A frontérzékenység napjainkban népbetegség. A hideg frontok, a meleg frontok, a ciklonok megjelenése sok ember számára okoz kisebb-nagyobb tüneteket. Az alábbi részben a frontérzékenység ellen bevethető további módszerekről lesz szó.

Hidroterápia

harmatA víz gyógyhatását hasznosító módszerek közül frontérzé­kenység ellen hatásos, és a szervezet erősítését szolgálja, ha az ember 5-­10 percig harmatos vagy eső áztatta fűben sétál, de hasonlóan jót tesz az egész test hideg vizes lemosása, a hideg leöntés, a hideg vizes törülközővel való ledörzsölés (frottíro­zás), a váltózuhany, illetve a természetes vízben járás is. Aki ez utóbbit nem tudja megoldani, annak otthon a fürdőkád is megteszi. Aki télen a hóban naponta egy­-két percig mezítláb járkál, az se megfázni nem fog, se influenzás nem lesz, ráadá­sul a hideget is sokkal jobban fogja bírni. Ezt a módszert per­sze csak akkor veheti igénybe az ember, amikor a teste fel van melegedve. A hóban járkálás mindenképpen ellenjavallott, ha valaki már amúgy is át van fagyva és a lába jéghideg. A hóban járkálásnak meleg szobából kiindulva, a lábat jól átdörzsölve érdemes nekivágni, de egy­-két perc után vissza kell térni a melegbe, és fel kell melegíteni a lábat. Edzetteb­beknél – az előbb említett szabályok betartása mellett – akár az egész test hóval való ledörzsölése is szóba jöhet.

Itt említeném meg a szaunázást, amit frontérzékenyeknél legalább hetente egyszer érdemes alkalmazni. A nagy forróság és a hideg zuhany váltakozó ingerei javítják a szervezet alkal­mazkodóképességét: 10-­15 perc meleg után 1-­2 perc hideg hatás következzen, majd az egész folyamatot még kétszer megismételhetjük. Szívbetegek és magas vérnyomásban szen­vedők azonban vigyázzanak, az ő szervezetükre nézve lehet, hogy a szaunázás túlzottan megterhelő és veszélyes lehet!

Gyógynövények

A gyógynövények közül frontérzékenység ellen – kísérleti adatokkal is bizonyíthatóan – a citromfű véd a legjobban.

citromfuFrontérzékenységben szenvedőknek másfél hónapon keresz­tül naponta háromszor adtak citromfűteát, és pusztán ennek hatására a betegek 85-­90 százalékánál a panaszok csökkené­sét, illetve teljes megszűnését figyelték meg. Egy csésze forró vízhez 2­-3 teáskanálnyi friss vagy szárított citromfűlevél szük­séges; 10 percnyi áztatás után szűrjük le, és naponta igyunk három csészényit ebből a teából. Fogyasztható ezen kívül roz-maring-, levendula- és zsályatea, aktivizálásra szolgálhat a borsmenta és a fehér üröm, akiknél pedig a frontok elsősorban pszichés panaszokat – levertséget, kábultságot, depressziót – okoznak, azok orbáncfű teát igyanak. A frontérzékenység és az általa okozott panaszok általános enyhítésére alkalmasak továbbá a következő gyógynövényteák: angyalgyökér, bazsa­likom, boróka, cickafark, csalán, csipkebogyó, galagonya, gyöngyajak, kakukkfû, kálmos, kerti ruta, komló, koriander, szagos müge.

Klímaterápia

Földünkön vannak ugyanis olyan térségek, ahol olyan klimatikus viszonyok van­nak, amelyek kifejezetten kedvezően hatnak a frontérzékeny betegekre. A hidegfrontra érzékenyeknek főleg a tengerparti klímát érdemes igénybe venniük, a melegfrontra érzékenyek­nek viszont leginkább az ezer méter feletti magaslati hegyi levegő tesz jót. Azok az emberek, akik nem tudják pontosan, hogy hidegre vagy melegre érzékenyek, de valamiféle front­érzékenységgel mégis rendelkeznek, az 500 és 1000 méteres magasságban fekvő erdős középhegységek déli oldala, illetve keleti lejtői javasoltak effajta kúrára.

Reflexológia

talpakFrontérzékenység esetén a talpon keresztül aktiválandó terü­letek a következők: a hipotalamusz zónája (a nagylábujj begyének felső része), a napfonat, a plexus solaris zónája (ami az ujjpárnák alatt, a talp közepén található), illetve a hipofízis zónája (ez a nagylábujj begyének középső részére esik). Ezen kívül másodlagosan, lazító célzattal masszírozha­tó még a tarkó, a váll és a gerinc zónája, hiszen ezen területek izomtónusa fronthatásra fokozódik, görcsök léphetnek fel, ami aztán kínzó fejfájáshoz és egyéb izomfájdalmak megjele­néséhez vezethet.

Homeopátia

Nagyon  hatékony  homeopatikus  ellenszer  lehet  front­érzékenység esetén az Acidum benzoicum D3-­as hígításban, elsősorban is a hideg okozta ízületi problémák, gyulladások és reumás panaszok kezelésére. Az Acidum nitricum D4­-es hígításban elsősorban olyan betegeknél hatásos, akiknek időjárásváltozáskor az emésztési panaszai – gyomor­, bél­ és veseproblémái – erősödnek fel. Az Aurum metallicum D30­-as hígításban főleg a hideg és szeles idővel összefüggő front­ panaszoknál használható sikerrel. A Licopodium D30­as hígításban a szeles időjárás nyomán jelentkező pszichés problémák ellen hatásos. D3­-as hígítású Aconitum szedése javasolt napszúrás, száraz, ­szeles időjárással összefüggő ideg­ fájdalmak, illetve rendkívüli hőség okozta nyugtalanság és alvászavar leküzdésére. Az Allium cepa D4­-es hígítása a nyirkos, hideg idő következtében fellépő orrfolyás, nátha és köhögés, valamint a magas páratartalom hatására jelentkező reumatikus fájdalmak ellenszere lehet. A D30-­as hígítású Belladonna segíthet a szeles idő miatti idegfájdalmak és gör­csök, illetve a hőség vagy erős napsütés miatt kialakuló haso­gató fejfájás enyhítésében. Végezetül a Chamomilla D30­-as szerrel a huzat, a szél, a viharok és zivatarok okozta fej­, fog­ és arcfájást, továbbá a hideg hatására jelentkező ízületi és izomfájdalmakat kerülhetjük el.

Bach- virágterápia

bachcseppÁltalában segítő hatású az elsősegély-csepp, vagy az egynyári szikárka. Ha az átvonuló fontok okoznak problémát, akkor a diófa segíthet. Ha ingerlékenység lép fel, akkor a magyal enyhítheti.

A frontérzékenység pszichés háttere

Akármilyen is legyen a kinti hőmérséklet, a fényviszonyok, a páratartalom – essen a hó, süssön a nap vagy fújjon a szél –, az emberi testhőmérsékletnek nagyjából azonos szinten kell maradnia. A vegetatív idegrendszer, illetve annak legfőbb sza­bályozója, a hipotalamusz érzékeli a külső változásokat, és olyan folyamatokat indít be a szervezetben, amelyek ellensú­lyozzák azokat, fenntartva a belső egyensúlyt. A hipotalamuszhoz, amely hat a vegetatív idegrendszerre, az pedig a maga szimpatikus és paraszimpati­kus idegtörzsein keresztül beindítja a megfelelő változásokat. A szimpatikus idegtörzs növeli a teljesítményt – az ember tett­re készebb lesz, energiával töltődik fel –, a paraszimpatikus idegtörzs viszont inkább raktározza az energiát: a pihenésben, a nyugalom megteremtésében segít. Akár azt is mondhatnánk, hogy a szimpatikus idegtörzs a gázpedál – ennek tónusa melegfront esetén fokozódik –, a paraszimpatikus idegtörzs pedig a fék – tónusa hidegfront közeledtével növekszik. Mivel a mai embert rengeteg stresszhatás éri, ezért a vegetatív ideg­rendszer fokozott terhelésnek van kitéve, s előbb-­utóbb fellép az úgynevezett vegetatív disztónia (a vegetatív idegrendszer működési zavara), amely aztán frontérzékenységhez vezet. A frontérzékenység kiküszöbölése érdekében tehát a vegetatív disztóniát kell felszámolni, a korábban felsorolt módszereket (homeopátiát, reflexológiát stb.) igénybe véve.

Váradi Tibor