Az életadó Nap, ahogy a magyar szólás tartja, testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt mindenek forrása. Nélküle nem létezne élet. A Nap fizikai hatásai, ugyanolyan fontosak, mint a lelkiek. Már az ókorban is alkalmazták a napfürdőt különböző betegségeknél: Hérodotosz és Pliniusz írt róla, Hippokratész pedig lelkes híve volt a napfürdőzésnek.
A napfény élettani hatásai
- A napfény fokozza a bőrlégzést, ezzel segíti a szervezet méregtelenedését.
- A Nap melege által kiváltott izzadás tovább fokozza a káros anyagok távozását, és a fölösleges víztől is megszabadít.
- Az izzadás által megindított nagyobb anyagcsereforgalom növeli a test ellenálló képességét.
- A napfürdő jó hatással van a gyógyuló sebekre, gyorsítja a regenerációt.
- A napfény hatására a bőrben D-vitamin keletkezik, mely az anyagcserében és a csontfejlődésben is komoly szerepet játszik.
- A napfény javítja a vérkeringést, a szívműködést.
- A Map melege tágító hatású az erekre, így görcsoldóként is kiváló.
- Meglepő lehet, de a napfürdőzés alatt az izomzat is gyarapszik minden különösebb erőkifejtés nélkül.
- A Napnak fertőtlenítő, baktériumölő hatása is van.
- A napfényes hónapokban gyorsabban nőnek a gyerekek.
- Mindezeken kívül a napsütés derűssé tesz, oldja a szorongásokat, csökkenti a félelmeket, a depressziót. A nyári hónapokban kevesebb öngyilkosság történik.
Hogyan napfürdőzzünk?
Két végletet kell mindenképpen elkerülnünk. Az egyik a túlzott napozás, mely során megégnek a bőr alatti rétegekben felhalmozódott méreganyagok. A Nap erős tisztító hatása miatt fokozatosan szabad csak hozzászoktatni bőrünket a közvetlen napfényhez. Nagyon sok bőrrák és mirigyrák vezethető vissza a helytelen táplálkozással egybekötött mértéktelen napozásra.
A másik véglet, amikor az ember megtagadja magától a napot, és mesterségesen próbálja pótolni azt. A Nap utánozhatatlan. A „műfények” általában az életerőt csökkentik, különösen a szolárium. A normál körülmények között 15–30 cm vastagságú életerő burkunkat a szolárium fél cm-esre csökkenti. (Ez egyébként a friss hullákra jellemző.) Vannak gyógykezelésre alkalmas lámpák (kvarc, infra, bioptron), de ezek sem pótolhatják a Nap természetes fényét és melegét.
A napfürdő helyének megválasztásánál vegyük figyelembe a tengerszinttől való távolságot. A hegy tetején erősebbek a napsugarak, tisztábban érik a földet, ezért a napfürdő is hatékonyabb. A Nap ereje szempontjából határozzuk meg a napfürdőzés idejét! Tavasztól őszig a déli órákat kerüljük. Ilyenkor legjobb reggel és késő délután tartózkodni a napon (10 óra előtt és 16 óra után).
A napfürdőzések előtt és után feltétlen mossuk le testünket, vagy vizes durva frottírtörülközővel dörzsöljük át. Olyan bőrtisztítószert használjunk, mely képes eltávolítani a bőrpórusok szennyezettségét. Ezek főként a növényi alapú szappanok, tusfürdők. Az alapos dörzsölés vérbőséget okoz, így a méreganyagok könnyebben tudnak az izzadással távozni.
Ezután kenjük be magunkat vékonyan hidegen sajtolt mandulaolajjal (vagy bármilyen hidegen sajtolt olajjal). Az olaj növeli a bőr fényáteresztő képességét, így a mélyebb szövetek is részesülnek a Nap csodás hatásából. Az állati zsiradékból előállított kenőcsök, szintetikus anyagok megrekesztik a fényt a bőr felületénél.
Minél magasabb fényvédő faktorral rendelkezik egy naptej, annál jobban akadályozza a napsugarak bőrbe és bőr alá jutását, ezért a felszíni rétegeket fogja sokkal erősebben érni a Nap ereje. Ezáltal a testből távozó méreganyag belesül a bőrpórusokba. A következmény: rákosodási folyamat indul el a bőrben. A szervezet nem véletlenül jelzi „leégéssel”, ha túl sok a Napból! A naptejek károsítják és hatástalanítják ezt a jelzőrendszert. A napfürdő utáni bőrtisztítást is olajozással zárjuk.
A napfürdő során folyamatosan mozogjunk, változtassunk testhelyzetet, hogy minden testfelületet egyaránt érjen a levegő és a napfény.
A napfürdő öt perctől két óráig tarthat. Hosszabb napozás esetén fél óránként mossuk le testünket!
A napozás előtt, és után se fogyasszunk nehéz ételeket! Teli hassal nem javasolt a napfürdő, várjuk meg, míg az ételek legalább a gyomorból kiürülnek (minimum két óra). A napon egyáltalán ne együnk és ne aludjunk!
Létezik részleges és teljes napfürdő. A részleges napfürdő során csupán egy bizonyos testrészünket tesszük ki a napfény hatásának. A legtöbb betegség esetén a beteg testrész napoztatása gyógyító hatású. Ellenjavallt a napozás: magas láz és súlyos idegrendszeri problémák esetén. Érdemes vigyázni magas vérnyomásban, nyirokrendszeri, szív és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, illetve a lábadozás idején. Az ő esetükben a napozás először világos színı ruhában, mezítláb javasolt.
A teljes napfürdő esetén a fejet és a köldököt mindig fedjük le. Ha nem sétálunk közben, akkor tiszta lepedőre vagy törülközőre feküdjünk, mert a talaj pora vagy a homok eltömítheti a bőrpórusokat.
A teljes napfürdő esetén, ha nem konkrét betegség ellen szeretnénk bevetni a Nap erejét, a napárnyékkal egy vonalba feküdjünk, lábbal a Nap felé. Így a legtöbb fényt a talp kapja, esetleg az alsó lábszár elülső felülete, a has, a mellkas és az állkapocs alatti rész, sőt az orrlyukakba is besüt a nap, amikor háton fekszünk. Természetesen forogni kell, minden oldalon ugyanannyi időt tartózkodjunk.
A napfürdőzés nincs korhoz kötve, a csecsemők is igénylik, és még könnyebben meg is szokják, mint a felnőttek. Számukra a lombok által megszűrt, szórt napfény ajánlott. Ha már tud mászni a gyerek, ösztönei vezetni fogják, mikor legyen napon, és mikor húzódjon árnyékba.
Az egészséges embernek télen-nyáron hetente egyszer-kétszer javasolt nap és légfürdőt vennie. A napfürdő célja sohasem lehet a barnulás, sőt inkább ellentétesen, arra kéne törekedni, hogy minél hosszabb idő alatt barnuljon le az ember. A fehér bőr fényelnyelő képessége sokkal jobb, így több „napenergiát” tud magához venni a világosabb bőrű ember.
Napszúrás, leégés
„Ha mégis helytelenül napoztunk, vagy más okokból a kelleténél többet tartózkodtunk a napon, és napszúrást kaptunk – amit étvágytalanság, enyhe láz, idegesség és álmatlanság, súlyosabb esetben bőrfelégés és fejfájás jelez –, akkor böjtre, hideg vizes fürdőre van szükség.” A tarkóra tegyünk agyagtapaszt, és igyunk citromos vizet. Méregtelenítő légzőgyakorlatokat végezzünk. A leégett testfelületre helyezzünk agyagpakolást, olajjal kevert égetett gyapotot vagy Rheumint.
A napfürdő a négy elem közül a tűz elemmel hoz minket szorosabb kapcsolatba. Aki lassú, nehezen kezd el tevékenykedni, túlzottan földhözragadt, vagy szétfolyik a dolgaiban, azoknak javasolt a tűz elem felvétele, például napozás által.
A napfény hatása a különböző betegségeknél
Az ellenállóképesség fokozódása, mely a napfürdő egyik következménye, fontos szerepet játszhat minden fertőző betegség kezelésénél és műtétek előtt.
A Nap – fertőtlenítő hatása miatt – a bőrbetegségek többsége csökken a napfürdőzés következtében. Már az is segít, hogy melegben az ember kevesebb ruhadarabot visel, így a bőrt több levegő és napfény éri. A ruhák alatt a bőrön gombák és baktériumok ezrei tanyáznak, a levegőtlenség és a napfény hiány kedvez a tenyészésüknek. A hajhullás külső kezelésében a paraziták pusztítása és a bőr anyagcsereforgalmának növelése áll a középpontban; a napfény mindkettőt elősegíti.
A Nap méregtelenítő hatása miatt nagyon hatásos gyógyszer köszvény és reuma esetén, ahol a húgysavkristályok felhalmozódása okozza a legtöbb problémát. Mivel a napfény az anyagcsereforgalmat megnöveli, így hízást és fogyást egyaránt eredményezhet: a normális testsúlyt állítja vissza.
A napfény jótékony hatású a női bajok esetén is. Fájdalomcsillapítólag hat, csökkenti a menstruációs görcsöt, a fehérfolyást és a hüvelyi fertőzést.
Aki a felkelő Napba néz, annak kisagyában szerves arany „keletkezik”. Igaz a mondás, miszerint: „Ki korán kel, aranyat lel.”
„A Nap az az éltető erő, az az ősorvosság, amely mindenek felett való, amely mindenki által hozzáférhető, és amelyet recept nélkül bárki megkaphat.” dr. Bucsányi Gyula