Öregedés 3. rész

Az öregedést befolyásoló tényezők

A következőkben számba vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb területek, amelyeknek szerepük van az öregedésben.

1. Táplálkozás 

Az első megfigyelések arra vonatkozólag, hogy a táplálkozás és az öregedés hogyan függ össze, 1934-ben történtek a Cornelli Egyetemen. Patkányokkal kísérleteztek, és azt tanulmányozták, hogy az étrend hogyan hat a patkányok élettartamára. Azok az egyedek, amelyek normális mennyiségű vitamint, fehérjét, nyomelemet kaptak, de az étrendjük kalóriatartalma alacsonyabb volt, hosszabb ideig éltek társaiknál. A gerontológusok ezt az étrendet így nevezték el: alultápláltság elégtelen táplálkozás nélkül. Ezek a patkányok a többiekhez képest alultápláltak voltak anélkül, hogy bármilyen fontos anyagból hiányt szenvedett volna a szervezetük. Később ezt a kísérletet más emlősállatoknál is megismételték, és ugyanezt tapasztalták.

Ezután a vizsgálatokat úgy finomították tovább, hogy az egy állatfajba tartozó egyedeknél az egyik csoport magas fehérje, de alacsony szénhidráttartalmú étrenden élt, a másik pedig alacsony fehérje, de magas szénhidráttartalmú étrenden. Ennél a kísérletnél is azt figyelték meg, hogy ha sok volt a fehérje és kevés a természetes szénhidrátbevitel, akkor felgyorsult az öregedési folyamat, és az így táplált állatok előbb haltak meg. Viszont ha kevés volt a fehérje de sok a természetes szénhidrátbevitel, hosszabb ideig éltek az állatok.

Ha összehasonlítjuk az embereknél a vegyes étrendet és a növényi étrendet, akkor ugyanezt a különbséget találhatjuk: a vegyes étrendnek magas a fehérjetartalma, de kevés természetes szénhidrátot tartalmaz, míg a növényi, vegetáriánus étrendnél kevesebb fehérje kerül be, de sok természetes szénhidrát, főleg a frissen, nyersen fogyasztott gyümölcsökből.

Természetesen a gerontológusokat az is izgatta, hogy az embereknél a növényi étrend hogyan hat az élettartamra. Angol gerontológusok végeztek egy olyan felmérést, amely során 2500 vegetáriánus ember adatait hasonlították össze vegyes, civilizációs étrenden élők adataival. Az eredmény: az átlagéletkor a vegetáriánusoknál 6-7 évvel magasabb volt, mint a vegyes étrenden élőknél. Persze ez betudható annak is, hogy általában azok az emberek, akik vegetáriánusok voltak, törekedtek arra is, hogy alkoholt és kávét se fogyasszanak, ugyanis ezek az anyagok is öregítő hatással bírnak.

Az öregedés két szempontból is összefügg a táplálkozással. Egyrészt a táplálékból olyan anyagcseremelléktermékek halmozódnak föl a szervezetben, amelyek gyorsítják az öregedést. A másik ok a szabad gyökök keletkezése: ha valaki egészségesen táplálkozik, odafigyel arra, hogy sok nyers ételt fogyasszon, próbálja kerülni az állati eredetű ételeket, akkor egyrészt kevesebb melléktermék, kevesebb mérgező hatású anyagcseretermék keletkezik a szervezetében, másrészt a gyümölcsökben és a zöldségekben lévő antioxidánsok megakadályozzák a szabad gyökök képződését. Ilyen antioxidáns pl. a C-vitamin, az E-vitamin vagy a szelén. Amikor az ember hővel kezeli a zöldségeket, akkor az antioxidánsok nagy része elpusztul, és a főtt ételnek nem olyan a hatása, mintha azt a zöldséget nyersen fogyasztotta volna el.

Ide tartozik még maga a táplálék megvonása, a böjt, melynek szintén fiatalító hatása van. Először állatoknál figyelték meg, méghozzá tyúkoknál, hogy ha rendszeres böjtnek vetették alá őket, hetente egyszer vagy kétszer nem kaptak táplálékot csak folyadékot, akkor ezek a böjtöltetett tyúkok kétszer hosszabb ideig éltek, mint azok, akik reggeltől estig ehettek.

2. Testmozgás

A megfigyelések szerint maga a mozgás közvetve nem hat ki az öregedési folyamatokra, viszont a mozgás hatására azon betegségek nagy része, melyek főleg idősebb korban jönnének létre, és rontják az életesélyeket, illetve csökkentik az életkort, mozgással megelőzhetőek. Ide tartozik például a szívroham vagy a nem inzulinfüggő cukorbetegség, a csontritkulás és a magas vérnyomás is. Rendszeres mozgás által ezek a betegségek elkerülhetőek, tehát a mozgás közvetve lassítja az öregedést, bár maga az életkor nem nő általa. A felmérések szerint azoknak, akik rendszeres testedzést végeztek, átlagéletkoruk 1–2 évvel hosszabb volt, mint azoknak, akik nem sportoltak, nem mozogtak. A mozgásra azt mondhatnánk, hogy nem az élettartamot növeli meg, hanem az életminőséget, azáltal hogy sok betegség (főleg szív és érrendszeri betegségek) nem tud létrejönni.

Van még egy érdekes megfigyelés: az élsportolók átlagéletkora alacsonyabb, mint egy átlagos emberé. Azaz a megerőltetett sport csökkentheti az életkort, a túlzott aktivitás tehát fordítva sülhet el.

3. Hőmérséklet

Minél magasabb az ember testhőmérséklete, annál jobban csökken az életkora. Vannak olyan betegségek, amelyek alatt az embernek folyamatosan hőemelkedése van. Egy még tökéletesen nem bizonyított hipotézis szerint régebben, több ezer évvel ezelőtt az embereknek alacsonyabb volt a testhőmérsékletük, és emiatt hosszabb ideig éltek. Majd ahogy a testhőmérséklet emelkedett, úgy az emberek életkora is csökkent. 1°C foknyi különbség kb. 70-80 évnyi különbséget is jelenthet. Állatokkal végeztek olyan kísérletet, hogy normál életterüknél néhány Celsius fokkal alacsonyabb hőmérsékleten tartották őket, s élettartamuk megnőtt. Ezt megismételték primitívebb állatokkal, (férgekkel, halakkal, rovarokkal), és emlősállatokkal is. Például a hidegvérű állatoknál azt figyelték meg, hogy kétszer-háromszor hosszabb lett az életük csupán attól, hogy 5°C-kal hidegebb helyen éltek, mint társaik. Az embernél is hasznosítható ez a megfigyelés. A természetgyógyászatban számtalan terápia van, amely a hideg vízhez kötődik: akár a hideg vizes zuhany vagy leöntés, akár a hideg víz taposása, télen a hóban járás vagy a hóban fürdés, illetve reggelente a hideg vizes ledörzsölés. Minden hidroterápiás módszer pozitív hatással van az élettani folyamatokra.

A szobahőmérséklet sem mindegy. Az egészséges, optimális szobahőmérséklet 16-18°C; ha valaki 18°Con fázik, akkor az azt jelenti, hogy a szervezete hőmérsékletet szabályozó rendszere nem működik jól. A lép feladata lenne, hogy szabályozza az ember hőmérsékletét, ezen belül a lépmeridián felelős a hőmérsékletszabályozásért. Tehát ha a lép és a lépmeridián rendben van, akkor az embernek semmiféle problémát nem okoz a levegő 18 °Cos hőmérséklete. Az orvosok is azt javasolják, hogy 20°C alatt legyen a szobahőmérséklet, mert az annál melegebb légkör nem tesz jót a szervezetnek.

4. A fény

A gerontológusok a fénnyel kapcsolatban is végeztek állatkísérleteket. Azok az állatok, akik folyamatosan fénynek voltak kitéve, gyorsabban öregedtek. Ennek az az oka, hogy az állandó fényhatás miatt felgyorsul az ún. cirkadián ritmus, s ezáltal a tobozmirigy aktivitása csökken. A melatonin egy fiatalító hormon, amit a tobozmirigy csak sötétben tud termelni. Régebben ez nem okozott problémát, azonban ma már az ember a mesterséges világítás segítségével megteheti, hogy este is fényárban úszik, amikor kint a természetben sötét van. Ezért is egészségtelen égő lámpa mellett aludni.

Ide tartozik még az egészséges alvás-ébrenlét ciklus is. Ha valaki nappal alszik, és este dolgozik, akkor felgyorsítja az öregedését, ugyanis a tobozmirigy összezavarodik. Ezért törekedni kell az egészséges alvás-ébrenlét ciklusra, ami a természetgyógyászat tanítása szerint a következő: este 9 és 10 óra között kellene nyugovóra térni, s reggel 4–5 óra között felkelni. Főleg az éjfél előtti két óra nagyon fontos, ekkor tud a szervezet a legjobban regenerálódni, fiatalodni.

5. Stressz 

Az ötödik tényező a stressz. Szintén állatoknál figyelték meg először, hogy ha folyamatosan stressznek vannak kitéve, akkor rohamosan öregednek. Életünk során szervezetünk kopik, használódik, s energiáinak egy részét a regenerációra, az újraépítésre fordítja. Ezek az energiák azonban stressz esetén vagy a menekülésre, vagy a támadásra fordítódnak. Hosszan tartó stressz esetén mind az állatoknál, mind az embernél olyan tünetek jelennek meg, amelyek az öregedéshez hasonlatosak. Például: izomsorvadás, csontritkulás, érelmeszesedés, magas vérnyomás s egyéb olyan elváltozások, amelyek kifejezetten időskori betegségeknek számítanak. A stresszoldó hatású módszerek  (relaxáció, meditáció, autogén tréning, kineziológia) bizonyos szempontból fiatalítanak is, hiszen ezen módszerek hatására a stresszhormonok szintje csökken, s az öregedési folyamat is lassul.

Folytatása következik!