A temperamentumok keveredése
A legtöbb emberben vagy egy személyiségtípus jegyei dominálnak, vagy az uralkodó temperamentumukat erőteljesen átszínezi egy másik típus. Így aztán az alaptípusok mellett négy természetes kombináció létezik.
A szangvinikus és a kolerikus természetes kombinációt alkot, hiszen mindkét típus kitárulkozó (extrovertált), derűlátó és szókimondó. Az ilyen emberek lelkesek, és elmondható róluk, hogy az emberi kapcsolatok éltetik őket.
A flegmatikus és a melankolikus is ideális párosítást alkot, hiszen mindkét személyiségtípus befelé forduló (introvertált), borúlátó és diplomatikus. Ezt a típust inkább fárasztják az emberi kapcsolatok, de optimális esetben azt mondhatjuk róluk, hogy kellemes társaságot jelentenek, és könnyű velük kijönni.
Mind a szangvinikus-kolerikus, mind a melankolikus-flegmatikus kombináció kiegyensúlyozott személyiségként nyilvánul meg, hiszen az előbbi párosítás alapvetően extrovertált, az utóbbi pedig introvertált típusként jellemezhető. Létezik azonban még két kombináció: a kolerikus-melankolikus és a szangvinikus-flegmatikus. Ezekben a párosításokban egyszerre van jelen egy optimista és egy pesszimista, egy lelkes és egy közönyös, egy társaságkedvelő és egy zárkózott személy. A két bennük lakozó személyiség közül az egyik ugyan dominál, de mivel a másik is erőteljesen jelen van, nem csoda, ha az előző két párosításnál kevésbé érzik magukat kiegyensúlyozottnak.
A kolerikus-melankolikus személyiség határozott, szervezett és céltudatos. Ő nyújtja a legkiválóbb teljesítményt: gyors, de egyben tökéletes munkát végez.
A szangvinikus-flegmatikus párosítás pedig olyan személyt eredményez, aki humoros és kedves, de egyáltalán nem céltudatos: mindenki kedvence, aki szórakoztató, szeretetre méltó, semmiből ügyet nem csináló emberként jellemezhető.
Álarcok
Azonban vannak emberek, akikben látszólag két homlokegyenest eltérő személyiség lakozik. Elképzelhető, hogy családi körben valaki flegmatikus, míg a munkahelyén kolerikus. Esetleg társaságban ő a figyelem középpontja, azaz szangvinikusnak tűnik, míg otthon végtelenül precíz és alapos, mint egy igazi melankolikus ember.
Ennek két magyarázata lehet:
- Sokan egy-egy személyiségvonást kizárólag egy temperamentumhoz társítanak, azaz meg vannak róla győződve, hogy például csak a melankolikusok lehetnek jól szervezettek és pontosak (holott egy szangvinikus ember is azzá válhat), vagy csak a kolerikusok lehetnek jó vezetők (holott egy flegmatikus is elsajátíthatja a vezetői képességeket). Különbséget kell tennünk a természetes és a tanult viselkedésformáink között, hiszen az élet számtalan területén egyszerűen megtanultunk viselkedni – az alaptermészetünktő
l függetlenül. Jó példa erre a legidősebb gyerek, akire gyakran bízták a testvéreit, illetve a csonka családban felnövő fiúgyermek, aki „a férfi a háznál” szerepébe került: ők gyakran kolerikusnak tűnnek, holott egyáltalán nem biztos, hogy azok – egyszerűen rákényszerültek arra, hogy megtanuljanak vezetni, rendezkedni és felelősséget vállalni akár másokért is. - A másik magyarázat az, hogy az illető álarcot visel. Ez azt jelenti, hogy nem a veleszületett temperamentumának megfelelően viselkedik.
A pszichológusok szerint alapvetően három oka van annak, hogy valaki maszkírozza magát:
A visszautasítástól való félelem
Ha gyerekkorunkban egy számunkra fontos személy elutasító volt velünk, vagy nem részesített elismerésben, akkor lehet, hogy megpróbáltuk megváltoztatni a temperamentumunkat. Az a gyerek, akit verbálisan vagy fizikailag bántottak, illetve szexuálisan megaláztak, általában igyekszik a bántalmazója kedvében járni: „Ha csendben maradok… ha jó jegyeket hozok haza… ha sokat mosolygok, akkor nem fog bántani.”
Az elvárásoknak való megfelelés
Ha egy gyerektől folyamatosan azt követelik, hogy egy bizonyos módon viselkedjen, akkor előbb-utóbb igazodik az elvárásokhoz. Aki gyereknevelés címén elnyomja a gyermeke természetes vonásait, az megváltoztatja a gyermek önmagáról alkotott képét. Az ilyen emberek később gyakran olyan pályát választanak maguknak, amely a szüleiknek ugyan tetszik, nekik viszont csöppet sem, hiszen nem illik a valódi temperamentumukhoz.
Az egyennevelés
Vannak olyan szülők, akik nem értik, hogy mennyire fontos tiszteletben tartani a gyermekek természetét, ezért igyekeznek egyformán nevelni őket: ha az egyik jó sportoló, akkor a másik is legyen az; ha az egyik szeret olvasni, akkor a másik is szeressen; ha a családban érték a zene szeretete, akkor az összes gyerek játsszon valamilyen hangszeren. Sok gyermeket frusztrál az a tény, hogy ugyanazt várják el tőle, mint a testvérétől, de mivel ez nem tudatosodik benne, elnyomja magában a „nemkívánatos” személyiségjegyeit, és megpróbál alkalmazkodni az elvárásokhoz.
Akiben a szangvinikus-melankolikus, illetve a kolerikus-flegmatikus temperamentumok tulajdonságai keverednek, az gondolja át, hogy miért visel maszkot, és miért nem képes önmaga lenni. Sokat segít ebben a biográfiai munka, illetve a barátok meglátásai, akik körében sokszor természetesebben viselkedünk, mint a családtagjaink előtt.
Önismereti munka
Az önismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy kibontakoztassuk veleszületett képességeinket és erősségeinket. Könnyebben találjuk meg a nekünk megfelelő hivatást és a helyünket az életben, ha többé nem akarunk mások lenni, mint akik vagyunk. Érdemes dolgozni az erősségeinkkel és a gyengeségeinkkel, hiszen a temperamentumunk igencsak összefügg az életfeladatunk megvalósításával. (Ha egy gyermek a temperamentumának megfelelő nevelést kap, azzal nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy képes legyen megvalósítani az életfeladatát.) Lássuk, hogy miként is fogjunk hozzá!
Az önismereti munka öt lépése:
– önmagunk megfigyelése – ehhez tudatosságra van szükség;
– a megfigyelések kiértékelése, az erősségek és a gyengeségek megállapítása – ehhez objektivitás kell;
– önmagunk elfogadása – ez a legnehezebb dolog, ám a fejlődés szempontjából kikerülhetetlen: meg kell bocsátani magunknak;
– önmagunk átalakítása – ez türelmet, belső erőt és kitartást igényel;
– önmagunk meghaladása: a személyiségtől eljuthatunk az egyéniségig.
Ehhez a kacskaringós és akadályokkal teletűzdelt utazáshoz kívánok mindenkinek sok erőt, türelmet és kitartást!
Turcsik Zita
