Az érbetegségek lassan és rejtetten alakulnak ki, ezért nehéz az embernek időben tennie ellenük valamit. A vizuális diagnosztikai módszerek itt nagyon sokat segíthetnek, mivel már jó előre jelzik, ha az ember érrendszere kezd tönkremenni. A legtöbb jelzést a szemfehérje adja, aminek elvileg hófehérnek kéne lennie. Minden egyes ér, ami a szemfehérjében megjelenik, legyen ez pici, nagy, egyenes, vagy görcsös, mind-mind az érrendszer betegségeire utal.
A legveszélyesebbek azok az erek, amelyek elkezdenek szűkülni, azután elzáródnak, ezért egy adott terület nem jut vérhez, majd elhal. Onnan lehet tudni, hogy egy ilyen készülődik valahol, hogy megjelenik a szemfehérjében egy ér, aminek a végén egy sötét-fekete pötty van. Amikor egy ér nem piros, hanem fehéres foltok vannak benne, az érelmeszesedésre utal.
Az érrendszer állapotával kapcsolatban az íriszen kívül van még egy nagyon jó mérce: a pulzus. A legtöbb embernél ugyanis az a gond, hogy az érrendszer rugalmassága megszűnik, az érrendszer kezd elmeszesedni, az erek összeszűkülnek, és a szív csak úgy tudja eljuttatni a megfelelő mennyiségű oxigént, meg egyéb hasznos anyagokat a szervekhez, ha elkezd erősebben működni, tehát a pulzusszám növekszik.
A természetgyógyászat szerint a normális pulzusszám egészséges embereknél nyugalmi állapotban:
- felnőtt férfinél: egy perc alatt a pulzus 40 és 50 között kell, hogy legyen,
- felnőtt nőnél: 45-től 55-ig
- fiú gyermeknél (10-12 év alatt): 50 és 60 között,
- leány gyermeknél: 55 és 65 között.
Könnyű fizikai munka hatására maximum 6-7-tel növekedhetne a percenkénti pulzus. Ehhez képest legtöbb embernek 15-20-szal magasabb, és általában ahogy idősödik, a pulzusszám csak nő.
Az érelmeszesedés
Az érbetegségeket két nagy csoportba oszthatjuk, ezek az artériák és a vénák megbetegedései. Az artériák betegségei közül a leggyakoribb az érelmeszesedés, melynek több oka is van.
Egyrészt a magas zsírbevitel, a magas koleszterin-bevitel, főleg az érkárosító koleszterinekre kell itt gondolni, és a pasztörizált tej és tejtermékek fogyasztása. Természetesen az érbetegségek nagy részénél a mozgáshiány, az ülő életmód is komoly rizikófaktor. Az érelmeszesedés leggyakrabban az agynál, a szívnél, a vesénél, a végtagoknál és a hasnyálmirigynél fordul elő.
Maga az érelmeszesedés nem ad tünetet, csak a következménye. Ha a szívnél jelenik meg, akkor előbb-utóbb infarktus alakulhat ki. A stresszes életvitel növeli ennek kockázatát.
Étrend
A táplálkozás, az étrend terén az elsődleges teendő a koleszterinszint normalizálása. A magyar lakosság körülbelül felének koleszterinszintje magasnak tekinthető!
Az LDL érkárosító, addig a HDL érvédő koleszterin. Az étrend kialakításánál arra kell tehát törekedni, hogy minél kevesebb LDL koleszterin kerüljön az ember szervezetébe, ugyanakkor lehetőleg növekedjen a HDL mennyisége. Harmadikként a vér zsírszintjét (a triglicerid értékét) is figyelembe kell vennünk. Ezen anyagok mennyisége és egymáshoz viszonyított arányuk a vérben mindenképpen meghatározó, és megfelelő étrenddel nagyon jól befolyásolható.
Elsődleges teendő ilyenkor a zsír- és koleszterin-bevitel – azaz az állati eredetű ételek fogyasztásának – csökkentése, illetve a növényi eredetű ételek fogyasztásának növelése, annál is inkább, mivel a legtöbb növényi olaj segít a koleszterinszint csökkentésében.
Az étrend tekintetében a konkrét teendők tehát:
1) a zsíros húsok, tejek és tejtermékek kerülése – a szakirodalom, mint legveszélyesebb forrásokat külön kiemeli a szalonnát, a kolbászt, az állati belsőségeket, de a vajat, a tejszínt, a margarint és a tojást is;
2) zsír helyett a növényi olajok használata;
3) a finomított fehér cukor fogyasztásának visszafogása – a többlet fehér cukor ugyanis közvetve akadályozza a koleszterin és többek között a húgysavak kiürülését a szervezetből.
Több vizsgálat egybehangzó eredménye szerint a vér-koleszterinszint 10-20%-os csökkentése 30-40%-kal csökkenti az infarktus veszélyét. Az orvosok végül így összegezték a megfigyelések eredményeit: a vér-koleszterinszint 1%-os csökkentése 2%-kal csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát!
Rendszeres alkohol- és kávéfogyasztás, valamint dohányzás hatására a koleszterinszint jelentősen nő. A túlzott sóbevitel és a pasztörizált tej és tejtermékek fogyasztása szintén hozzájárul az érbetegségek kialakulásához.
Az érrendszer szempontjából legideálisabbnak tekinthető tápanyagok szintén három nagy csoportot alkotnak:
1) a magvak – beleértve a gabonaféléket és az előbb említett olajos magvakat;
2) a gyümölcsök; és
3) a zöldségfélék.
Gyógynövények, kúrák
Az érrendszer állapotát segítő, támogató növények: a citrusfélék – citrom, narancs, grapefruit (akár frissen facsart lé formájában is) –, a hagymafélék – fokhagyma, lilahagyma, vöröshagyma –, továbbá a retek, a cékla, a zöld leveles zöldségek, a petrezselyem, a zeller, a paradicsom, az alma és az articsóka.
Természetesen javasolt minden olyan tisztítókúra, ami segíti a szervezetből a felesleges zsír és koleszterin kiürülését, illetve minden olyan böjt vagy diéta, ami oldja a meszesedést. Kúrát érdemes végezni például a következő gyümölcsökkel: citrom, alma, paradicsom. A leghatásosabb a citromkúra, mindenképpen javasolt évente kétszer (tavasszal és ősszel) elvégezni. A fokhagymakúra javítja az erek állapotát. Hat héten át napi 2-3 gerezd szétpasszírozott fokhagymát kell elfogyasztani este. A szag ellen védekezésül szegfűszeg rágcsálása, vagy 1-2 csepp eukaliptusz olaj fogyasztása ajánlott.
Maria Treben javaslata szerint szív- és érrendszeri panaszok esetén a legjobb hathetes fagyöngyteakúrát tartani: három héten át napi három csésze, két héten át napi két csésze, egy héten át napi egy csésze fagyöngytea fogyasztandó. (A fagyöngyöt nem szabad hőkezelni, csak áztatni!)
Az agyi keringési zavarok okozta tüneteket (szédülés, memóriaromlás stb.) csökkenti a ginkgo biloba. A rozmaring teája hatásosan tágítja az ereket, javítja a vérkeringést és segíti a szív működését. Elsősorban a perifériás keringés okozta panaszok kezelésére alkalmas, azaz a végtagok kihűlése, fázékonysága, a végtagokban érzett bizsergés, zsibbadás, merevség esetén fogyasztandó. Segíti az ereket a ginseng, a gyömbér és az articsóka, utóbbi kettő a koleszterincsökkentő hatásuk miatt. Az útifűmag megköti a belekben a koleszterint.
Vitamin- és nyomelem-bevitel
A vitaminok közül érvédő hatású a C-vitamin – ami többek között citrusfélékből, paradicsomból, csipkebogyóból vihető be a szervezetbe természetes úton –, a B-vitaminok (B-komplexet tartalmaz pl. a sörélesztő és a különböző gabonafélék). Az E-vitamin által fejtik ki pozitív hatásukat az olajos magvak, a hidegen sajtolt növényi olajok, a búzacsíra. Említést érdemel még a lecitin, a colin, a Q10 és a béta-karotin, a nyomelemek közül pedig a cink és a szelén. A cinket többek között gabonafélékből (búzacsíra, búzakorpa, zabpehely), csonthéjasokból vagy lencséből pótolhatjuk, a szelént pedig lencséből, fokhagymából vagy búzacsírából vihetjük be szervezetünkbe természetes, élő forrásból.
Egyéb módszerek
Fontos a rendszeres mozgás, a szakemberek általában a futást, az úszást vagy a kirándulást javasolják.
A kar- és lábfürdők szintén nagyon hatásosak, a váltófürdők – akár hideg-meleg váltózuhany, akár váltó lábfürdő formájában –, illetve a gyógynövényes teljes testfürdő. Hideg láb, vagy olyan vérellátási zavarok esetén, melyeknek következtében az ember végtagjai folyton – még nyáron is – hidegek, az emelkedő hőmérsékletű fürdő a leghatásosabb, ám ezt is hűvössel fejezzük be!
Lelki háttér
Számtalan vizsgálat igazolja, hogy stresszhatásra nő az adrenalinszint, a vérnyomás, és sokkal nagyobb az esélye például az agyvérzésnek. (Magas poszt – magas fizetés – magas vérnyomás.) Nyulakat két csoportba osztottak, és az optimális étrendhez képest mindkét csoportnak koleszterindús táplálékot adtak, csakhogy az egyik csoportot etetés előtt 15-20 percen át simogatták és becézgették, míg a másik csoportot egyszerűen csak megetették. Nos, azoknál a nyulaknál, akiket etetés előtt simogattak és szeretgettek, 60%-kal kevesebb érszűkületes és koleszterintöbbletből adódó betegséget regisztráltak, mint a kontrollcsoport egyedeinél. Ugyanez persze az embereknél is hasonlóan működik: a szeretetteljes bánásmód, az, ha az ember úgy érzi, hogy figyelnek rá, hogy szeretik, valamelyest képes kiküszöbölni az egészségtelen életmódból adódó káros következményeket.
A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.
