Az ernyősök családja az ernyősvirágzatúak rendjén belül található. Csaknem valamennyi tagja lágyszárú, és az északi féltekén honos. A családba számos gyógy- és fűszernövény tartozik. Az ernyősök különlegessége, hogy több olyan anyagot tartalmaznak, amelyek antikarcinogén (rákellenes) hatásúak. Az ide tartozó növények pl. a sárgarépa, a zeller, a paszternák és a petrezselyem.

Ezek a növények hat olyan fontos vegyületet is tartalmaznak, amelyek közreműködnek mind a daganatos betegségek, mind a szívbetegségek megelőzésében és gyógyításában. Az első ilyen a flavonoidok csoportja, melyek segítik megvédeni a sejtmembránt, és inaktiválják azoknak a hormonoknak a működését, amelyek amúgy a daganatot növelnék. Hasonló hatást fejtenek ki a fenolsavak is. A következő ismertebb vegyületcsoport a karotinoidok, amelyek megvédik a DNS-t a károsodástól, a kumarinok pedig a rákkeltő anyagok hatását gátolják. A szívbetegségekkel kapcsolatban csak egyet említek, hogy az ernyős virágzatúak sok antioxidáns hatású anyagot tartalmaznak, melyek segítségével csökkenthető a szív és érrendszeri betegségek kockázata. Természetesen a növények gyógyító hatásukat leginkább nyers állapotukban tudják kifejteni. Az alábbiakban három ernyős kerül részletes bemutatásra.

Petrezselyem

A petrezselymet már az ókori rómaiak is ismerték és előszeretettel fogyasztották. Nagyon tápláló növény, a középkorban gyakran kapott helyet a böjti asztalokon. Rendszeresen összekeverik a fehérrépával, ami egy ritkán fogyasztott, másik növény. A téli fagyok után még édesebb és jobb ízű, mivel a benne lévő keményítő egy része cukorrá alakul. Kiváló ételízesítő. Aki szeretne leszokni a sóról, az készíthet belőle úgy nevezett zöldsót. Ehhez 9 rész szárított petrezselymet összekeverünk 1 rész tengeri sóval, és ezt használjuk a tömény só helyett. Ez a keverék működik szárított zellerrel és pirított szezámmaggal is.

A petrezselyemlevél rendkívül gazdag ásványi anyagokban, nyomelemekben és vitaminokban. A benne található anyagok érzékenyek a hőkezelésre, ezért ha a gyógyító hatását szeretnénk élvezni, akkor a petrezselyemlevelet nyersen fogyasszuk. Nagyon magas a C-vitamin- és vastartalma, emellett a petrezselyemlevélben számos antioxidáns anyagot találunk. Kimutatták, hogy fogyasztását követően megnő azon enzimek aktivitása, melyek a sejtek saját antioxidáns védelméért felelősek. Daganatellenes hatását a benne lévő karotinoidok, flavonoidok és fitoösztrogének révén éri el. Ez utóbbi anyagok a prosztatadaganatoknál bizonyulnak leginkább gyógyítónak. Vízhajtó hatású, főleg a teája, emiatt segíti az ödémák, vizenyők kiürülését, jót tesz húgyúti panaszok kezelésében. Segít az öregek vizelet-visszatartási problémáinál, felfázásból eredő húgycsőgyulladásnál, vese- és hólyagkő esetén is. Enyhíti a fájdalmas vizelést, emellett puffadásgátló, emésztésjavító hatású és erősíti a mirigyrendszert. Omega 3 zsírsavakat is tartalmaz, melyek révén csökkenti a vérrögök képződését, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Frissen fogyasztva nagyon jól illatosítja a leheletet, tehát hagyma- vagy fokhagymaevés után is ajánlott.

Sárgarépa

A sárgarépát már 5000 évvel ezelőtt is termesztették. Megtaláljuk az egyiptomiaknál, a perzsáknál, a görögöknél és a rómaiaknál is. Azokban az időkben és egészen a 18. századig létezett sárga, vörös, bíbor, fehér, fekete és aranysárga változata. A sárgarépa narancsszínű változatát Hollandiában nemesítették. A színt a benne lévő karotin adja, ami hasznos a szervezet számára. Linné nevéhez köthető, hogy tisztázta a petrezselyemgyökér és a sárgarépa különbségét.

A sárgarépa féregűző hatású. Ez a probléma a gyerekeknél gyakoribb. Ha kórosan fogy, pedig rendesen eszik, akkor gyakran bélféreg állhat a háttérben. Egy féregűző keverék: a reszelt répához citromlevet és ánizst vagy köményt adunk. A sárgarépa javítja a látást, megelőzhető vele a farkasvakság, főleg magas A-vitamin tartalma révén. Sok ß-karotin található benne, ami nagyon jót tesz ízületi problémák esetén. Aki hajlamos hályogosodásra vagy már kialakult hályogja van, azoknak érdemes rendszeresen répát fogyasztani. Az összes esszenciális aminosavat tartalmazza és számos vitamint, nyomelemet és ásványi anyagot, ezért kiváló tápanyagforrás. Mindezen pozitívumait akkor élvezhetjük, ha nyersen fogyasztjuk. Immunerősítő hatása rendszeres fogyasztás esetén érvényesül. Antioxidáns hatása is van, aminek révén enyhíti a dohányzás káros következményeit, sőt a tüdőrák kockázatát is csökkenti. A felmérések szerint a sárgarépát legalább hetente kétszer fogyasztó nőknél ritkábban alakul ki a mellrák. A sárgarépa az emésztőrendszerünk általános támogatója, mind székrekedés, mind hasmenés esetén alkalmazható. Hasmenés ellen rizzsel keverve jobb, mint a mesterséges rehidráló oldatok. A koleszterincsökkentésben is szerepet játszik. Napi 20dkg nyers sárgarépa 3 hét alatt 11%-kal viszi lejjebb a koleszterinszintet. Mindezeken túl a vércukorszintre is jótékonyan hat.

Zeller

A zeller szintén ókori múltra tekint vissza, hasonlóképpen a fent említettekhez. Főként gyógyászati célokra használták. A rómaiak például zellerkoszorút készítettek a fejükre másnaposság ellen. Az erős ízét igyekezték nemesítéssel és egyéb módszerekkel csökkenteni, ezután terjedt el igazán, mint táplálék és ételízesítő.

Antioxidáns hatása kiemelkedő, magjának olaja pedig gátolja a gyulladást elősegítő enzimek működését. Többféle daganat kezelésében bizonyult hatékonynak. Lutein és béta-karotin tartalma miatt a gyomor-, vékonybél- és vastagbélrákok megelőzésében használható. A benne található fitoösztrogén pedig a nőgyógyászati daganatok gyógyításában játszik szerepet. A zeller fogyasztása a cukorbetegség szempontjából többszörösen is előnyös. Egyrészről regenerálja a hasnyálmirigyet, másrészt a hajszálerek keringését javítja, így az inzulin könnyebben juthat el a sejtekhez. A cukorbetegség szövődményeit enyhíti, és csökkenti a szedendő gyógyszer és a beadandó inzulin mennyiségét. Magas a vitamin-, nyomelem- és ásványi anyag tartalma, melyek a nyers fogyasztás esetén hasznosulnak igazán.

Agyi keringésjavító hatását is megfigyelték. Emiatt rendszeres fogyasztása ajánlott azoknak, akik memóriazavarokkal küszködnek, szédüléses vagy fülzúgásos panaszaik vannak. Az idegrendszert erősíti, van egy természetes nyugtató hatása, ezért aki könnyen lesz ideges, feszült, annak érdemes zellert fogyasztani. A magjából nyert illóolaj még erősebb nyugtató hatású. A zeller mindemellett nagyon jó vértisztító, mozgásszervi betegségeknél, reumánál, köszvénynél is hasznosítani lehet. A petrezselyemhez hasonlóan vízhajtó, és a vesére nagyon jó hatással van. Vesehomoknál érdemes zellert vagy zellerteát fogyasztani. A fentieken túlmenően gyógyítja a húgyhólyaggyulladást és a húgyúti fertőzéseket; csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást; nagyszerűen enyhíti az ízületi fájdalmakat és végül, de nem utolsó sorban a zellernek pozitív hatása van a férfiasságra.

Az ernyősvirágzatúak közül más növények áldásos hatásait is élvezhetjük. Számos fűszernövény tartozik ebbe a csoportba pl. az ánizs, a koriander, a lestyán és a kapor. Az ánizs emésztésjavító, puffadáscsökkentő hatású, a koriander pedig nyersen, a kész ételhez keverve gátolja az erjedést.

A sárgarépa, a zeller és a petrezselyem úgynevezett gyökérzöldségek. Az antropozófus orvoslás szerint a növények gyökerében van a legtöbb életerő. A gyökérről azt kell tudni, hogy elsősorban az agyra és az idegrendszerre hat, és éppen ezért a gondolatvilágot befolyásolja. Gyógyászati szempontból tehát a fejjel és az idegrendszerrel kapcsolatos problémák esetén gyökérzöldségeket vagy gyökérteákat kell fogyasztani. A gyökér fejleszti és gyógyítja az érzékszerveket, a látást, a hallást stb. Ha valaki makacs és akaratos, akkor sok gyökérfélét kell neki adni, így a makacsság oldódik benne. A nyers petrezselyem, a nyers sárgarépa és a nyers zeller rendszeres fogyasztásával már sokat tehetünk a testi-lelki egészségünkért.

Váradi Tibor