Jövőbeli lehetőségek
Hogy mi lehet az emberiség részéről a megfelelő hozzáállás? Alkalmazkodni a változásokhoz vagy megpróbálni csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsájtását, együttműködve a Földanyával?
Kedvező megoldásnak tűnik megérteni, átélni és együttműködni Földanyánk céljaival, aki a maga teljességében képes bolygónkat az élet számára megfelelő és kellemes lakóhelyként fenntartani és fejleszteni. Ezáltal átélhetjük, hogy az emberiség társa a Földanyának és a földfejlődésnek. Ezt átérezve kifejlődhet Földanyánk értékeinek megbecsülése, a társadalom értékrendjének átalakulása, a szellemi értékeknek a materiális javakkal szembeni fokozottabb érvényesülése és a természet tisztelete.
Minden ember törekvése jelentős eredményeket hozhat, de kiemelten közösségi összefogásra van szükség. Ezzel együtt alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, melyekre mindenképp fel kell készülnünk, hiszen az üvegházgázok légköri tartózkodási ideje meglehetősen nagy, s ezért a kisebb koncentrációértékekre való vissza-térés időben nagyon elhúzódik.
A 21. század elsődleges környezeti célja: az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsájtás mértékének a csökkentésével mérsékelni a felmelegedés ütemét és intenzitását. Ennek érdekében fel kell váltani a szénhidrogén alapú üzemanyagokat környezetbarátabb anyagokra, továbbá meg kell változtatni a mezőgazdaság és az ipar szerkezetét, termelési módszerét és a környezetre gyakorolt hatását. Az eddigi liberális rendszabályok nem segítették a kevésbé környezetszennyező energiahordozók térhódítását. Az alternatív üzemanyagok alkalmazását a fosszilis energiahordozók árának emelkedése is meggyorsítja.
A légkörbe részben a benzinmotoros járművek, a spray-k, a hűtőközegek bocsájtják ki az ózonosító NOx–-t és az illó szerves vegyületeket, valamint a CO-t. A dízelmotoros teher- és személygépkocsik NOX mellett SO2-ot és szilárd anyagot (korom) bocsájtanak ki.
Mivel a közlekedésben további élénkülés várható, viszont a gépjárműmotorok tökéletesítésétől számottevő emissziócsökkenés nem remélhető, javulás csak a kőolaj eredetű üzemanyagok felváltásától remélhető. Ebből a szempontból a metanol, etanol, metán, hidrogén és az elektromos áram jöhet a megfelelő átalakítási eljárások révén számításba. A metanol és az etanol a megújuló biomasszából viszonylag egyszerűen nyerhető; de ideszámíthatók a növényi olajok is. Környezetvédelmi téren az általános felmelegedés fékezése szempontjából az üvegházhatást egyáltalán nem gerjesztő elektromos áramot vagy hidrogéngázt kell előnyben részesíteni.
Anglia az összes üvegházhatást okozó gáz kibocsájtásának korlátozását akarja elérni. Ennek érdekében tervezik az energiahordozók árának emelését és az ásványi tüzelőanyagok széntartalom szerinti megadóztatását. Ez kedvezne a megújuló energiaforrásokra történő áttérésnek.
A mezőgazdaság 23%-kal járul hozzá a globális felmelegedéshez. Az állattenyésztés 28%-kal növeli a légköri metánkoncentrációt. Ennek ellenére a Föld szarvasmarhaállománya az elmúlt negyven évben megkétszereződött, ma már több mint egymilliárd él a világon. A kérődzők (pl. szarvasmarha, juh) bendőjében levő erjesztőbaktériumok nagy metántermelők. Az állati maradványok lebomlásakor, rothadásakor a metántermelő baktériumok anyagcsere-termékeként biogáz keletkezik, amely szintén nagymértékben fokozza az üvegházhatás kialakulását, a légkör hővisszatartó képességének növelését.
A műtrágyák használatának elterjedésével egyenes arányban nő a nitrogén-oxidok mennyisége a légkörben. Az ipari mezőgazdaság hatékonyságának növekedéséhez, vagyis a műtrágyák alkalmazásához a légkör dinitrogén-oxid tartalmának növekedése kötődik. Ez a gáz a nitrát műtrágyák mikrobiológiai lebomlásakor keletkezik. A nagyüzemű mezőgazdaság intenzív szántóföldi talajhasználata (elsősorban a szántás gyakori alkalmazása) okozza a talajban lévő szerves anyag mikrobiológiai úton történő lebomlását, és az így keletkező szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedését.
Az emberiség és Földanyánk egészsége fenntartásának fontos feltétele a biodinamikus mezőgazdaság elterjedése. A metán légköri koncentrációjának leghatékonyabb csökkentési módja a nagyüzemi állattartás visszafogása, megszűnése. Ezért Földanyánk segítése, a globális felmelegedés mérséklése céljából egyre többen választjuk a biogazdálkodásra épülő, természetközeli vegetáriánus táplálkozást.
„Annak tekintete, aki a változást felismerte, többé már nem a mulandó, átmeneti dolgokra irányul, hanem a megváltoztathatatlan örök törvényre, amely minden változásban megnyilvánul.”
Lao Ce
Az egyensúly fenntartása érdekében minden lehetőséget meg kell ragadnunk az üvegházhatást okozó antropogén hatások csökkentésére, mert Földanyánk öngyógyító mechanizmusai is végesek. Az emberiség valódi fejlődése csak úgy következhet be, ha párhuzamosan szolgálja a földfejlődést, Földanyánk felemelkedését.
„Ha nem vetünk véget számos jelenleg gyakorolt tevékenységünknek, veszélybe sodorhatjuk azt a jövőt, amelyet mind magunk, mind pedig a növény- és állatvilág számára kívánatosnak tartunk, s előfordulhat, hogy cselekedeteink oly mértékű változást idéznek elő az élővilágban, hogy az képtelen lesz az életet a számunkra fenntart-ható formában fenntartani.”
Drunvalo Melchizedek: Az élet virágának ősi titka
Szerencsére az egész világot elérő környezetvédelmi információhálózat beírta a kollektív tudattalanba a globális felmelegedés tényét és veszélyét. Ez az áramlás sok emberben beindított egy környezetvédelmi elkötelezettséget, megértve a környezetvédelem céljainak, jelentőségének szerepét. E folyamat kihatott az egész Földanyára, és remélhetőleg mérsékelte és mérsékli a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák lehetséges kimenetelét.
Az emberi törekvés, a Földanya iránti elkötelezettség növekedésével elkerülhető egy végzetes katasztrófa. Tegyünk érte!
Buzogány Péter
