Az emberi kapcsolataink állapota erősen hat testi-lelki egészségünkre. Ezekben a kapcsolatokban nagyon lényeges a bizalom. A játszmák megrontják a bizalmat, az őszinteséget, ezért fontos azok megismerése és leleplezése. Az egyik leggyakoribb játszma az érzelmi zsarolás.

Az érzelmi zsarolás során a saját akaratunkat érvényesítjük a magunk vagy a mások érzelmeinek manipulálásával. Az érzelmi zsarolást táplálja a visszautasítástól való félelem. Az ember el akarja kerülni a nyílt „nem”-et, nem tud őszintén kérni – zsarolással biztosabbnak tűnik az eredmény. Egy másik ok lehet az elfogadás hiánya, vagyis az ember nem tudja elfogadni, ha valamit nem kap meg, amiről úgy gondolja, hogy szüksége van rá. A harmadik érzelmi zsarolást tápláló hatás a szülői minta. Ha az ember azt látta otthon, hogy a szülei is így kommunikáltak egymással, illetve vele (pl. megvonták a szeretetet, figyelmet, érzelmeket, ha nem teszi, amit a szülő akar), akkor megtanulja ezen a módon kifejezni magát. Az érzelmi zsarolás alapja összefügg azzal a tiltással, hogy „ne kérd, amire szükséged van”, „ne fejezd ki nyíltan az igényeidet”.

Az érzelmi zsarolás hat fázisa

  1. Követelőzés

Az igény kifejezése történhet nyílt vagy rejtett formában, miközben a követelő érzékelteti, hogy a másik jobban tenné, ha teljesítené a kérést.

  1. Ellenállás

A másik fél nem akarja vagy nem tudja teljesíteni a követelést. Megjelenik az ellenállás a zsarolóval szemben.

  1. Érzelmi nyomás

A zsaroló próbál hatni a másikra, megtörni az ellenállást.

  1. Fenyegetés

A zsaroló büntetéseket és szankciókat helyez kilátásba.

  1. Behódolás

Az áldozat beadja a derekát.

  1. Ismétlődés

Ekkorra az áldozat megerősítette a zsarolóban, hogy a módszer működik.

Az érzelmi zsaroló azt hiszi, hogy a nyílt kérés kockázatos. A nyílt kérés azért is kellemetlen a zsaroló számára, mert ezáltal beismeri, hogy valamire szüksége van, amit nem tud egyedül megoldani. A zsaroló ezt is szeretné elfedni az érzelmi zsarolással. Attól fél, hogy így kiadja magát és a másik majd visszaél vele.

A zsaroló nem veszi figyelembe a következő alapvető szabályt: „akkor van jogom kérni valamit valakitől, ha elismerem azt a jogát, hogy nem-et mondjon”. Az érzelmi zsaroló azonban nem tud nem-et hallani, az áldozat pedig nem tud nem-et mondani.

Mindemellett vegyük figyelembe, hogy egy erős érzelmi megnyilvánulás nem szükségszerűen érzelmi zsarolás!

Az érzelmi zsaroló négy fő típusa

  1. A büntető

A zsaroló büntetéseket helyez kilátásba. Ilyen lehet például: „ha elhagysz, nem láthatod többé a gyerekeidet”, „ha visszamész dolgozni, elhagylak” stb. Ha az áldozat a sarkára áll, a zsaroló beválthatja ígéretét, ha behódol, akkor viszont megveti saját magát emiatt, és „megfullad” a helyzetben. A duzzogás és a halogatás is a tipikus reakciók közé tartozik. A büntető fél gyermeki szerepbe szeretné lenyomni a másikat, vagy tehetetlenné tenni.

  1. Az önbüntető

A zsaroló ezen típusa azzal fenyegetőzik, hogy magában tesz kárt. Azt mondja például, hogy: „ne vitatkozz velem, mert rosszul leszek, vagy depressziós leszek, vagy elkezdek inni, vagy drogozni fogok, vagy netalán megölöm magam”. Ez a típus szereti a hisztérikus jeleneteket, gyakran önállótlan, erősen függ a társától. Az önbüntető magától megy gyermeki szerepbe, az áldozatnak kell őt megmenteni, megvigasztalni.

  1. A szenvedő

A zsaroló nem nyilvánítja ki nyíltan az igényeit, hanem gyengének, szenvedőnek mutatja magát, lefelé görbül a szája; a környezet az oka a bajának, de a megoldást is onnan várja. Szenvedését némán vagy hangos szóval fejezi ki, amivel a másik félben bűntudatot kelt. A zsarolót az nyugtatja meg – látszólag –, ha megkapja, amire vágyik.

  1. A mézesmadzag-húzogató

A zsaroló fűt-fát ígér, ha megteszi a másik, amit szeretne. Az ígéretei azonban légből kapottak és sokszor irreálisak.

Az érzelmi zsaroló a környezete gyenge pontjaira utazik, ezekbe akad be a horog, amit kivet. A leggyakoribb ilyen pontok: a félelmek, a túlzott kötelességérzet és a bűntudat. A zsaroló úgy állítja be, hogy a másik fél az önző, a makacs, a merev és az értetlen.

  • Félelmek – a zsaroló tudatosan vagy tudat alatt érzi, mitől félünk, és arra építi a stratégiát (pl. félelem az elhagyástól, megvetéstől, haragtól, szeretet megvonásától stb.).
  • Kötelességérzet – a zsaroló hivatkozik valamire (pl. egy múltbeli szívességre), ami miatt kötelesek vagyunk megtenni, amit kér. Lekötelezettnek tekint minket, de a kérése aránytalan az ő korábbi tetteihez viszonyítva. Szülő ilyen kérése lehet: „gyerekkorodban mindent megtettem érted, ezért most neked kell gondoskodni rólam, velem kell maradnod” stb.
  • Bűntudat – a zsaroló minden bajáért a másikat okolja, ezzel próbál bűntudatot kelteni. (Pl. „miattad veszítettem el a pénzem, a munkám”, „miattad iszom, drogozom” stb.)

Az érzelmi zsaroló abban a hiszemben él, hogy ő rendben van, a probléma az áldozatnál van. A patologizálás során a zsaroló kijelenti, hogy a másik nem normális (pl. neurotikus, idegroncs), ezért nem teljesíti az ő kéréseit. Senki sem szereti, ha nem tartják normálisnak, az áldozat pedig azonnal felszabadul a címke alól, amint teljesíti a követelést – legalábbis a következő kérésig. Mindezen felül a zsaroló gyakran szövetségeseket keres, hogy nagyobb nyomást gyakorolhasson.

Az érzelmi zsarolás hátterében meghúzódó személyiségjegyek

Felmerülhet a kérdés, hogy miért válik valaki érzelmi zsarolóvá. Ennek okai között gyakran megtaláljuk a következő személyiség-vonásokat:

  • A veszítésre való képtelenség – az illető számára a veszteség kisebbfajta halálélmény;
  • képtelen elviselni a csalódást;
  • a legkisebb akadályt is katasztrófának él meg, a bolhából is elefántot csinál;
  • igyekszik bebiztosítani magát a „borzalmas” veszteségek ellen;
  • képtelen elfogadni a visszautasítást;
  • sérült a belső gyermeke.

A gyerekkori sok nélkülözés is vezethet oda, hogy valaki felnőttként követeléssel kompenzál. Az elkényeztetés, az, hogy mindent megkapott, nem volt korlát, pedig eredményezheti azt, hogy a veszteség első jelére pánikba esik és bekapcsol az érzelmi zsarolás.

Az érzelmi zsarolót alapvetően erős egocentrizmus jellemzi, gyakran narcisztikus, túlreagálja a dolgokat. Számára borzalmas és kibírhatatlan, ha nem teljesül a követelése. Emellett lenézi a másikat, úgy gondolja, hogy az áldozat csak azért van, hogy kiszolgálja őt.

Az érzelmi zsaroló saját magát a világrend őrének tekinti, és amíg büntet, nem kell a saját gyengeségeivel foglalkoznia. Komoly önértékelési zavar húzódik meg e mögött a filozófia mögött.

A jelen gyakran emlékezteti egy múltbeli fájdalomra, eseményre, ezt szeretné elkerülni, sőt elfedni. A zsarolása ezért nem a jelen helyzetnek szól.

A büntetés erős érzelmi köteléket hoz létre a zsaroló és az áldozat között. Ha egy kapcsolatban nincs egészséges érzelem, akkor ez lehet a pótléka. A követelés például arra is irányulhat, hogy a másik szüntelen vele foglalkozzon, rá gondoljon stb. Szenvedélyes, erős érzelmeket is vihet a kapcsolatba, de ezek hamisak, ál-érzelmek.

Az áldozat kapcsán fontos tudatosítani, hogy ő is belemegy a játszmába. Önmagán kell változtatnia, hogy megszabaduljon zsarolójától. Meg kell tanulnia nemet mondani, elviselni a konfliktusokat, a konfrontációt, kijelölni egészséges határait.

Az érzelmi zsarolás az egyik legjellemzőbb játszma. Az előző részben a zsaroló személyiségével foglalkoztunk, a mostaniban az áldozati szerep és a zsarolás feloldásának módjai kerülnek fókuszba.

Az áldozat belemegy a játszmába, hiszen maga vonzza be érzelmi zsarolóját. Ahhoz, hogy megváltoztassa a helyzetet, önmagán kell dolgoznia.

A következő okok vezetnek az áldozati szerephez:

  • Túlzott tetszésigény

Narkotikum lesz az elismerés, elvonási tünete lesz, ha nem kapja meg. Az elismerésre való természetes vágy rendben van, de ebben az esetben arról van szó, hogy elismerés nélkül értéktelennek érzi magát. Összekoldult önbecsülése van, ezért nagyon könnyű zsarolni.

  • Görcsös konfliktuskerülés

Nem bírja elviselni a konfliktust. Bármibe belemegy, csak ne legyen vita. Ezek a programok futnak benne: „Soha ne haragudj meg senkire!”, „Soha ne haragudjon meg rád senki!”

  • Túlzott felelősségvállalás

Atlasz-szindrómás emberek tartoznak ide, akik az egész világot a vállukon akarják hordozni. Maga az áldozat adja a lovat az érzelmi zsaroló alá: vitatkozik, sír, könyörög, magyaráz és hagyja, hogy kihasználják. Könnyen beadja a derekát, azzal nyugtatva saját magát hamisan, hogy hátha ez az utolsó alkalom.

Az áldozatra nagyfokú önbizalomhiány és önértékelési problémák jellemzőek. Az a feladata, hogy nemet tudjon mondani, elviselje a konfliktust, a konfrontációt és kijelölje a saját én-határait.

Ha az áldozat enged a zsarolásnak, ezzel azt sugallja, hogy hatásos, amit a zsaroló tesz, működik a stratégiája, megerősíti abban, hogy legközelebb is érdemes így cselekednie.

Az áldozati szerep következményei:

  1. Tönkreteszi az ember önbecsülését: tudatosan vagy tudat alatt megveti magát, mert nem tudott nemet mondani. Elhiszi, hogy ő tényleg olyan, mint amilyennek az érzelmi zsaroló beállítja.
  2. A testi és a lelki egészsége megromlik – az áldozatnál a pszichoszomatikus betegségek egész tárházát fedezhetjük fel. Kialakulhat depresszió, szorongás, az elfojtott harag vezethet fejfájáshoz, emésztési zavarokhoz stb.
  3. Másokat cserbenhagy és elárul az érzelmi zsaroló hatására. Nem tudja betartani az ígéreteit, mivel minden helyzetben a zsaroló kívánságát helyezi előtérbe.
  4. Megromlik a kapcsolat az érzelmi zsarolóval. Elveszíti a bizalmát felé, egyre kevésbé tud megnyílni neki, ez megszünteti a kapcsolat meghittségét. Az így kialakult hideg kapcsolatba a zsarolás visz érzelmeket.
  5. Leszokik arról, ami fontos az életében, például, hogy beszéljen a hibákról, a reményekről, a tévedésekről, az álmokról, a rossz emlékekről, a fejlődésről stb. Csupán felszínes csevegésbe bocsátkozik a zsarolóval és egy idő után másokkal is. Az áldozat színjátszásba kezd, megpróbálja boldognak tettetni magát, bár valójában szomorú.

Az áldozati szerepből való kilépés lehetőségei

Az első és legfontosabb az önismereti munka. Fel kell tárni a gyenge pontokat és tudatosítani a belső dialógust, ami miatt hagyjuk magunkat zsarolni. Például: „Nem tudom elviselni, amikor így néz rám, amikor haragos. Most az egyszer engedek neki. Nem éri meg veszekedni. Most igent mondok, majd később kiállok magamért. Nem akarom, hogy megsértődjön miattam. Nem bírom ki, ha a másik sír, kiabál, szomorú, hisztériázik, dühös stb.” Ezt be kell azonosítani. Nagyon fontos felismerni, mit érez abban a helyzetben – a felismerésben az érzelmi intelligencia segít. Gyakori érzelmek ilyen szituációkban: zavartság, megbántottság, szomorúság, bánat, szégyen, bűntudat, idegesség, harag, kihasználtság stb.

Az ember általában úgy érzi a zsarolás közben, hogy ott rögtön kell döntést hoznia, most azonnal kell a válasz. Ez valójában az érzelmi zsaroló tévképzete, ő nem akar bizonytalanságban maradni. Tudatosítani kell, hogy a legtöbb helyzetben nem muszáj azonnal dönteni. Segítő mondat: „Időre van szükségem a döntéshez.” (Az időkérést határozottan közöljük, ne könyörögjünk érte.) Sok érzelmi zsaroló már ettől kiborul.

Fontos objektíven, kívülről rátekinteni a helyzetre. Mit akar tőlem a másik? Hogyan fogalmazza meg a kérését? Hogyan reagált arra, amikor nem mondtam azonnal igent? Milyen érzés merült fel a kérés hatására? Tudatosítani kell: Mit gondolok? Mit érzek? Mit akarok? A feladat: a középpontban maradni.

Érdemes megfigyelni a testet, az nem hazudik. Ha a gyomor összeszorul, ha gombóc van a torokban, ha nyomás van a fejben, ha izzad a tenyér, akkor biztos, hogy stresszes az ember, ami arra utal, hogy szorult helyzetben érzi magát.

Figyeljük meg, mi hat ránk a leginkább! Az, hogy felemeli a hangját? Ha becsapja az ajtót? Ha hibáztat, becsmérel, sír, sóhajtozik, haragos gesztust tesz, esetleg fenyegető a testtartása? Mi hat jobban? A verbális üzenet, a gesztus, a hanglejtés? Hol hat bennünk? Mi a horog, amit bekapunk? Fontos tudatosítani a kapcsolatot a horog és az érzelmek között. Például ha a zsaroló kiabál, az áldozat fél; ha sír, akkor bűntudatot érez stb.

Tisztázó kérdések magunk felé: Van-e a kérésben fenyegetés? Ébreszt-e bennem félelmet, bűntudatot a kérés? Figyel-e a másik az érzelmeimre?

Az áldozatnak joga van igent vagy nemet mondani és van köztes megoldás is, bár a zsaroló csak az igent vagy a nemet tudja értelmezni, zöld megoldás szerinte nem létezik. Mégis lehet ilyen, ha pl. beleegyezünk a kérésbe egy bizonyos ideig, vagy feltételekkel. Fontos, hogy ne védekezzünk, ne magyarázkodjunk.

Jó tesz, ha az áldozat megfogalmazza az érzéseit a zsaroló felé és elmondja, hogy milyen hatást vált ki belőle az ő viselkedése. Például: „Félelmet ébreszt bennem, ahogy viselkedsz, de én nem akarok a félelem hatására cselekedni.”

A zsarolónak szánt tisztázó kérdések: Miért ennyire fontos, amit kérsz? Miért tőlem kéred ezt? Mit éreznél, ha nemet mondanék?

Összefoglalva a teendőket:

  1. Váljunk megfigyelővé
  2. Tudatosság, jelenlét
  3. Ne védekezzünk
  4. Ne magyarázkodjunk
  5. Tegyünk fel kérdéseket
  6. Alkalmazzuk a humort (játszmából játékosság)

A fent említettek alkalmazása egy példán bemutatva:

Fenyegetés: Ha nem törődsz velem, utcára kerülök / kitagadlak!

Válasz: Remélem, nem teszed meg, de én nem teljesítem a kérésedet! Majd meglátod, megnyugszol másképp!

Becsmérlés: Hihetetlen, milyen önző vagy! Te megbolondultál! Nem ilyen voltál!

Válasz: Lehet, hogy igazad van, de ez nem változtat a döntésemen!

Kérdésekkel támadó: Hogy tehetted ezt velem? Miért vagy ilyen önző? Miért akarsz megbántani?

Válasz: Tudom, hogy most nem örülsz, de próbáld elfogadni a döntésemet! Másképp látjuk a helyzetet, de ez nem jelenti azt, hogy baj van.

Bátorítsuk a zsarolót a nyílt kérésre. A példamutatás a leghatásosabb itt is. Próbáljuk meg szövetségessé tenni, kérjük ki a véleményét, tanácsát. Jelöljük ki az én-határokat, tudja a másik, hogy meddig mehet el. Tudatosítsuk saját értékeinket. Figyeljünk oda arra, hogy amit a zsaroló állít, az nem tény, csupán egy szubjektív megközelítés. Ki akar csikarni valamit, és az ítélete erre épül.

Érzelmi zsarolás esetén nemcsak az a feladat, hogy önmagunkat mentsük, hanem, hogy segítsük a másikat is. Támogathat ebben, ha arra gondolunk, hogy a lelki sérülései miatt nem tud megfelelően kérni; belsőleg gyenge, ezért erőszakos kifelé. Együttérzésre, türelemre, megbocsátásra és szeretetre van szüksége.

A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.

Alternatív módszerek

Ismerd meg, hogy mi mindennel tudunk segíteni neked…