Különböző természetes eredetű energiahordozók
A bioetanol és az egyéb növényi üzemanyagok (például a repceolaj) nagy áttörést eddig még nem hoztak a piacon, viszont drágítják az élelmiszerárakat, és az alapanyagok termelése sokszor nem a környezettudatosság jegyében történik.
A biomassza a Nap energiáját tárolja kémiai formában. Egy hasáb fára tehát tekinthetünk úgy is, mint egy természetes napenergia-akkumulátorra. A biomassza energetikai felhasználása szén-dioxid-semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Vigyázzunk azonban arra, hogy mit nevezünk biomasszának! Ha olyan növényi anyagokat égetünk el, amelyek valóban hulladékok, és más, jobb felhasználási módjuk nincs (fűrészpor, kukoricaszár, fahulladék, tönkölypelyva stb.), akkor üdvös lehet az energiajellegű felhasználásuk. Az utóbbi években Magyarországon rengeteg erdő értékes fáját vágták ki és hordták hőerőművekbe elégetni, mert a bürokrácia ezt lehetővé tette, sőt ösztönözte! Így próbáltuk teljesíteni az unió felé vállalt zöldenergia-termelési arányokat, óriási károkat okozva ezzel a környezetünknek.
A biogáz alatt a szeméttelepeken, állattenyésztő telepeken kinyerhető éghető gázokat, főleg a metángázt értjük. Ennek a felhasználása üdvös, sokkal jobb, mintha eredeti formájában kerülne a légkörbe, de csak üzemi méretekben éri meg felhasználni.
Geotermikus energia
A Föld szilárd része csak egy vékony réteg. A Föld olyan, mint egy labda, amelynek a belsejében forrón izzó, olvadt kőzetmassza található. A felszíni szilárd részben lefelé haladva egyre magasabb a hőmérséklet. A földrétegekben található meleg vizek is hasznosíthatók, mint energiaforrások, bár az ilyen megoldások csak nagyban működhetnek. Magyarország adottságai kiválóak ezen a téren. Hatalmas termálvízkészlettel rendelkezünk, és nálunk lefelé fúrva könnyebben érhetők el a melegebb rétegek, mint a Kárpát-medencén kívül.
Mit tehetünk energiaügyben mi, az egyes emberek?
Rengeteget! Vegyük sorra, hogy mik ezek!
- Energiatudatos építési módszerek
Ezeket hívják passzív módszereknek. Építsünk jól átgondolt házat, jó hőszigeteléssel, felépítéssel és tájolással. Épüljön olyan anyagokból, amelyek a legkevésbé terhelték a környezetet a létrehozásukkor, szállításukkor, hulladékká válásukkor, emellett jó hőszigetelők, illetve az sem hátrány, ha nem mérgezik a bent lakókat.
Jelenleg Magyarországon olyan épületet építeni, amely környezetbarát, energiatakarékos, és megújuló energiaforrásokat használ, nagyjából 15-20 százalékkal magasabb építési költséget jelent. Benne élni azonban sokkal olcsóbb, arról nem is beszélve, hogy közben a Földért, a környezetvédelemért is tettünk valamit!
- Környezetbarát, hatékony fűtés
Magyarországon egy átlagos épület energiakiadásainak a legnagyobb részét a fűtésszámla teszi ki, amely többnyire a rettegett gázszámlában ölt testet. Fűtünk még elektromos árammal is, amely esetében szintén nem alacsony a számla, kivéve, ha hőszivattyút használunk. A hőszivattyú gyakorlatilag olyan, mint egy fordított hűtőgép, amely hőt tud kivonni valamilyen közegből, s azt el tudja juttatni máshová, ahol pedig leadja. Ezek a rendszerek is árammal működnek, de a felvett elektromosenergia-mennyiség többszörösét, modern rendszereknél akár 5-6 szorosát adják le fűtési energiaként.
A legjellemzőbbek a levegős hőszivattyúk, amelyek a levegőből vonják ki azt a hőmennyiséget, amelyet aztán a házban adnak le, mint meleget. Sok geotermikus hőszivattyút is telepítettek már, amelyek esetében a földbe lefúrt szondákon át nyerik ki a földben lévő hőt. Ezeket a rendszereket nemcsak fűtésre, de nyáron fordítva működtetve hűtésre is használhatjuk.
A hőszivattyúval a használati meleg víz is előállítható. Mivel nem tud túl magas hőmérsékletű vizet előállítani (maximum 60 Celsius-fokosat), így ez a rendszer padló-, fal-, illetve plafonfűtés esetén működik jól.
Fűthetünk kazánnal is, melynek telepítése jóval olcsóbb, mint egy hőszivattyús rendszeré, de utána folyamatosan szükségünk van tüzelőanyagra, és égéstermékek is keletkeznek. Jelenleg a gázkazánok a legelterjedtebbek, közülük is a kondenzációs kazánok bírnak a legjobb hatásfokkal.
Ha nem szeretnénk függeni a gáztól, akkor használhatunk más fűtőanyagokat is, például pelletet, amely egy granulátummá összepréselt éghető növényi anyag (például fűrészpor). Az ilyen rendszernek az az előnye, hogy feltöltés után automatikusan működik. A hatásfoka 90 százalék felett van! Annyira tökéletesen égeti el a tüzelőanyagot, hogy elégetésekor csak annyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyi a növényi melléktermék elkorhadása során keletkezett volna. Hátránya, hogy függésben tartja az embert, mert a pelletet is szállítja valaki, és az ára a kereslet/kínálat szerint mozog.
Léteznek korszerű, vegyes tüzelésű kazánok, valamint terjednek faelgázosító kazánok is. Az elgázosító jelző arra utal, hogy jó minőségű, szabályozott égés zajlik bennük, amely során a tüzelőből felszabaduló éghető gázokat is elégeti a kazán, így növeli a hatásfokot és csökkenti a kibocsátott káros anyagok mennyiségét.
Ezek a kazánok a fűtés mellett megtermelik a szükséges meleg vizet is, tehát mellettük nincs szükség külön vízmelegítőre. A gázzal történő fűtéshez viszonyítva 30-40 százalékos költségmegtakarítást jelentenek évente a mai árak mellett!
- Használati meleg víz napenergiából
A használati meleg víz előállítására is vannak korszerű, környezetbarát technológiák, például a napkollektor. A napkollektor egy hőszigetelt készülék, amely magába engedi a napfényt, annak elnyelése során azt hővé alakítja, amely a hőszigetelés miatt nem juthat ki, hanem a termelődött hőt egy hőcserélővel víz melegítésére használja. Főbb típusai a síkkollektorok, a vákuumcsöves kollektorok és bár kevésbé elterjedtek, de léteznek tükörkoncentrátoros kollektorok is.
A napkollektoros rendszer a használati meleg vizet kora tavasztól késő őszig a Nap energiájából képes megtermelni úgy, hogy nem kell bekapcsolni más vízmelegítőt. Erre képes lehet egy napfényes téli napon is, de tudjuk, hogy abból viszonylag kevés van, így télen működnie kell a kazánnak is. Ha úgy méretezzük a kollektoros rendszert, hogy fűtésrásegítésként is működjön, akkor télen is csökkenti a fűtésszámlát körülbelül 15 százalékkal. Az egész éves megtakarítás 30-40 százalék körül mozog. Jó tudnunk azt is, hogy egy 4,5 négyzetméteres napkollektorral 600 kilogramm szén-dioxid-kibocsátástól kíméljük meg a Földet egy év alatt!
- Elektromos áram megújuló forrásból
Házilag is termelhetünk elektromos áramot, legjellemzőbben napelemmel vagy szélgenerátorral. A szélgenerátort nem részletezzük, mert az viszonylag ritkán lehet jó megoldás az építési szabályok és a hazánkra jellemző gyenge szélviszonyok miatt, bár lakott területen kívül több esély adódik a kifizetődő működtetésére.
Ezzel szemben Magyarország remek adottságokkal rendelkezik a napenergia terén. Az éves napsütéses órák száma kétezer felett van. Persze nagy az éves ingadozás, hiszen a legsötétebb téli három hónapban ötödannyi fény ér minket, mint az év napos szakaszaiban, de az áramszolgáltatóval történő éves elszámolási lehetőség miatt ez nem jelent problémát.
A napelemes rendszer előnye, hogy a termelt energiát vissza tudja táplálni a közüzemi hálózatba, amelyet persze ugyanúgy mérnek, mint azt, amit mi veszünk fel onnan. Az éves elszámolásban aztán a kettő különbségét számlázzák ki, így már nem is jelent gondot az éves fényingadozás.
Ez a rendszer hatalmas előnyökkel rendelkezik környezetvédelmi szempontból is. Nem kellenek drága, környezetszennyező akkumulátorok, mert a közüzemi hálózat működik úgy, mint egy akkumulátor. Az ilyen rendszerek 20-30 évig stabilan működnek, így a 15 éves megtérülés mellett is több mint 10 évig ingyen árammal számolhatunk annak tudatában, hogy tettünk valamit a Földünkért. Napelemes rendszerünket kicsit kiegészítve függetleníthetjük magunkat attól, hogy van-e energia a közüzemi hálózatban. Egy átlag magyar háztartás évente nagyjából 3000 kilowattóra villamos energiát fogyaszt. Ezt a mi éghajlatunkon egy 2-3 kilowattóra teljesítményű napelemes rendszerrel lehet megtermelni. Egy ilyen rendszerrel egy háztartás nagyjából 2 tonna szén-dioxidot „takarít meg” minden évben mindannyiunk számára. A technológia fejlődése és a tömeggyártásból adódó költségcsökkenés miatt ezen rendszerek megtérülési ideje egyre rövidebb mind gazdasági, mind energetikai szempontból.
Záró gondolatok
A megújuló energia sokkal versenyképesebb, mint ahogy azt Magyarországon sokan hirdetik, ezt mutatja a világ fejlettebb országai közül egy-két halad
óbb szellemű ország (például Németország, Finnország) legújabb energiastratégiája, amelyben óriási csökkentéseket ígérnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában, így előtérbe tolva a megújuló energiák felhasználását. Reméljük, sokan követik a példájukat. A lakosság részéről is a környezettudatosság emelkedése és az energiaárak növekedése miatt is egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen megoldások iránt. A függetlenség, a biztonság, a környezetbarátság és a gazdaságosság egyre fontosabb szempontokká válnak mindenkinél.
Évezredekig csak természetes energiaforrásokat használt az emberiség, az utóbbi pár száz évben szinte teljesen feléltük bolygónk tartalékait. Mára a kezünkbe került a döntés. Mi is vegyük ki a részünket környezetünk, gyönyörű bolygónk megóvásában, hogy utódaink is boldog és szabad életet élhessenek!
Mokry Tamás,
Nagy Gábor Imre
Pusztai József
