Az életadó Nap, ahogy a magyar szólás tartja, testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt mindenek forrása. Nélküle nem létezne élet. A Nap fizikai hatásai, ugyanolyan fontosak, mint a lelkiek. Már az ókorban is alkalmazták a napfürdőt különböző betegségeknél: Hérodotosz és Pliniusz írt róla, Hippokratész pedig lelkes híve volt a napfürdőzésnek.
A napfény élettani hatásai
- A napfény fokozza a bőrlégzést, ezzel segíti a szervezet méregtelenedését.
- A Nap melege által kiváltott izzadás tovább fokozza a káros anyagok távozását, és a fölösleges víztől is megszabadít.
- Az izzadás által megindított nagyobb anyagcsereforgalom növeli a test ellenálló képességét.
- A napfürdő jó hatással van a gyógyuló sebekre, gyorsítja a regenerációt.
- A napfény hatására a bőrben D-vitamin keletkezik, mely az anyagcserében és a csontfejlődésben is komoly szerepet játszik.
- A napfény javítja a vérkeringést, a szívműködést.
- A Map melege tágító hatású az erekre, így görcsoldóként is kiváló.
- Meglepő lehet, de a napfürdőzés alatt az izomzat is gyarapszik minden különösebb erőkifejtés nélkül.
- A Napnak fertőtlenítő, baktériumölő hatása is van.
- A napfényes hónapokban gyorsabban nőnek a gyerekek.
- Mindezeken kívül a napsütés derűssé tesz, oldja a szorongásokat, csökkenti a félelmeket, a depressziót. A nyári hónapokban kevesebb öngyilkosság történik.
Hogyan napfürdőzzünk?
Két végletet kell mindenképpen elkerülnünk. Az egyik a túlzott napozás, mely során megégnek a bőr alatti rétegekben felhalmozódott méreganyagok. A Nap erős tisztító hatása miatt fokozatosan szabad csak hozzászoktatni bőrünket a közvetlen napfényhez. Nagyon sok bőrrák és mirigyrák vezethető vissza a helytelen táplálkozással egybekötött mértéktelen napozásra.
A másik véglet, amikor az ember megtagadja magától a napot, és mesterségesen próbálja pótolni azt. A Nap utánozhatatlan. A „műfények” általában az életerőt csökkentik, különösen a szolárium. A normál körülmények között 15–30 cm vastagságú életerő burkunkat a szolárium fél cm-esre csökkenti. (Ez egyébként a friss hullákra jellemző.) Vannak gyógykezelésre alkalmas lámpák (kvarc, infra, bioptron), de ezek sem pótolhatják a Nap természetes fényét és melegét.
A napfürdő helyének megválasztásánál vegyük figyelembe a tengerszinttől való távolságot. A hegy tetején erősebbek a napsugarak, tisztábban érik a földet, ezért a napfürdő is hatékonyabb. A Nap ereje szempontjából határozzuk meg a napfürdőzés idejét! Tavasztól őszig a déli órákat kerüljük. Ilyenkor legjobb reggel és késő délután tartózkodni a napon (10 óra előtt és 16 óra után).
A napfürdőzések előtt és után feltétlen mossuk le testünket, vagy vizes durva frottírtörülközővel dörzsöljük át. Olyan bőrtisztítószert használjunk, mely képes eltávolítani a bőrpórusok szennyezettségét. Ezek főként a növényi alapú szappanok, tusfürdők. Az alapos dörzsölés vérbőséget okoz, így a méreganyagok könnyebben tudnak az izzadással távozni.
Ezután kenjük be magunkat vékonyan hidegen sajtolt mandulaolajjal (vagy bármilyen hidegen sajtolt olajjal). Az olaj növeli a bőr fényáteresztő képességét, így a mélyebb szövetek is részesülnek a Nap csodás hatásából. Az állati zsiradékból előállított kenőcsök, szintetikus anyagok megrekesztik a fényt a bőr felületénél.
Minél magasabb fényvédő faktorral rendelkezik egy naptej, annál jobban akadályozza a napsugarak bőrbe és bőr alá jutását, ezért a felszíni rétegeket fogja sokkal erősebben érni a Nap ereje. Ezáltal a testből távozó méreganyag belesül a bőrpórusokba. A következmény: rákosodási folyamat indul el a bőrben. A szervezet nem véletlenül jelzi „leégéssel”, ha túl sok a Napból! A naptejek károsítják és hatástalanítják ezt a jelzőrendszert. A napfürdő utáni bőrtisztítást is olajozással zárjuk.
A napfürdő során folyamatosan mozogjunk, változtassunk testhelyzetet, hogy minden testfelületet egyaránt érjen a levegő és a napfény.
A napfürdő öt perctől két óráig tarthat. Hosszabb napozás esetén fél óránként mossuk le testünket!
A napozás előtt, és után se fogyasszunk nehéz ételeket! Teli hassal nem javasolt a napfürdő, várjuk meg, míg az ételek legalább a gyomorból kiürülnek (minimum két óra). A napon egyáltalán ne együnk és ne aludjunk!
Létezik részleges és teljes napfürdő. A részleges napfürdő során csupán egy bizonyos testrészünket tesszük ki a napfény hatásának. A legtöbb betegség esetén a beteg testrész napoztatása gyógyító hatású. Ellenjavallt a napozás: magas láz és súlyos idegrendszeri problémák esetén. Érdemes vigyázni magas vérnyomásban, nyirokrendszeri, szív és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, illetve a lábadozás idején. Az ő esetükben a napozás először világos színı ruhában, mezítláb javasolt.
A teljes napfürdő esetén a fejet és a köldököt mindig fedjük le. Ha nem sétálunk közben, akkor tiszta lepedőre vagy törülközőre feküdjünk, mert a talaj pora vagy a homok eltömítheti a bőrpórusokat.
A teljes napfürdő esetén, ha nem konkrét betegség ellen szeretnénk bevetni a Nap erejét, a napárnyékkal egy vonalba feküdjünk, lábbal a Nap felé. Így a legtöbb fényt a talp kapja, esetleg az alsó lábszár elülső felülete, a has, a mellkas és az állkapocs alatti rész, sőt az orrlyukakba is besüt a nap, amikor háton fekszünk. Természetesen forogni kell, minden oldalon ugyanannyi időt tartózkodjunk.
A napfürdőzés nincs korhoz kötve, a csecsemők is igénylik, és még könnyebben meg is szokják, mint a felnőttek. Számukra a lombok által megszűrt, szórt napfény ajánlott. Ha már tud mászni a gyerek, ösztönei vezetni fogják, mikor legyen napon, és mikor húzódjon árnyékba.
Az egészséges embernek télen-nyáron hetente egyszer-kétszer javasolt nap és légfürdőt vennie. A napfürdő célja sohasem lehet a barnulás, sőt inkább ellentétesen, arra kéne törekedni, hogy minél hosszabb idő alatt barnuljon le az ember. A fehér bőr fényelnyelő képessége sokkal jobb, így több „napenergiát” tud magához venni a világosabb bőrű ember.
Napszúrás, leégés
„Ha mégis helytelenül napoztunk, vagy más okokból a kelleténél többet tartózkodtunk a napon, és napszúrást kaptunk – amit étvágytalanság, enyhe láz, idegesség és álmatlanság, súlyosabb esetben bőrfelégés és fejfájás jelez –, akkor böjtre, hideg vizes fürdőre van szükség.” A tarkóra tegyünk agyagtapaszt, és igyunk citromos vizet. Méregtelenítő légzőgyakorlatokat végezzünk. A leégett testfelületre helyezzünk agyagpakolást, olajjal kevert égetett gyapotot vagy Rheumint.
A napfürdő a négy elem közül a tűz elemmel hoz minket szorosabb kapcsolatba. Aki lassú, nehezen kezd el tevékenykedni, túlzottan földhözragadt, vagy szétfolyik a dolgaiban, azoknak javasolt a tűz elem felvétele, például napozás által.
A napfény hatása a különböző betegségeknél
Az ellenállóképesség fokozódása, mely a napfürdő egyik következménye, fontos szerepet játszhat minden fertőző betegség kezelésénél és műtétek előtt.
A Nap – fertőtlenítő hatása miatt – a bőrbetegségek többsége csökken a napfürdőzés következtében. Már az is segít, hogy melegben az ember kevesebb ruhadarabot visel, így a bőrt több levegő és napfény éri. A ruhák alatt a bőrön gombák és baktériumok ezrei tanyáznak, a levegőtlenség és a napfény hiány kedvez a tenyészésüknek. A hajhullás külső kezelésében a paraziták pusztítása és a bőr anyagcsereforgalmának növelése áll a középpontban; a napfény mindkettőt elősegíti.
A Nap méregtelenítő hatása miatt nagyon hatásos gyógyszer köszvény és reuma esetén, ahol a húgysavkristályok felhalmozódása okozza a legtöbb problémát. Mivel a napfény az anyagcsereforgalmat megnöveli, így hízást és fogyást egyaránt eredményezhet: a normális testsúlyt állítja vissza.
A napfény jótékony hatású a női bajok esetén is. Fájdalomcsillapítólag hat, csökkenti a menstruációs görcsöt, a fehérfolyást és a hüvelyi fertőzést.
Aki a felkelő Napba néz, annak kisagyában szerves arany „keletkezik”. Igaz a mondás, miszerint: „Ki korán kel, aranyat lel.”
„A Nap az az éltető erő, az az ősorvosság, amely mindenek felett való, amely mindenki által hozzáférhető, és amelyet recept nélkül bárki megkaphat.” dr. Bucsányi Gyula
Nagyné Szili Zsuzsanna
