Hideg hatására az erek összeszűkülnek, bizonyos területek vérellátása csökken, és a melegtől megfosztott testrészeknél beindul a lehűlés. Főleg a végtagok érintettek, a kéz és a láb ujjai szoktak gyakran lefagyni vagy megfagyni. Az életfolyamatok hideg hatására lelassulnak, majd később le is állhatnak. Legfőképp az a fajta időjárás veszélyes, amikor a hideg mellé szél és szárazság is társul; emellett fagyásnak vagy a lehűlésnek leginkább akkor van kitéve az ember, ha nem tud mozogni.
Maga a fagyás lehet felületi, illetve mély. Ez utóbbi súlyosabb és maradandó károsodások is megjelenhetnek, amelyek aztán az élet végéig megmaradnak.
A tüneteket figyelve először tűszúrásszerű érzések lépnek föl, majd az érintett testrész elkezd halványulni, mivel kevesebb vér áramlik oda. Ezután a testrész érzéketlen lesz. A bőr elkezd megkeményedni, merevvé válik és elfehéredik, majd később szederjes lesz (kékes-vörös), végül pedig egészen elfeketedik. Különféle duzzanatok, hólyagképződések is létrejöhetnek.
Gyakran a hideg hatás okozta károk csak órákkal, vagy bizonyos esetekben csak napokkal később jelentkeznek.
Az elsősegélynyújtásnak ilyenkor az a célja, hogy a hidegnek kitett testrészt fokozatosan felmelegítsük. Tehát a legrosszabb, amit ilyenkor tehet az ember, ha forró vizet önt a fagyott testrészre, vagy forró vizes palackot nyom hozzá. A közvetlen melegítés nem tesz jót, viszont meleg ital fogyasztása kifejezetten jótékony hatású. Rossz szokás, hogy ilyenkor alkoholt itatnak, ez fagyás és hipotermia esetén is kerülendő.
A hipotermia kifejezés jelzi a lehűlést, amikor a testhőmérséklet 35°C alá csökken. A mérsékelt hipotermia visszafordítható, de mély hipotermiánál (26°C alatt) a szervezet hőmérséklet csökkenése halálos szintre juthat. Hideg víz hatására a testhőmérséklet kb. 30-szor gyorsabban csökken, mint hideg levegő hatására.
Akik különösképpen veszélyeztetettek a kihűlés szempontjából, azok:
- a csecsemők és a kisgyerekek,
- az idős emberek, főleg akiknél a vérkeringés már nem kielégítő,
- akik régóta valamilyen krónikus betegségben szenvednek,
- ha valaki nagyon fáradt, vagy jó ideje nem eszik,
- mozgáshiány esetén, például ha valaki ágyhoz kötött beteg.
Honnan lehet felismerni egy embernél, hogy hipotermia lépett fel?
- látványos tünet a remegés, reszketés,
- a bőr hideg lesz és elsápad,
- gyengeség, zavartság léphet fel,
- fáradtság, aluszékonyság figyelhető meg,
- eszméletvesztés történhet,
- a légzés lassúbbá és felületessé válik,
- a pulzus először szapora, majd gyenge lesz, nehezen kitapintható,
- a szívverés lassul, sőt, ha súlyosbodik a hipotermia, akkor le is állhat.
A természetgyógyászat jónak tartja utókezelésként, tehát nem közvetlenül a fagyás után, a hideg-meleg váltó fürdőt, amelynél 4 perc meleg és fél perc hideg fürdő váltja egymást 2-3-szor. Szintén utókezelésként ajánlottak egyes homeopatikus szerek: Kalium-phosphoricum D6, Silicea D6. Ha a fagyás révén úgynevezett fagyási hólyagok maradnak vissza, a tölgyfakéreg és a zsurló teájával vegyen fürdőt a beteg.
Gennyesedés is felléphet fagyás után, ilyenkor pakolást érdemes feltenni, ami lehet gyógyfüves vagy agyagpakolás, illetve Rheumin is használható.
Daganat, duzzadás szintén jelentkezhet fagyás esetén. Ilyenkor 15-20 db szétnyomott, szétaprított vadgesztenyét kell főzni 1 órán keresztül kb. 3 liter vízben, majd ebben a pürében – amíg meleg – kell áztatni a fagyduzzanatos testrészt. A kezelés akár naponta megismételhető.
Az illóolajak közül segít a geránium, a kamilla, a rozmaring és a majoranna. Ezeket külsőleg, bázisolajjal hígítva kell használni.
Ha pszichoszomatikusan közelítjük meg a problémát, érdemes elgondolkodni a betegnek azon, hogy a fagyott testrész milyen lelki területnek felel meg, és hogy azon a területen az ember mennyire fagyos, merev, hideg. Mennyire kéne ezt a lelki területet a szeretet melegével áthatnia?
A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.
