
• a testhőmérséklet fenntartása;
• a test intellektuális és érzelmi működése, a memória;
• az immunrendszer működése, a vérsejtek képződése, a csecsemőmirigy és a lép működése;
• a látás és a hallás;
• a szaporító- és légzőszervek működése, valamint a szaglás;
• a bőr „működése”, a méreganyagok kiiktatása, az izzadás.

Ha a piros erők nincsenek egyensúlyban az emberben, akkor fordul elő a fenti szervek és szövetek rendellenes működése, amely többek között gyomorbántalmak, vérszegénység, hályogok és bőrgyulladások formájában jelentkezhet. Ismét elmondható, hogy az egyensúlyi állapot elvesztése legelőször az emésztőrendszerben jelentkezik – a Piros típusúaknál ez a gyomorkapunál lép fel, ahol az étel a patkóbélbe jutva a bélfalakból és a szomszédos szervekből kiválasztott emésztőrendszeri nedvek által lebomlik.

Emiatt a Piros típusúaknál az emésztőrendszeri problémák elsősorban a hasi idegközpont táján jelentkeznek, amelyek érdekes módon gyakran az étkezések idején felmerülő konfliktusos helyzetekből fakadnak. A Piros típusúak hajlamosak az étkezések során élénk párbeszédben, vitában kiélni a napi tevékenységeikből fakadó frusztrációjukat. Ebből fakadóan jobban teszik, ha meglehetősen enyhe, lágy ételeket fogyasztanak, hogy ne súlyosbítsák emésztőrendszeri folyamataikat. Természetesen az is segít, ha időt szakítanak arra, hogy kiélvezzék az ételeket és békés környezetet teremtsenek maguk körül az étkezések idejére.

A Piros típusba tartozók intenzív személyiségek, úgyhogy ez természetesen megjelenik az étkezési szokásaikban is – hajlamosak arra, hogy túl sokat egyenek-igyanak. Náluk is fontos, hogy rendszeres időközönként táplálkozzanak, máskülönben gyakran megesik velük, hogy a bennük lévő tüzet nassolással, túlevéssel és rossz ételek választásával próbálják táplálni. Ha rendszeres időközönként nem csillapítják étellel ezt a tüzet, az máshogyan fog felszínre jutni, például a munkatársakkal és családtagokkal folytatott viták formájában.

Mivel erős anyagcserével rendelkeznek, azt hiszik magukról, hogy bármit megehetnek – mégis, az első jele annak, hogy rosszul döntöttek (például ha túl sok fűszeres, csípős, vagy rosszul megválasztott ételt fogyasztottak), az ha gyakori és laza a székletük, ami akár égető, viszkető érzéssel is párosulhat. Ez gyomorbántalmakkal is társulhat, ami az étkezést követő egy-két órán belül jelentkezhet, viszkető, nyomásszerű érzéssel és puffadással. Gyakori megfigyelés, hogy a paradicsomra rosszul reagálnak a Piros típusba tartozók – savas jellege miatt túlzott savképződéshez és égető széklethez vezet. Emellett kerülendő a nyers hagyma és fokhagyma, illetve az olajban sült ételek fogyasztása.

Ami az ízeket illeti, leginkább a keserű, a fanyar és az édes ízek kedveznek a Piros típusba tartozóknak – utóbbi esetében ez csupán a bio édességekre vonatkozik! –, míg a savanyú és édes ízek a legrosszabbak. Ide tartozik az előbb említett paradicsom, de az ecetes ételek – ecetes uborka, olívabogyók és maga az ecet – is, melyek kiütéseket és égető érzést okoznak a szájban, a gyomorban és a patkóbélben. Emellett ajánlatos számukra, ha óvatosan bánnak a borssal, valamint a fanyar gyökérzöldségekkel, például a gyömbérrel.

Az ideális Piros étrend összetétele

A napi táplálékbevitelt tekintve az ideális étrend a következő összetevőkből áll: az ételek 50 százalékát különböző gabonák, hüvelyesek és kenyérfélék teszik ki, a 30 százalékát a piros gyümölcsök és zöldségek alkotják, a fennmaradó 20 százalékot pedig a fehér ételek.

Meglehetősen kevés piros színű zöldség jöhet szóba – mivel a paradicsom túl savas, a csilipaprikák, a cékla és a padlizsán túl fanyar, csupán a radicchio saláta és a piros (kaliforniai) paprika marad. Szerencsére azonban a sárga, narancssárga és zöld színű zöldségek nagy részét fogyaszthatják. A gyümölcsök közül elsősorban a piros, kék és fekete színű bogyós gyümölcsök, a cseresznye, a szilva, a füge, a szőlő, a gránátalma és a dinnyefélék a legmegfelelőbbek, emellett szárított gyümölcsöket is fogyaszthatnak. Az arany és narancssárga színű trópusi gyümölcsök – a banánt, a barackot, a grapefruitot és a papaját leszámítva –, valamint a zöld színű gyümölcsök, mint például a dinnye, a szőlő, a zöld szilva és a kivi is fogyaszthatók.

A Piros típusba tartozók számára talán a barna ételek a legfontosabbak. A legjobb számukra, ha olyan vegetáriánus diétán élnek, amely különböző hüvelyesekből, teljes kiőrlésű gabonafélékből, kenyerekből, valamint piros színű gyümölcsökből és zöldségekből áll. A gabonafélék közül bármelyik szóba jöhet, kivéve a sárga színűeket, vagyis az amarántot, a kukoricát, a kölest és a quinoát. A hajdina és a rozs túl robusztus számukra, és nem árt, ha óvatosan bánnak a fehér rizzsel is. Az összes hüvelyest fogyaszthatják, kivéve a vörös lencsét. Habár a Piros típusba tartozók az olajokat nem használhatják olyan gondtalanul, mint a Sárgák, mégis van, amelyik kulcsfontosságú az egészséges bőr és a szív- és érrendszeri egészség szempontjából. A gabonaalapú étrendnek köszönhetően nagy mennyiséget fogyasztanak az omega-6 zsírsavakból, mégis fontos, hogy kiküszöböljék a telített zsírsavakat, illetve hogy a hidrogenizált olajokat (margarin, sütött és rántott ételek) más, egészségesebb olajokkal helyettesítsék. Pirított napraforgóval, szójával és tökmaggal is lehet segíteni a helyzeten, amelyek amellett, hogy jó ízűek, magas rost- és fehérjetartalommal is rendelkeznek.

Zöld étrend

Elsősorban a víz, másodsorban a föld a Zöld típushoz köthető elemek. Hozzá tartozik a test valamennyi alkotóeleme, beleértve a váladékokat és a nedveket:

• a gyomorfal váladékképző és védő bélése;
• a nyelőcsövet védő váladékok;
• az emésztőnedvek és enzimek;
• a tüdő és a szív váladékképző és védő bélése;
• a vér, a nyirok és a szövetek nedvei;
• a száj, a nyelv és a nyálmirigyek nedvei és bélése;
• az orrmelléküregek nedvei;
• az agyvelő nedvei, a gerincvelő-folyadék;
• a bőr zsíros váladékai és a könnyek;
• a húgyvezetéket és a szaporítóvezetéket védő váladékok;
• a belső elválasztású mirigyek váladékai (a hormonok);
• valamennyi testi ürülék.

A testnedvek folyamatos utánpótlását a megfelelő táplálkozás biztosítja. A piros vagy a sárga szín rendellenességei nagymértékben befolyásolják a zöld folyamatokat: a testnedvek kiválasztódása (zöld) az átalakítási folyamatoktól (piros) függ, de emellett meghatározzák az idegrendszertől kapott jelek is (sárga).

A Zöld típusba tartozókra jellemző a lassú anyagcsere, emiatt nagyon kevés étel elegendő ahhoz, hogy jóllakjanak, és könnyen híznak. A nem megfelelő táplálkozás nehézkessé, letargikussá és álmossá teszi őket közvetlenül az étkezés után. Náluk az emésztési zavarok rögtön az étel elfogyasztását követően jelentkeznek, és a három típus közül rájuk jellemző leginkább az anorexia, a bulimia és az elhízás. Ezzel szemben könnyen böjtölnek, ami remek lehetőséget ad a testen belüli méreganyagok kipucolására – a böjt idejére érdemes zöld színű folyadékokkal segíteni ezt a folyamatot. Általában rendszeres a székletük, így ha székrekedés vagy szorulás lép fel náluk, biztos, hogy helytelenül táplálkoznak, és nem fordítanak elég figyelmet az igényeikre. Az egészséges Zöldek stabil étvággyal rendelkeznek a Sárgák ingadozó étvágyával ellentétben, vagy a Pirosaktól eltérően, akik mogorvák lesznek, ha késik az ebéd. Mivel az emésztési folyamataik nem olyan erősek, mint a Pirosaknak, nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy mit és hogyan esznek. Napi egy főétkezés és egy kisebb étkezés elegendő, hogy szinten tartsák energiájukat és egészségüket – az se baj, ha kihagynak egy étkezést, ha épp nem éhesek. Azonban ha így döntenek, fontos, hogy ne desszerttel jutalmazzák önmegtartóztatásukat!

Mivel hajlamosak a hízásra, ha éhesek lesznek két étkezés között, érdemes először vízzel csillapítani az étvágyukat – ha az így sem múlik el, érdemes zöldségeket, vagy gyümölcsöket választani nassoláshoz. Emellett jó, ha megisznak egy nagy pohár vizet közvetlenül az étkezés előtt, és csak kisebb adagokat vesznek, hiszen nekik ennyi is bőven elég ahhoz, hogy jóllakjanak. Az ízek közül a csípős kedvez nekik a leginkább – ez magában foglalja az összes gyökér-, hagymás és gumós zöldfűszert, valamint a fahéjat, a szegfűszeget, a cayenneborsot, a rozmaringot és a kakukkfüvet. Ezek segítik leginkább az emésztést és gátolják az elhízást. Emellett a keserű és a fanyar ízek fontosak számukra, viszont jobban teszik, ha óvatosak az édes, savanyú és sós ízekkel, hiszen ezek gyakran olyan táplálékból fakadnak, amelyek rossz hatással lehetnek a szervezetükre.

Az ideális Zöld étrend összetétele

A Zöld típusba tartozók ideális napi étrendjéről a következőket mondhatjuk el: 50 százaléka zöldségből és gyümölcsből áll, míg 40 százalékát a barna ételek teszik ki – gabonafélék és hüvelyesek –, és a fehér ételek képezik a fennmaradó 10 százalékot.

Ami a zöldségeket illeti, könnyű dolguk van: ha zöld színű, akkor jó. A legjobbak a csípős ételek, ide tartoznak a keresztesvirágúak, a fokhagyma és a hagymafélék. A kevésbé csípős zöldségek, mint az arugula saláta, a spárga, az endívia és a spenót is nagyon jók. Szinte bármilyen zöldséget fogyaszthatnak nyers vagy főtt állapotban. Ezzel szemben kevesebb választási lehetőségük van a gyümölcsök terén, hiszen szinte alig tartoznak ide édes gyümölcsök. A zöld szőlő, a kivi, a zöld szilva, a sárga- és az őszibarack, a mangó, a piros alma, a meggy és a körte ajánlott számukra. Ami a barna ételeket illeti, az édes gabonafélék, mint például a rizs – főleg a barna rizs – nem előnyös, de a barna és fehér basmati-, illetve jázminrizs igen. A búza túl sűrű és nehézkes számukra, ezért érdemes óvatosan fogyasztani a lisztből készült termékeket, beleértve a tésztaféléket is. Az árpa, a hajdina, a kukorica, a köles és a rozs a legmegfelelőbbek – szerencsére találhatnak tésztát kukoricalisztből és hajdinalisztből is. A legtöbb hüvelyest fogyaszthatják, kivéve a vesebabot, a barna lencsét, a szóját és a tempét. Az olajok közül válogathatnak, de fontos, hogy csak kisebb mennyiségeket fogyasszanak belőle. A magok közül a pirított napraforgó, a tökmag és a földimogyoró javasolt számukra, de jobban teszik, ha kerülik a fenyőmagot.

Folytatása következik!