Légzőgyakorlatok

Rengetegféle légzőgyakorlat létezik. Vannak úgynevezett alaplégzések, amelyeket napi szinten érdemes gyakorolni. Ezeknek betegségmegelőző és lélekfejlesztő hatásuk van. Vannak speciális légzések, amelyek inkább személyre szabottak, bizonyos testi vagy lelki problémáknál javasoltak.

A légzőgyakorlatok végzésének előfeltételei

1. Légzőgyakorlatok előtt szabaddá kell tenni a légutakat. Fontos, hogy az orr és a garat jól működjön. Nagyon sok szennyeződés éri az orrot, főleg városlakóknál, aminek a hatására különféle sebek, repedések, ekcémák, pörkök, polipok keletkeznek az orron belül, és nagyon sok embernél az orrmelléküreg és az orrmandula krónikus gyulladása is járul ehhez. Az orrnak szűrő funkciója van, megszűri a levegőt, viszont ha el van dugulva, és az ember nem tud az orrán keresztül lélegezni, rákényszerül, hogy a száján keresztül lélegezzen, így ez a szűrőfunkció kiesik, ezáltal sokkal több méreganyag jut be a szervezetbe. A légutak megtisztításakor különféle gyógyanyagok jöhetnek szóba az orrüreg gyógyítására és tisztítására. Orrcseppek formájában a három leginkább javasolt dolog: az enyhén sós víz, a neurosanos víz, és a citromos víz. Ezekkel az oldatokkal gargalizálni is kell. Bekenhetjük az orrüreget eukapliptuszolajjal is, és a nyelvre is csepegtethetünk belőle. Városi embereknek minden nap egy lilahagyma fogyasztása javasolt nyersen, mely átpucolja az orrüreget és a különféle melléküregeket. Nagyon erős méregtelenítő hatása van, az egész fej zónát regenerálja és gyógyítja.
2. A második fontos dolog, hogy lehetőleg minél tisztább, frissebb levegőn végezzük a légzőgyakorlatokat. Legjobb természetben vagy erdőben végezni, de akinek ez nem adatik meg, akkor kora reggel, amikor még kevésbé szennyezett a levegő, jól kiszellőztetett lakásban vagy nyitott ablaknál végezzük.
3. A gyakorlatokat mindig üres gyomorral végezzük.
4. Nagyon fontos, hogy laza ruhát viseljen az ember, a szoros ruha és az öv akadályozzák a helyes légzést.
5. Biztosítani kell a csöndes, nyugodt helyszínt, hiszen ezek a légzőgyakorlatok légzésmeditációk. Összeszedett, koncentrált tudatállapotra van szükség. Ha valaki úgy érzi, hogy feszült, ideges, akkor előtte bármilyen lazító gyakorlatot elvégezhet. Laza izmok, laza test mellett tudja az ember ezeket a légzőgyakorlatokat helyesen véghezvinni. Ez a mai embernél pont fordítva van. A teste tele van feszültségekkel, görcsökkel, a tudata viszont szétszórt, csapongó. A légzőgyakorlatoknál fontos lenne ezt valamelyest megváltoztatni, átalakítani, és nagyon fontos lenne akár végigmenni az egyes izomcsoportokon, és elképzelni, hogy az az izom felmelegszik, ellazul.
6. A legtöbb légzőgyakorlatot álló testhelyzetben, egyenes testtartásban kell végezni. Ha a gerinc nem egyenes, az módosítja a légzést.

A három alaplégzés

1.Méregtelenítő légzés
A helytelen táplálkozás miatt az ember szervezete elsavasodik. Ennek egyik hatása, hogy az eredetileg, természetes állapotukban lúgos kémhatású testnedveink (vizelet, vér, epefolyadék, nyál stb.) savas kémhatásúvá válnak. Az egészséges állapot visszaállításában nagy szerepet játszik a táplálkozás. Az lenne az optimális, ha a napi étrendnek minimum a 80%-a lúgos kémhatású ételekből lenne összeállítva.

A méregtelenítő légzés lényege, hogy elő tudjuk segíteni a megbetegítő, felesleges savak kiürülését, és a bázikus állapot felé terelgetni a szervezetet és a testnedveket.

A méregtelenítő légzés kivitelezése: egy nagyon mély, alapos belégzés után minél jobban elnyújtott kilégzés. Először lehet, hogy ez a kilégzés csak 20–30 másodpercig fog tartani, de addig kell gyakorolni, amíg a kilégzés 108 másodpercesre nyúlik. Amikor az ember szép lassan az összes levegőt kilélegezte, és úgy érzi, hogy nincs több levegő a tüdejében, akkor a vállakat hátra kell húzni, és még egy kis levegőt kipréselni. Ezt meg kell próbálni kétszer-háromszor is megismételni. Ennél a légzésnél fontos még, hogy a mély, alapos belégzés orron keresztül történjen, a hosszú lassú kilégzés pedig szájon át.

Nagyon jó hatású továbbá fáradékonyság ellen és fejfájás estén. mert a fáradtság mögött gyakran túlsavasodás áll.

2.A kompressziós légzés
A második alaplégzés lényege a vitálkapacitás, azaz a tüdőkapacitás növelése. Átlagembereknél, akik nem végeznek rendszeresen fizikai munkát, és ülő életmódot választottak, kb. három és fél liter a tüdőkapacitás. Rendszeres mozgással a tüdőkapacitás növelhető – három és fél literről egészen öt-hat literre. Azért fontos a vitálkapacitás javítása, hogy az ember minél több levegőt, s ezáltal minél több oxigént tudjon magához venni.

A gyakorlat kivitelezése: kilégzésre az ember a karjait a fej fölé viszi, utána gyorsan és ritmusosan előre kell hajolni, és miközben előrehajol az ember, akkor kell belélegezni. Azért hívják ezt kompressziós légzésnek, mert azáltal, hogy az ember előrehajlásnál lélegzik be, és a karjait hátrahúzza, a levegőt úgymond kompresszálja, és főleg a tüdő felső részét aktivizálja, ami általában kiesik az embereknél a légzési folyamatból. Egyszerre maximum 8x ismételjük meg a gyakorlatot. Előfordulhat, hogy ha többet csinálunk, elkezdünk szédülni. Ha valaki már nyolctól is elszédül, az azt jelenti, hogy nem működik jól a mája. Kb. másfél-két liternyi levegővel lehet javítani pusztán egy havi gyakorlással a tüdőkapacitást. Főleg a tüdő felső harmadát aktivizálja ez a légzéstípus.

3.A ritmikus légzés
A harmadik alaplégzés az integrális légzés, amelyet ritmikus légzésnek, illetve négyütemű légzésnek is neveznek. Az átlagember légzése csak kétütemű: belégzésből és kilégzésből áll. Ezzel szemben az ember a magzati létben és újszülött korában négyütemű légzéssel lélegzik. Ez lenne később is a természetes az ember számára. A természetben majdnem minden négyütemű. Gondolhatnánk a négy évszakra, a négy fő elemre, az embernél a négy temperamentumra, vagy a négy holdfázisra. A magzati létben ez még megvan, és utána, mint sok egyéb más pozitív folyamat, ez is eltűnik, tönkremegy, és a négyütemű légzés kétüteművé degenerálódik. 

A négy ütem a következő: belégzés, benntartás, kilégzés és légzésszünet. Először érdemes a háromütemű légzést gyakorolni, ami azt jelenti, hogy a belégzés után szünet következik, majd kilégzés, ezután egyből belégzés. Utána rá lehet térni a négyütemű légzésre. A gyakorlás során fokozatosan lehet növelni az egyes fázisok hosszúságát. Fontos a fokozatosság, különben légszomj alakul ki, és összeomlik a gyakorlat. Egy-két hetente lehet továbblépni, amikor az ember úgy érzi, hogy egy adott szint gond nélkül megy. Az első fokozat: négy másodperc belégzés, két másodperc benntartás, négy másodperc kilégzés és két másodperc szünet. Kezdetben öt percig végezzük a gyakorlatot, majd növelhetjük ezt az időtartamot 10–15 percre. A második szinten minden fázis négy másodpercig tart. Ha könnyedén tudjuk végezni a légzést, továbbléphetünk. A cél, hogy minden egyes fázis körülbelül 8 másodpercig tart.

Kis táblázattal segíthetjük a folyamat megértését.

	Belégzés	Benntartás	Kilégzés	Kinntartás
1.      szint	4 mp	2 mp	4 mp	2 mp
2.      szint	4 mp	4 mp	4 mp	4 mp
3.      szint	8 mp	4 mp	8 mp	4 mp
4.      szint	8 mp	8 mp	8 mp	8 mp

A belégzés utáni szünetre azért van szükség, hogy a belélegzett oxigén és energia szétáramoljon a testben, és minden egyes sejthez eljusson. A kilégzés utáni szünet pedig lehetőséget ad arra, hogy a kilélegzett gázok és méreganyagok elegendő távolságra kerüljenek, eloszoljanak a környező térben, hogy ne azt lélegezze vissza az ember.

Egy átlagember tizennégyszer-tizenhatszor vesz levegőt egy perc alatt. Ha valaki eljut a négyes szintre, ez azt jelenti, hogy egy percen belül két teljes légzési folyamat megy végbe, mely alatt több oxigént és energiát vesz föl, mint a tizenhat felületes, kapkodó, gyors légzéssel.

Gyakorlat közben fontos a tudati hozzáállás. Minden egyes légzésfázishoz tartozik egy olyan gondolati tartalom, amivel sokszorosára lehet fokozni a légzőgyakorlat hatását. Belégzésnél arra kell gondolni, hogy az ember feltöltődik friss levegővel, pozitív energiákkal, éltető erővel; benntartásnál pedig arra, hogy ez a friss, kozmikus energia szétárad a testben, és minden egyes sejthez eljut. Kilégzésnél minden felesleges méreg és negatív erő eltávozik az emberből, és a légzésszünet alatt minden egyes felesleges toxin eltávozik tőle.

Fontos, hogy légzőgyakorlatok alatt a kéz legyen a Nap felé fordítva, a tenyér a Nap felé nézzen. Nagymértékben növeli a légzőgyakorlatok testi-lelki hatását és hatékonyságát, ha mezítláb végezzük a gyakorlatokat, hogy a talp az anyafölddel érintkezzen. Otthon, a lakásban is érdemes mezítláb végezni. A szemeket csukjuk be, amíg zavaró számunkra mindaz, ami kívül történik, és akadályozza a légzésre való odafigyelést. A tudatosan végzett légzőgyakorlat meditációnak minősül. A meditáció azt jelenti, hogy a középpontba való visszahelyezkedés, a közép megtalálása: medi – „közép”, stáció – „helyzet”. A tudatosan végzett légzőgyakorlatok elősegítik, hogy az ember megtalálja saját lényét, lényegét.

Itt folytatjuk!