Öregedés 4. rész

Hogyan fiatalodnak az egyes népek?

Minden népnek megvan a technikája arra, hogy hogyan tartsa kézben az egészségét. Minden egyes népnél megtalálhatóak olyan jellemző anyagok vagy olyan készítmények, amelyekről az adott nép a természetgyógyászata nagyon sok pozitív tulajdonságot sorol fel.

Csipkebogyó

A svédek fiatalító szerként a csipkebogyót és a tej savóját használják. A csipkebogyónak magas a C-vitamin tartalma. A C-vitamin antioxidáns, tehát megakadályozza a szabadgyökök keletkezését, s már csak ezáltal is fiatalító hatása van. Például ha elegendő mennyiségben kerül C-vitamin a szervezetbe, akkor az épen tartja a test kötőszöveteinek a kollagénjeit. Emellett fokozza a belső elválasztású mirigyek hormontermelését, valamint megelőzi az érelmeszesedést és a szívbajt. Ezen kívül más fontos vitaminok is nagy mennyiségben előfordulnak a csipkebogyóban: például B1, B2-vitamin, K-vitamin és E-vitamin, ami szintén antioxidáns hatású. A csipkebogyó az immunrendszert is erősíti. (Az öregedési elméletek közül az egyik azt mondja, hogy az immunerő gyengülése az öregedés és az öregedési folyamatok legfőbb oka. Ha az immunrendszer épen, egészségesen maradna, az öregedési folyamatok nem indulnának be.) Megemlítendő még csipkebogyó a gyulladásgátló és kőoldó hatása is.

Tejsavó

A tejsavó Svédországban nemzeti eledel. A tejsavóból csinálnak savósajtot és savóvajat, ami sokkal egészségesebb, mint a hagyományos sajt vagy vaj. A tejsavó pozitív hatása, hogy elősegíti a tejsavbaktériumok elszaporodását a vastagbélben, s egyben meggátolja a káros, kóros, rothasztó baktériumok elterjedését. Ezáltal megváltozik a vastagbél flórája, a rothasztó baktériumok háttérbe szorulnak, s elszaporodnak a tejsavbaktériumok, az acidophilus és a bifidus baktériumok. Ezen kívül a tejsavónak magas a vastartalma, az emésztést is javítja, aktivizálja az anyagcserét, és pozitív hatással van a májra és az epére is.

Rozs

A finneknél az egyik fiatalító módszer a rozs, a másik pedig a szauna. A gabonafélék közül a rozs nagyon elterjedt náluk. A rozsról elmondható, hogy érésben lévő magja erős fényhatásnak van kitéve, ezért különösen nagy az energia és információtartalma. Korán vetik el, viszont későn érik, így az egész év információtartalmát hordozza magában. Energetikai szempontból nagyon fontos, hogy egy növény mennyi ideig érik. Minél több ideig növekszik, annál több információt hordoz. A rozs az év bármelyik szakaszában fogyasztható. Alacsony a fehérjetartalma. A rozslisztből készült kenyér a többi kenyérhez képest a legbarnább, ami azt bizonyítja, hogy magas az ásványisótartalma. Minél több ásványi só és tápsó van egy gabonafélében, annál barnább lesz a belőle elkészített kenyér. Persze a mai kenyereknél vigyázni kell, mert nagyon sok esetben fehér lisztből készítik a kenyeret, barna ételfestékkel beszínezik, és eladják barna kenyérnek. A rozsnak magas a rosttartalma is, segíti a bélperisztaltikát. Ha valaki rendszeresen, akár napi rendszerességgel fogyaszt rozsból készült ételt, szinte lehetetlen, hogy székrekedése legyen. A székrekedés ugyanis szintén öregítő tényező. Székrekedés esetén olyan mérgek szívódnak fel a vastagbélben, amelyek felgyorsítják az öregedési folyamatokat. A rozs jó hatással van a májra is, és oldja a különféle görcsöket, izomgörcsöket. A mi éghajlati viszonyunk mellett a búza és a rozs keveréke az egyik legjobb kenyér és süteményalap. Az optimális keverési arány: 80% búza és 20% rozs.

Szauna

Finnországban kb. 700000 (!!!) szauna működik, a lakosok számához viszonyítva a legtöbb, bármelyik országot vesszük is figyelembe. A szaunában nagyon fontos a gőzképződés, ezért a forró kövekre rendszeresen hideg vizet öntenek, hogy sok gőz képződjön, s közben nyírfavesszővel is csapkodják magukat. Amikor kijönnek a szaunából, nem hűtik le hirtelen a testüket, hanem csak a szauna előterében tartózkodnak, és ott a hidegebb levegő hatására hűl le a szervezetük. A szauna legpozitívabb hatása az, hogy izzaszt, s az izzadság révén nagyon sok olyan méreganyag eltávozik a szervezetből, ami máskülönben öregíti azt. Emellett gyorsítja az anyagcserét is: a hatása felér egy mesterséges lázkeltéssel. A láz pusztítja a különféle vírusokat, baktériumokat a szervezetben, tehát amikor az ember rendszeresen szaunázik, a mesterséges lázkeltés révén megakadályozza, hogy elszaporodjanak benne a különféle kórokozók. A mirigyszekréciót is serkenti a szaunázás.

Erősíti az immunrendszert, jó reumatikus panaszok ellen, krónikus légúti betegségeknél is hasznos, például asztmatikus betegeknek javasolt, mert az esetek többségében javítja az állapotukat. Oda kell figyelni arra, hogy némely asztmás betegnél a meleg levegő asztmatikus rohamot válthat ki. Ezért meg kell figyelni, hogyan reagál a szaunázásra a beteg, s ha nem vált ki nála asztmarohamot, akkor kifejezetten javasolt. Szintén hasznos a szív és keringési betegségek nagy részénél.

Van néhány betegség, amelyeknél ellenjavallt a szaunázás, de ezzel a legtöbb ember nincs tisztában. Tilos például akut ízületi gyulladás, tbc-s betegség, bármelyik belső szerv heveny gyulladása, fekély, gyomorfekély, fogászati góc vagy mandulánál található góc, egyes szívbetegségek, magas vérnyomás, pajzsmirigytúlműködés, zöldhályog, epilepszia – sokszor epilepsziás rohamot vált ki egy szaunázás, de nem ott helyben, hanem később –, és rosszindulatú daganatok esetén.

Fokhagyma

Az orosz népi gyógyászatban négy dolgot vetnek be az öregedés ellen: a fokhagymát, a vöröshagymát, a hajdinát és a virágport. A fokhagymát életelixírnek is nevezhetjük. A fokhagyma kicsit olyan a magyar népi gyógyászatban is, mint keleten a ginseng, ezért magyar ginsengnek is szokták nevezni. Csökkenti a magas vérnyomást, javítja a szívműködést, tágítja az ereket, főleg a szív koszorús ereit, féregűző, antibakteriális, antiviriális és antikarcinogén hatású. Nagyon sok pozitív hatása van tehát, ezért fiatalító kúraként időnként jó, ha az ember időnként elvégez egy fokhagymakúrát, amely a következőképpen néz ki: hat héten keresztül napi három gerezd fokhagymát kell elfogyasztani vacsorára; ezt évente kétszer lehet megismételni. Vacsora után érdemes elrágcsálni egy-két darab szegfűszeget, amely elveszi a fokhagyma erős szagát. A fokhagyma főzve elveszíti gyógyhatását, sőt a hőkezelésen átesett fokhagyma, vöröshagyma enyhén mérgező anyagokat tartalmaz, tehát hagymát hőkezelve nem szabadna fogyasztani. Fontos még, hogy a fokhagyma ne kerüljön darabosan a gyomorba, hiszen nagyon erős, maró hatású anyagokat is tartalmaz. Tehát vagy mindig alaposan fel kell aprítani vagy szét kell dörzsölni. A fokhagymakúra január és február, illetve szeptember, október környékén a leghatékonyabb. Általában a környezet nem kedveli, ha az ember fokhagymakúrát végez. Akit nagyon irritál a fokhagyma szaga, annak bélférge van, úgyhogy lehet neki ajánlani a fokhagymakúrát, ugyanis a fokhagyma az egyik legjobb féregűző hatású szer. 

Fokhagymaázalékot is készíthetünk: hat gerezd fokhagymát fölaprítunk, leöntjük 12 dl hideg vízzel, és hat órán keresztül állni hagyjuk, majd átszűrjük, és elfogyasztjuk csak magát a vizet.

Virágpor

A másik szer, amit az oroszok fiatalító szerként használnak, a virágpor. Meggátolja a bélben a rothadásos folyamatokat, nagyon jót tesz szénaláz, álmatlanság, székrekedés, gyomorfekély esetén, ízületi gyulladás ellen is használható, s vannak egészen komoly betegségek, amelyeknél szintén megfigyelték a virágpor gyógyító hatását, például a sclerosis multiplex esetében. Virágporral is végezhetünk kúrát: naponta 2–3 teáskanálnyi virágport fogyasszunk el ételbe keverve vagy önmagában (ilyenkor érdemes mézzel összekeverni). Ez 2–3 héten keresztül folytatható.

Keleten is nagyon sok olyan szer van, amelyek hatékonynak bizonyultak az öregedéssel szemben. Ilyen a ginseng, a különféle algák és tengeri növények, a szezámmag és a barnarizs.

 Lelki háttér

Vizsgálataik folyamán a gerontológusok meglepetten vették észre, hogy milyen komolyan kihat az embernél az öregedési folyamatokra a pszichés állapot, az, hogy milyen az ember életfelfogása, mit gondol magáról az öregedésről, hogyan áll az öregedéshez. Feltérképezték azokat az általános hiedelmeket, amelyek főleg Európában és Amerikában terjedtek el. Ilyen például az a hiedelem, hogy az öregedés egy teljesen természetes, elkerülhetetlen, rossz folyamat, tehát nem jó megöregedni, az öregedés betegségekkel, szenvedéssel, testilelki károsodással jár, és az ember kiszolgáltatottá válik.

Azok az emberek, akiknél ezek az alaphiedelmek vagy felfogások nem alakultak ki, kevésbé öregednek, ami azt jelenti, hogy nagyon fontos az ember hozzáállása az öregedéshez. Az is lényeges, hogyan állunk a világhoz, hogyan állunk embertársainkhoz. Ugyanis az önzetlenség például fiatalító hatást gyakorol a szervezetre, míg az egoizmus, az önzőség pszichoszomatikus szinten elősegíti, felgyorsítja az öregedési folyamatokat. A Kaliforniai Egyetem pszichológusai végeztek egy kísérletet: 600 férfival beszélgettek el, ugyanazokat a kérdéseket tették föl nekik, s a beszélgetéseket magnón rögzítették. A 600 férfi egyharmada, tehát 200 férfi szívbeteg volt. A beszélgetéseket kielemezték, s kiderült, hogy a szívbeteg férfiak kiemelkedő gyakorisággal használták a következő négy szót: én, nekem, engem, enyém. Túlzottan saját maguk körül forgott a világuk, és ez kihatott a szívükre is.

Az ember az egyetlen lény, aki a tudata és a tudatállapota segítségével befolyásolni tudja az öregedést. A növényeknél és az állatoknál ilyet nem figyeltek meg. Ezért van az, hogy egyesek 80 évesen fiatalnak, mások pedig 25 évesen öregnek tűnnek.

Magát az életkort, hogy valaki meddig él, három fő dolog befolyásolja:

1. a genetikai adottságok, hogy milyen energiatartalékokat hoz az ember a szüleitől,
2. az életmód (légzés, mozgás, táplálkozás),
3. a gondolkodásmód, ahogy az ember hozzááll az élethez, az embertársaihoz.

A kutatások szerint a genetikai adottságok által meghatározott életkor helyes életmód és gondolkodásmód kialakításával plusz 30 évvel kitolható. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a felmenői átlagosan hatvan évig éltek, azaz ennyire számíthatna genetikai adottságai révén, életmódváltással és a gondolkodásmódja megváltoztatásával ez a kor 90 évre tolható ki.

Több száz 90 és 100 év közötti embert vizsgáltak, akik bár 90 év felett voltak, mégis fiatalosan néztek ki, és nem volt semmilyen komolyabb betegségük. 5 olyan tényezőt találtak ezeknél az úgymond fiatal öregeknél, amely mindegyikükre egyaránt jellemző volt:

1. Örömüket lelik a napi tevékenységeikben, szívesen teszik azt, amit naponta végezniük kell.
2. Értelmesnek látják az életüket.
3. Úgy érzik, hogy elérték és elérik a legfontosabb céljaikat, célkitűzéseiket. Ebben az is benne foglaltatik, hogy vannak céljaik.
4. Pozitív énképpel rendelkeznek, értékesnek tartják magukat.
5. Derűlátó, optimista beállítottságú emberek.

Sajnos nagyon kevéssé hangsúlyozza a nyugati orvostudomány, hogy milyen komoly szerepe van a hozzáállásnak és a lelkiállapotnak az öregedésben. 1979-ben a Harvard Egyetem pszichológusai egy nagyon érdekes kísérletet végeztek. Összegyűjtöttek több tucat 70 év körüli embert, és „húsz évvel visszaforgatták számukra az időt”. Elvitték őket egy nyaralókomplexumba, és olyan tárgyakkal, zenékkel és képekkel vették körbe őket, amelyek 20 évvel azelőtt voltak „divatban”. Egy hétig tartott ez a visszavonult állapot. Nekik is olyan ruhákat, tárgyakat, képeket kellett magukkal vinni, amelyek a 20 évvel azelőtti életük részei voltak. A kísérlet résztvevőit kifejezetten megkérték arra, hogy éljék át, milyenek voltak 20 évvel azelőtt, viselkedjenek úgy, olyan témákat hozzanak elő, amelyek abban a korban érdekelték őket, vagy olyan személyekről beszélgessenek, akik akkor még éltek. Például mindegyiküknek elő kellett keresnie egy 20 évvel korábbi igazolványképet, és azt kellett kirakni a ruhájukra. A hét elején komoly egészségügyi állapotfelmérésen estek keresztül, tehát laborvizsgálatot készítettek, megmérték a látásélességüket, hallásélességüket, testi erőnlétüket, memóriateszteket végeztek velük, megfigyelték a testtartásukat, tehát minden testilelki jellemzőjüket megmértek. A hét végén megismételték ugyanezt a felmérést, melynek eredményeképpen a hét végi testi-lelki állapotuk sokkal közelebb volt egy 50 éveséhez, mint ahány évesek a naptár szerint voltak. Ez a kísérlet arra hívta föl a figyelmet, hogy ha az ember lélekben úgy viselkedik, mintha 20 évvel fiatalabb lenne, akkor a tudat erejének hatására a test egész egyszerűen nem tud mit csinálni, és követi ezt a változást.

De a legtöbb ember 80 évesen azt várja, hogy bizonyos betegségeknek előjöjjenek, hiszen mégiscsak 80 éves, és létre is hozza őket magának, nehogy csalódás érje a végén.

Az ember egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy végiggondolja, milyen hiedelmek, előítéletek, nézetek élnek benne az öregedéssel kapcsolatban, s felülbírálja ezeket. Ezek programok, amelyeket részben a környezettől kapunk, részben mi magunk hozzuk létre őket. Ezeket át kell írni, mert ha az emberben más programok kezdenek el működni, akkor a test is követni kezdi a változást.

A fiatalodás kulcsa az öregedésről és az önmagunkról alkotott kép megváltoztatásában rejlik.

 

Öregedést késleltető tényezők	Öregedést gyorsító tényezők
derűlátás	depresszív állapot
személyes sors kézbentartásának érzése	tehetetlenségérzet
jó kapcsolatteremtő képesség	képtelenség az érzések kifejezésére
harmonikus párkapcsolat	magányos életmód
rendezett napirend	rendszertelen életmód
évente minimum 2 hét kikapcsolódás	heti 40 óránál több munka
munkahelyi elégedettség	pénzügyi problémák
egzisztenciális biztonság érzése	egzisztenciális szorongás
pozitív jövőkép	ingerlékenység
életszeretet, mások szeretete	folytonos önbírálat és kritizálás
rendszeres böjtölés	túlevés, elhízás
rendszeres mozgás	mozgásszegény életmód
alacsony fehérjetartalmú étrend	túlzott fehérjebevitel, húsevés
élő, nyers ételek fogyasztása	sült, főtt, konzervált ételek fogyasztása
szenvedélybetegségek kerülése	dohányzás, kávé, alkoholfogyasztás
érintkezés a természeti elemekkel	friss levegő és napfény hiánya