Színdiéta 4. rész

A kevert típusok étrendje

Mint előző cikkeinkben említettük, meglehetősen ritka, hogy valaki tisztán képviselje bármelyik színtípust. Az egyéni étrend összeállításakor figyelembe kell vennünk, hogy az egyes színek jellemzői milyen arányban illenek ránk. (Itt nyújthatnak segítséget az interneten és különböző szakkönyvekben megtalálható ájurvédikus tesztek.) Általánosságban a következőket mondhatjuk el: ha az egyik szín egyértelműen dominál, és a másik kettő kevéssé jellemző ránk, a domináns szín diétáját kövessük. Ha az egyik szín dominál, de van egy másik is, amely jelentős hatással bír, a két szín étrendjét kombinálnunk kell. Abban a ritka esetben, amikor mindhárom szín egyenlő mértékben jellemző ránk, a színek egyensúlyát kell fenntartanunk egészségünk érdekében.

Öngyógyítás a színek segítségével

Az egyensúly természetesen nem csak akkor fontos, ha valamelyik kevert típusba tartozunk! Függetlenül attól, hogy melyik szín jellemző ránk, testünk folyamatai és az esetleges tünetek, betegségek jelzik, hogy szervezetünk egyensúlya melyik szín irányába billent ki, így azt ellensúlyozni tudjuk a megfelelő élelmiszerekkel. Mindhárom színhez bizonyos szervek és folyamatok tartoznak, ezek ismeretén alapul az öndiagnosztizálás és az öngyógyítás. Az alábbiakban következzen erre egy konkrét példa.

Tegyük fel, hogy az elsődleges színünk a sárga, a kiegészítő szín pedig a zöld. Már egy ideje problémát okoznak a váladéktól eldugult arcüregeink, ami végül arcüreggyulladást eredményezett. A dugulás a koponyaüregekben a Zöld típushoz tartozik, ugyanakkor, mivel a Sárga az alaptípusunk, a háttérben a vastagbél dugulása állhat, amely megakadályozza, hogy eltávolítsuk a belélegzett allergén anyagokat a légzőmembránokból. Nem sikerült kiüríteni a váladékot az arcüregekből, ami így a baktériumok melegágya lett, és begyulladt (ez már piros állapot). A hagyományos orvoslás szemszögéből furcsának tűnhet, hogy a vastagbéllel magyarázzuk egy ilyen távol eső szerv megbetegedését, de ne felejtsük el, hogy a Sárga típusnál a rendellenességek elsődleges forrása mindig a vastagbél.

És hogy mi a teendő ebben az esetben? Első lépésben szigorúan betartani a sárga szín diétáját, könnyű, meleg ételeket, és rengeteg meleg folyadékot fogyasztani. Másodszor, hasznos lehet a gyakori szaunázás és az inhalálás. Harmadszor, néhány napig (vagy amíg a tünetek nem enyhülnek) kerülni kell a zöld színhez tartozó teljes kiőrlésű gabonákat, péksüteményeket, tejtermékeket, olajos ételeket és édes gyümölcsöket. (Mivel az eldugult arcüregek a zöld színhez tartoznak.) Szintén rontanának az állapotunkon a savas ételek és italok, mint például a citromlé, az ecet és a savanyúság. Végezetül fogyasszunk sok gyömbérteát és csípős fűszereket, valamint borsmentateát, melyek segítenek kitisztítani az arcüregeket.

Általánosságban így írhatjuk le a folyamatot, mely segít valamelyik színhez kapcsolni a fennálló problémát:

1. Írjuk le az állapotunkat (a példában: teli arcüregek, fájdalom).
2. Azonosítsuk be a színtípusunkat, és a hozzá tartozó szervet (sárga – vastagbél).
3. Kapcsoljuk a tüneteket színekhez (eldugult arcüregek – zöld, gyulladás – piros). Ha a tünet nem is az alapszínünkhöz kapcsolódik, a kiváltó okot ott kell keresnünk (lassú és nehéz emésztés).
4. A tünetek jellemzően mely évszakban és napszakban jelentkeznek?

Ezt követően összeállíthatjuk a gyógyító hatású diétát:

1. Vizsgáljuk meg az étrendünket, és iktassuk ki a színtípusunk szerint ártalmas élelmiszereket. (Lásd a cikk korábbi részében.)
2. Kerüljük a tünetekhez kapcsolható szín szerint ártalmas élelmiszereket is!
3. Fogyasszunk olyan gyógynövényeket és fűszereket, melyek erősítik a tünethez kapcsolható színt.

A fenti lépések segítenek helyreállítani szervezetünkben az egyensúlyt. Megfigyelhetjük, hogy időről időre hasonló tünetek lépnek fel nálunk, melyek akár napszakokhoz és évszakokhoz is köthetők, és a megfelelő étrend segítségével idővel meg is előzhetjük a rendszeresen jelentkező tünetek kialakulását.

Az ájurvéda szerint a szervezetünkben megfigyelt változásokat alapvetően két szempontból lehet kategorizálni. Egyrészt az egyes színek jellemzői szerint:

• A sárga színhez a testünkön belüli mozgások kapcsolhatók, beleértve a testnedvek áramlását, a váladékképződést és az ideg-ingerület átvitelt. Az elsődleges szerve a vastagbél.
• A piros színhez az anyagcsere folyamatai tartoznak a sejtek, a szövetek és a szervek szintjén. Elsődleges szerve a vékonybél.
• A zöld színhez a szervezet valamennyi szerkezeti és alkotóeleme tartozik, beleértve a váladékokat és folyadékokat. Elsődleges szerve a gyomor.

A betegségek természetesen nem csak az elsődleges szervekben jelentkeznek. Az ájurvéda ezért mindhárom színhez további 5-5 alterületet kapcsol, ahol megjelenhetnek a tünetek. Fontos tudni, hogy egy bizonyos szerv egyszerre akár mindhárom színhez is tartozhat, más-más aspektusból. Például maga a gyomor és az emésztőnedvek a zöld színhez, az emésztőnedvek áramlása és a perisztaltika a sárga színhez, míg a gyomorban zajló emésztés folyamata a piros színhez kapcsolható.

A diszharmonikus Sárga

A sárga színhez a mozgás kapcsolódik – az izmok, a csontok, az energia, a testnedvek áramlása, az emésztőenzimek, az ondó, a menstruációs vér, a légzés, az idegi impulzusok és az ürítés. Ezeknek a mozgásoknak, áramlásoknak bármilyen blokkja vagy lelassulása végül kihat a szervezet alkotóelemeire (zöld), és funkcióira (piros), így nem meglepő, hogy a betegségek 60 százaléka a sárga erők diszharmóniájára vezethető vissza. A nem megfelelő táplálkozás és folyadékbevitel, a vizelet visszatartása és a helytelen légzés a salakanyagok lelassult ürítését, valamint a nyák és a méreganyagok felhalmozódását eredményezi.

A sárga színhez tartozó területek közül az első az agy, valamint azok az idegpályák, melyek az archoz, a torokhoz, a mellkashoz és a rekeszizomhoz szállítják az információt. Ide tartozik többek között a szaglás, a hallás, az ízlelés, a gondolkodás, valamint a szívműködés, a légzés, a nyelés és a tüsszentés. A betegségek közül ide kapcsolhatjuk az asztmát, a szorongást, az álmatlanságot, a csuklást és a fülcsengést, valamint az allergiás tünetek közül a szénanáthát, a tüsszentést és a kiszáradt, érzékeny orrnyálkahártyát.

A második terület a tüdőt, a torkot és az orrot foglalja magába, a testi folyamatok közül pedig a légzést, a hányást és a hangképzést. Lelki szinten a lelkesedés képessége tartozik ide. Tipikus tünetei: torokfájás, rekedtség, gégegyulladás és köhögés.

A harmadik terület központja a szív, feladata a vérnyomás és a szívverés szabályozása, de ide tartozik az agy és a távolabbi testrészek közötti információ szállítása, az izmok mozgatása is. Rendellenességei között említhetjük a magas vérnyomást, a nyirok- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint a szívritmuszavart.

A negyedik területhez tartoznak a gyomorban található enzimek, a vékony- és vastagbél, valamint a máj és az epe. A terület diszharmonikus működése emésztési panaszokat, hasmenést, székrekedést, tápanyag-felszívódási zavarokat okozhat.

Végül az ötödik terület az ürítéshez kapcsolódik, így a vizeléshez, székeléshez, izzadáshoz, menstruációhoz, valamint a sperma- és petesejttermeléshez, illetve a szüléshez. Ennek a területnek a diszharmonikus működése a leggyakoribb, és olyan panaszokat eredményezhet, mint például krónikus székrekedés, hasmenés, vastagbélgyulladás, vakbélgyulladás, irritábilis bélszindróma, valamint polipképződés. A nemzőképesség és a menstruáció zavarai szintén ide köthetők.

Amennyiben a fent felsorolt problémák jelentkeznek, érdemes szigorúan betartani a sárga színnél ismertetett étrendet a tünetek enyhítése érdekében.

A diszharmonikus Piros

A piros színhez az anyagcsere folyamatai tartoznak, és innen indul ki a megbetegedések 30 százaléka.

Az első piros területhez tartozik a gyomor és a vékonybél, az emésztés, illetve a tápanyag-felszívódás kiemelkedő helyszínei. A nem megfelelő működés energiahiányt, immunrendszeri zavarokat, émelygést, hányást, gyomorégést, gyomorhurutot és gyomorfekélyt okozhat.

A második terület irányítja a máj, az epevezeték, a lép és a csontvelő működését, valamint a vörösvérsejtek előállítását és lebontását. Az ide tartozó problémák között említhetjük az epe különböző megbetegedéseit (például az epekövet), a vérszegénységet, a leukémiát, a különböző bőrproblémákat, a levertséget és a túlzott erőszakosságot.

A harmadik terület központja az agy és a szív, a funkciók közül pedig a kommunikációt, a környezetünkkel való kapcsolatot, a tanulást, a gondolkodást, az emlékezetet, a szervezést, az ítélethozatalt és a hátrányos megkülönböztetést sorolhatjuk ide, valamit az érzelmeket, az anyagi és a spirituális célokat. Egyensúlyzavar esetén önzés, agresszió, depresszió, zavarodottság, alacsony önértékelés jelentkezhet.

A negyedik piros terület a szemmel és a látással függ össze. Ha nem működik megfelelően, rövid-, illetve távollátást, véres szemfehérjét, hályogokat, astigmatizmust tapasztalhatunk.

Az ötödik terület a bőrhöz kapcsolódik, annak ruganyosságához, zsírosságához, az izzadáshoz és a hőmérséklethez, valamint a haj- és szőrnövekedéshez. A terület zavarai kiütéseket, pattanásokat, ekcémát, bőrgyulladást és bőrrákot okozhatnak.

Ezekben az esetekben is javulást hozhat, ha a piros szín étrendjéhez igazodunk.

A diszharmonikus Zöld

Csupán a betegségek 10 százaléka eredeztethető szervezetünk alkotóelemeiből, ami meglepő lehet, hiszen általában azt éljük meg, hogy valamelyik testrészünk fáj, vagy rosszul „működik”. A nyugati orvoslás valóban a beteg szervre koncentrál, de egyre inkább elterjed az a nézet, mely szerint a megbetegedés folyamatára kell összpontosítani, és lehetőleg még időben beavatkozni – például az étrendünk megváltoztatásával.

Az első zöld területhez a gyomor, a nyelőcső és a záróizom tartozik, és az ezeket védelmező nyákréteg fenntartása. Ha a terület nincs egyensúlyban, a nyelv fehér lepedékkel borított, étkezés után fáradtság, émelygés, de akár hányás is jelentkezhet. Az ide tartozó betegségek: gyomorfekély, reflux, étvágytalanság, anorexia, bulimia, elhízás, cukorbetegség és ételallergiák.

A második zöld terület a mellkason és a hát alsó részén található, ide tartozik a tüdő, a szívburok és a szívizom, melynek nedvességét szabályozza a terület. A kibillent egyensúly egyik korai jele a hát alsó részén jelentkező fájdalom. Később szívritmuszavar, szívszélhűdés, asztma és tüdőtágulás is felléphet.

A harmadik zöld terület szervei a száj, a nyelv, a fogak, a nyálmirigyek, de az ízlelés is ide tartozik. Fontos feladata a száj, a fogíny és a fogak bevonatának védelme. Az egyensúlyvesztés következménye a rossz lehelet, a szájszárazság, az ízlelés és a fogíny különböző problémái.

A negyedik zöld terület az agyhoz, a gerincfolyadékhoz és a koponyaüregekhez kapcsolódik, de ide tartozik a memória és a genetikus információk továbbadása is a leendő generációknak. Zavar esetén memóriazavar, eldugult vagy begyulladt arc- és homloküreg, valamint az agy megbetegedései (például tumor) jelentkezhet.

Végül az ötödik zöld területhez az ízületek és a működésükhöz szükséges testnedvek tartoznak. Az egyensúly felborulása ezen a területen különböző ízületi panaszokat, nyáktömlőgyulladást, laza, illetve megduzzadt ízületeket okozhat.

Időben beavatkozni

Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy minél régebb óta áll fenn egy betegség, annál nehezebb a gyógyulás. Az ájurvéda és más ősi gyógyászati rendszerek a tünetek megjelenésének három szintjét különböztetik meg. Az első szinten a tünetek a felszínen mutatkoznak, vagy a testünk külső felületén, esetleg a légző- és emésztőrendszer felületén. A második szinten már mélyebbre, a szövetek szintjére hatol a betegség, és krónikussá válik. A harmadik, legmélyebb szinten már a szervezetünk alkotóelemei érintettek: a szerveink, a csontok és az izmok.

Addig, amíg akut tünetek ütköznek ki rajtunk, sokat tehetünk a gyógyulásunkért, feltéve, hogy időben be tudjuk azonosítani a kiváltó okokat és a lehetséges gyógymódokat. Természetesen életmódunkkal, beleértve az étrendünket is, számos betegség megjelenését meg tudjuk előzni. Bízunk benne, hogy az itt ismertetett szín-diéta mindenkinek segítséget nyújt ebben!