Az ételallergia legjellemzőbb tünetei

Az allergiás megbetegedések száma drasztikusan növekedett a nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedekben. Ennek oka többek közt a civilizációs étrendben, a helytelen táplálkozásban, illetve az egyre növekvő levegő- és vízszennyeződésben keresendő.

Számos allergiás tünet és allergiás eredetű betegség hátterében ételallergia áll.

Ide tartoznak az alábbiak:

  • bőrbetegségek: bőrgyulladás, viszketés, bőrpír, csalánkiütés
  • fülbetegségek: a külső hallójárat gyulladása, a középfülgyulladás, a fülkürthurut, a fülzúgás és a nagyothallás, valamint a szédülés és az egyensúlyzavar
  • légutak betegségei: szénanátha, különböző melléküreg-gyulladások, krónikus mandulagyulladás – leggyakrabban a tejallergia miatt, garatnyálkahártya gyulladása, állandó rekedtség, krákogás, hangszálgyulladás, gyerekeknél a kruppos vagy pszeudokruppos tünetek, valamint az asztmatikus betegségek
  • emésztési zavarok: a krónikus gyomorhurut, a bélhurut, a különféle nyelési nehézségek, a rendszeres hányás vagy hányinger, a hasmenés, a vastagbél-, az epehólyag-, vagy a hasnyálmirigy-gyulladás.
  • ide tartozik továbbá a fejfájás, a migrén, az epilepszia és a gyermekkori hiperaktivitás is
    (utóbbi nagyon gyakran valamilyen élelmiszerallergiának a következménye, mint pl. a tehéntej-allergia vagy a cukorérzékenység)

Az allergiatesztek között léteznek hagyományos orvosi tesztek és természetgyógyászati tesztek. Nagyon megbízható természetgyógyászati teszt a kineziológiából ismert izomteszt. Ki lehet deríteni az allergiát elektroakupunktúrás módszerekkel, továbbá az úgynevezett „vegateszt” segítségével. Ezek a tesztek szelíd módszerek, egyszerűen és gyorsan elvégezhetők.

A leggyakoribb allergiák a táplálékallergiák: ezek felismerésében sokat segíthet a felfedezőjéről, dr. Cocáról elnevezett Coca-féle pulzusteszt: az ember megméri a pulzusát, majd éhgyomorra fogyaszt abból a tápanyagból, amire allergiás lehet, ezután fél óra múlva ismét elvégzi a pulzusmérést, és ha az első méréshez képest körülbelül tízzel megnőtt a pulzusszám, az azt jelenti, hogy a szervezetben allergiás reakció indult be a tápanyaggal szemben.

A megfigyelések szerint a leggyakrabban a következő táplálékok váltanak ki allergiát:

  • különféle húsok – elsősorban a sertéshús, a szárnyasok és a hal, valamint a tengeri kagylók és rákok;
  • tojás;
  • tej, tejtermékek;
  • sütőélesztő;
  • a növényi eredetű élelmiszerek közül általában a hüvelyesek – például a szója –, az olajos magvak, illetve a citrusfélék.

Külön említésre méltó a gluténérzékenység, nem feltétlen a gyakorisága, mint inkább a súlyossága miatt. Az élelmiszerallergiák esetén a megfelelő étrend elengedhetetlen.

Étrend

A helytelen táplálkozásból adódó rendszeres erjedés vagy rothadás következtében a véráramba került különlegesen mérgező és irritáló fehérjékre az immunrendszer egy idő múlva automatikusan túlzott reakciót ad. A leggyakoribb allergének mindenképpen a magas fehérjetartalmú ételek. 

Dr. Hunter arra hívja fel a figyelmet, hogy az allergiák nagy részének hátterében élelmiszerallergia (bázisallergia) húzódik meg – a kutyaszőr-, macskaszőr-, virágpor- és házipor-allergiák adott esetben csak felszíni okok.

Bizonyos élelmiszerkombinációk is kiválthatnak allergiát: pl. a gyümölcsök és a gabonafélék külön-külön nem, de együtt kerülve a szervezetbe egyeseknél már allergiás reakciót válthatnak ki.

A táplálkozás révén különféle természetellenes mérgek is felszaporodhatnak a szervezetben: a nyugati civilizált államok élelmiszeripara ma több ezer olyan testidegen anyagot állít elő, amik allergiás reakciót válthatnak ki!

Élelmiszerallergia esetén az alábbiak javasoltak:

  • állati eredetű ételek kerülése;
  • alacsony fehérjetartalmú ételek fogyasztása;
  • allergén anyagok kerülése;
  • rotációs étrend – ugyanazt az élelmiszert csak 2-3 naponta érdemes újból fogyasztani;
  • a fehér cukor mellőzése;
  • a helyes ételkombinációkra való odafigyelés;
  • megfelelő mennyiségű vitamin- és nyomelembevitel.

Müller-féle vitaminterápia

Létezik egy vitaminterápia, ami kifejezetten allergiás betegeknek szól. Ez a terápia csak akkor hatásos, ha a vitaminok természetes formában jutnak be a szervezetbe: természetes élelmiszerekből, esetleg teljesen tiszta tápanyagkivonatokból készült vitaminkészítmények formájában. A vitaminterápia mellett alkohol és szintetikus vitaminok fogyasztása tilos, de az eredményt csökkenti a különféle gyógyszerek szedése is. Ez a vitaminterápia nem javasolt terhes nőknek, szoptatós anyáknak, illetve komolyabb máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek.

A terápia idején öt fő vitamint kell rendszeresen a szervezetbe juttatni: C-vitamint (citrusfélék, csipkebogyó, paprika, paradicsom), E-vitamint (hidegen sajtolt növényi olajok, brokkoli, kelbimbó), Q10-et (szója, búzacsíra, rizskorpa, spenót, brokkoli), D-vitamint (zabpehely, búzacsíra, sörélesztő) és β-karotint (sárgarépa, homoktövislé, aszalt sárgabarack).

Egy 40kg-nál nehezebb, de 80kg-nál könnyebb egyén napi adagja a következő: 500mg C-vitamin, 135mg E-vitamin, 30mg Q10, 10μg D-vitamin, és 1-2mg β-karotin. 80kg-os testsúly felett 1000mg-ra kell növelni a C-vitamin, és 3-4 mg-ra a β-karotin bevitelét; 40kg-nál könnyebb testsúly esetén, illetve gyermek kezelésekor mindegyik adagnak csak a felét kell bevinni naponta.

Egyéb terápiás lehetőségek:

  • böjt (vértisztító és immunerősítő teák, zöldséglevek)
  • homeopátia (pl. belsőleg a Coryzalia, külsőleg az orrnyálkahártyára spriccelve az Euphorbium compositum-heel orrcsepp)
  • Bach-virágterápia (vadalma, rezgőnyár)
  • aromaterápia (geránium-, kamilla-, levendula- és citromfűolaj)
  • fitoterápia (pl. körömvirág, martilapu, feketeribiszke levél, vörös kúpvirág)
  • apiterápia (főként a propolisz)
  • akupunktúra vagy akupresszúra
  • friss levegőn való mozgás, fényfürdők, légfürdők;
  • klímakúra (bizonyos allergiák tengerparton vagy magaslati helyeken megszűnnek);
  • reflexológia;
  • ortomolekuláris medicina (a vitaminok és nyomelemek közül a hisztaminszint-csökkentők – magnézium, kalcium, mangán);
  • stresszoldás (relaxáció, meditáció, autogén tréning);
  • kineziológia (előnye, hogy egyrészt kitesztelhető vele, mire is allergiás az ember, megtalálható a bázisallergia, ugyanakkor felderíthetők az allergia hátterében meghúzódó konkrét lelki okok is).

Az allergia pszichés háttere

Az allergiák fő lelki oka az, hogy az ember tudatosan vagy tudattalanul elutasítja életének egyik vagy másik területét. Mindaddig, míg hadakozik életének egy bizonyos területe ellen, míg szembefordul önnön személyiségével, bezárkózik, elszigetelődik, addig allergiás tünetei megmaradnak, ellenben ha megfelelően nyitottá, rugalmassá válik, ha erősíti be- és elfogadókészségét, biztosan számíthat a gyógyulásra.

A következő kérdésekre érdemes ilyenkor választ keresni:

  • Mit nem akarok el- vagy befogadni?
  • Valójában kire vagy mire vagyok allergiás?
  • Képes vagyok-e elfogadni és szeretni minden létezőt?

Az ember tulajdonképpen nem magára az anyagra allergiás, hanem az azzal jelképesen összefüggésben álló lelki területre. Például a tejallergia az anya-gyermek, a gluténérzékenység pedig az apa-gyermek kapcsolatok rendezetlen problémáira hívja fel a figyelmet.

A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.

Alternatív módszerek

Ismerd meg, hogy mi mindennel tudunk segíteni neked…