Erőszakmentes kommunikáció 2. rész

1. Elismerés és hála kifejezése

Az EMK felhívja a figyelmet, hogy elismerésünk kifejezésének célja az ünneplés legyen, és még véletlenül sem a manipuláció. Azt mondom valakinek: „De jól nézel ki!”

Akkor ez most elismerés vagy manipuláció? Attól függ:

Ha pusztán azért mondtam neki, mert azt akartam, hogy jól érezze magát, akkor ezt manipulációnak nevezem, mert célom a másik hangulatának megváltoztatása volt.

Abban az esetben, ha az illető által keltett vizuális élmény megörvendeztette szépérzékemet, és ezt fejezem ki a fenti szavakkal, akkor ez elismerésnek számít.

Gyakorlat:

1)       Idézz fel egy eseményt, amikor valaki szebbé tette az életedet.

2)       Ismerd el, hogy elismeréssel tartozol neki, és fogalmazd meg a következőképpen:

1. a) Mit tett vagy mondott az illető, ami által napsugarat vitt az életedbe?
2. b) Mely szükségleted elégült ki ezáltal?
3. c) Milyen érzések keletkeztek benned ezekkel kapcsolatban?

Pl.: „Az, hogy sütöttél nekem palacsintát tegnap este, nagyon.”

Ha a fent leírtakat sikerül őszintén kifejezni, akkor annak számos áldásos hatása lesz: de ezt majd úgyis tapasztalni fogjátok, amikor kipróbáljátok.

2. A düh teljes kifejezése

Vannak helyzetek, ahol az embert annyira hatalmába keríti a düh, hogy képes másokat bántalmazni, ütlegelni vagy akár meg is ölni. Ezek a végkifejletek kétszeresen is tragikusak, mert az erőszakos tett mellett a dühös ember belső feszültsége sem oldódik föl igazán.

Az EMK olyan módszert javasol a düh teljes kifejezésére, mely igazán erőszakmentesen mehet végbe, és a dühös ember feszültsége is oldódik.

A képlet a következő:

1)       Felismered, hogy dühös vagy.

Ennek különböző jelei lehetnek: nyakropogtatás, üvöltözés, ökölbe szoruló kézfej stb.

2)       Cserkészd be a dühöt kiváltó gondolatot!

Segítségképpen tedd fel a kérdést: „Mit vágnék oda legszívesebben a másik képébe?”

(Gyakori, dühöt kiváltó szavak: kell, kéne, kellene, kellett volna, miért nem? stb.)

3)       Vajon melyik kielégítetlen szükségleted bújik meg ebben a gondolatban?

4)       Hogy érzed magad most, hogy rátaláltál a düh mögött elbújó szükségletre?

5)       Mit kérsz annak érdekében, hogy szükségleted kielégüljön?

Fontos tudni, hogy a kérést intézheted a másikhoz és saját magadhoz is! Például: Valaki beszól nekem, és betalál.

1)       Észreveszem, hogy kezem pofonra lendül, AHA! Dühös vagyok. Álljunk csak meg egy szóra!

2)       Bár szótlanságba merevedem, nem kis örömömre szolgálna jól odamondani:

„Miért kell neked mindig szemtelenkedned?” (cenzúrázott változat).

O.K., megvan a gondolat.

3)       Vajon mire van szükségem, mikor ezt gondolom?

Elfogadásra van szükségem, hogy én is ember vagyok, akinek vannak gyengeségei.

4)       Pofonra lendülő karom lehull, megkönnyebbülök.

5)       Magamat arra kérem, soroljak fel 3 dolgot, mely számomra pozitív a gyengeségben. VAGY kéréssel fordulok a másik felé: „Elmondanád, mit vált ki belőled, hogy látod gyengeségemet?”

A 2) pont mondatában található bűntudatkeltés (Miért kell neked…), általánosítás (mindig) és ítélkezés (szemtelenkedned?). Ez tehát egy igazi sakál mondat, mégse ítéljük el vagy rejtsük véka alá! Ugyanis ez a mondat nem más, mint egy útjelző tábla, mely elvezet minket elfelejtett szükségletünkhöz; egy figyelmeztetés, hogy eltávolodtunk mindattól, ami számunkra értékes.

Pl. Mi lehet a szükségletem, amikor azzal vádolok valakit, hogy szemtelen? Nyilván arra figyelmeztet, hogy a másik valami olyasmit látott meg bennem, amivel nehezemre esik szembenézni, tehát elfogadásra vágyom.

3. Hogyan mondjunk nem-et?

Előfordult már életedben, hogy egy kérésre legszívesebben nemet mondtál volna, de mégsem tetted? Netán ez többször is előfordult már? Ha válaszod igen, akkor ez a gyakorlat neked szól!

1)       Idézz fel egy esetet, amikor igent mondtál nem helyett!

2)       Milyen szükségleted elégült volna ki azáltal, hogy nemet mondtál volna?

3)       Melyik másik szükségleted miatt mondtál mégis igent?

Furcsa, de az EMK-nak alaptétele, hogy bármit csinálunk vagy mondunk, azt azzal a céllal tesszük, hogy valamelyik igényünket kielégítsük. Az „akaratom ellenére” kimondott igen oka lehet pl., hogy:

Félek a másik elvesztésétől, vagyis biztonságra vágyom,

Félek attól, hogy megszólnak, ha nemet mondok, vagyis elfogadásra vágyom,

Félek, hogy a másik elutasításnak veszi, vagyis szeretném kifejezni, hogy mi az igen a nem mögött.

Mindezt figyelembe véve az EMK a következő megoldási stratégiát javasolja a NEM kifejezésére:

1. a) Először jelezd, hogy örülsz a felajánlásának! (Ugyanis minden kérés egy nagyszerű lehetőség arra, hogy szebbé tedd a másik életét.)

Például „Gyere, menjünk el teázni!” Válasz: „Jólesik, hogy gondolsz rám.”

1. b) Most jöhet a nem és a mögötte megbújó igen:

„De most nem megyek veled, mert fáradt vagyok és pihenni szeretnék.”

1. c) Annak érdekében, hogy ne történjen félreértés, megkérdezhetjük:

   „Elmondanád, mit hallottál most tőlem?”

Ezt a kérdést akkor érdemes bevetni, mikor bizonytalanok vagyunk abban, hogy átment-e az üzenetünk. (lásd. I. rész 7. gyakorlat)

Könnyen előfordulhat, hogy a másik ezek után is elutasításnak veszi a dolgot, hiszen jogában áll úgy meghallani szavainkat, ahogy ő akarja.

4. Kérés vagy követelés

Az EMK alapvetően 3 féle kérést különböztet meg:

1) „Elmondanád, mit hallottál most tőlem?”

2) „Elmondanád, mit vált ez ki belőled?”

3) „Hajlandó lennél …?”

Az első két kérdés kapcsolatteremtő kérdés, melyet akkor tegyünk fel, mikor bizonytalanok vagyunk. A harmadik kérés konkrét tettre irányul, mellyel a másik szebbé varázsolhatná életünket.

Ez az ideális helyzet, de a tény az, hogy legtöbbünk elfelejtett kérni! Az alábbi két dolog ugyanis nagyon sokszor összemosódik:

Én szeretnék elérni valamit,

És szeretném tiszteletben tartani a másik szabad akaratát.

Hadd említsek néhány klasszikus „kevert” példát:

„Le kéne vinni a szemetet! (Á, mindegy, majd én megcsinálom.)”

„Ugye nincs nálad alma?”

„Add már ide azt a sót!”

Talán érzitek is, hogy milyen nehéz igennel felelni ezekre a „kérésekre”, amelyek valójában követelések.

Nézzük, hogyan válasszuk szét a fent említett 2 dolgot!

• „Szeretnék nyugodtan pihenni, de ezt csak akkor tudom megtenni, ha rend van. Levinnéd a szemetet?”
• „Szomjas és éhes vagyok, hű de megennék egy almát! Adnál nekem egyet?
• „Kopog a szemem az éhségtől, ez az étel meg ízetlen, tennék bele sót. Idenyújtanád?”

A szétválasztás nagyon hasznos lehet, DE! Egy kérésről csak akkor derül ki, hogy igazi kérés volte, ha megnézzük, mit reagál a kérdező nemleges válasz esetén.

Pl.:    „Annyira szeretnék egy szelet tortát! Kedvesem, hajlandó lennél leugrani egy sütiért?”

„Nem drágám, be kell fejeznem valamit.”

„Rendben, akkor ma nem kapsz vacsorát!”

Követelésnek az számít tehát, amikor büntetést helyezünk kilátásba kérésünk visszautasítása esetén. Ezt nevezhetjük sakál-kérésnek is. A zsiráf ezzel szemben kifejezi, mit szeretne, és jelzi, hogy tiszteletben tartja a másik szabad döntési jogát, és elfogadja akár a nemleges választ is.

5. A depresszió, szégyenérzet és bűntudat EMK megközelítésben

Marshall B. Rosenberg szerint a fenti tünetek vészjelzések, melyek arra hívják fel figyelmünket, hogy egy bizonyos fajta gondolkodás zajlik a fejünkben. Ez a fajta sakál gondolkodásmód eltávolít bennünket igazi benső értékeinktől, és minimálisra csökkenti az esélyét annak, hogy megkapjuk, amire szükségünk van.

Mindhárom hátterében az áll, hogy saját magunkat vádoljuk, hibáztatjuk, elítéljük, vagyis sakál módon viszonyulunk önmagunkhoz.Vagy talán mégsem az, hiszen már megláttuk, hogy a sakál gondolatok magukban rejtik a figyelemre éhes szükségletünket!

Nézzük, mi a teendő depresszió esetén:

1)         Csípjük nyakon a sakál gondolatokat, majd válasszunk ki belőlük egyet.

Például: „Engem úgysem szeret senki!”

2)         Vajon melyik elhanyagolt igényünkre próbálja felhívni a figyelmet ez a sakál mondat?

Például: Csak nem azt akarja mondani, hogy szeretetre vágyom?

Tehát megvan a szükséglet.

3)         Most az a kérdés, mit jelent számomra ez a szükséglet?

Például: Mit jelent számomra a szeretet? Mire kérhetném embertársaimat, ami kifejezné számomra a szeretetet?

Ez itt a kulcs, hiszen mindenkinél mást jelent a szeretet, és ha rájövünk, mi mit értünk szeretet alatt, akkor már tehetünk valamit érte, hogy meg is kapjuk azt!

Például: Számomra a szeretet egy kifejeződése, amikor valaki elmondja nekem, hogyan érinti találkozásunk.

S ha az emberek erről nem beszélnek, és én nem jelzem nekik, hogy nekem ez fontos lenne, akkor máris „teljes joggal” mondhatom: „Engem úgysem szeret senki!”

Tehát van egy elvárásom: az emberek fejezzék ki szeretetüket irántam azáltal, hogy elmondják, mit vált ki belőlük találkozásunk. Erre maguktól kell rájönniük, én ugyan nem fogom ezt mondani nekik! Aki igazán szeret, az úgyis tudja, mi kell nekem! Vagyis sarokba szorítom magamat azáltal, hogy a szeretetet leszűkítem egy konkrétumra, majd erről büszkén hallgatok, nehogy véletlenül valakitől megkapjam. Ennél nagyobb öngólt nehéz elképzelnem!

4)         A megoldás ebben az esetben teljesen kézenfekvő. Ha én ragaszkodom a szeretet fent leírt módjához, akkor ezt kifejezhetem társaimnak:

Pl.: „Elmondanád, mit hoz elő belőled mai találkozásunk? Számomra ez a szeretet jele.”

6. Hibázás
7. a) Idézz fel egy esetet, amikor olyat tettél, amit később megbántál!
8. b) Írd le, milyen szavakkal illetted magad, mikor rájöttél, hogy hibáztál!
9. c) Melyik ki nem elégült szükségletedre mutatnak leírt szavaid?
10. d) Melyik szükségleted elégült ki akkor, mikor megtetted, amit tettél?

Ezt végiggondolva rájöhetünk, hogy a 2 szükséglet nem is mond ellent egymásnak, csak a megoldási stratégiák harcolhatnak egymással. Így már csak annyi a teendőnk, hogy olyan stratégiákat dolgozzunk ki, melyek mindkét értékes igényünknek megfelelnek.

Végezetül egy rövid összefoglaló a sakál és a zsiráf kommunikációs formáról:

Sakál	Zsiráf
Hibáztat, vádol, fenyeget	Szelíd
Bűntudatot kelt	Vállalja a felelősséget érzelmeiért és szükségleteiért
Általánosít	Objektív megfigyelésről beszél
Követel	Elismeri, ha valami nem tetszik neki
Ösztönös	Tudatos