A Földfelszín 75 %-át víz borítja. Az ember szervezetének 75 %-a szint
én víz. Emiatt a tökéletes táplálék az, amelynek a 75 %-a víz. A szervezetünkben a vízkészlet 10–15 %-ának elvesztése betegségeket eredményez. A vízhiány akkor lép fel, ha nem jut be elég víz itallal, étellel, vagy ha valaki sok sót fogyaszt, mert a só vizet köt meg. Az ember vízleadása folyamatos, a bőrön át, a légzéssel, valamint a vizelettel és széklettel 2–3 liter víz távozik naponta. Sómentes étrenddel és sok gyümölcs fogyasztásával ez lecsökken kb. 1–1,5 literre. A nyers állapotban lévő zöldségek, gyümölcsök 75–80–90 %-a víz. Hőkezelés hatására, konyhai átalakításkor azonban minden alapanyag veszít a víztartalmából.
A magas átlagéletkorú népek, pl. a hunzák étrendjében 80 % felett van a magas folyadék tartalmú ételek aránya. Náluk a száz éves életkor sem ritka.
Aki hasonlóképpen táplálkozik, ritkán szomjas. A gyakori szomjúság jelzés: vagy kevés vizet visz be a szervezetébe az ember, vagy túl sok sót.
A víz hatása a szervezetre
Nagyon fontos tisztázni, hogy a folyadékbevitel nem egyenlő a vízbevitellel. A szomjúságérzetet meg lehet szüntetni szénsavas, cukros üdítőkkel, fekete teával, kávéval stb., de ezzel becsapjuk a saját szervezetünket, mert nem jut hasznos vízhez (sőt, még ráadásul víz vonódik el).
A rossz ivási gyakorlat a helytelen szoktatás következménye. A kisgyerek, amikor szomjas, sok esetben cukros vizet kap, így tönkremegy az ösztön, és nem érzi magát szomjasnak, amikor vízhiánya van. A cukros vizet vagy a tejet a szervezet táplálékként értelmezi, így vízhiány esetén sok esetben éhségérzet lép fel. Ha valaki sűrűn éhes, érdemes ilyenkor egy pohár vizet fogyasztani. A természetes szomjúságérzet visszaállítására a rendszeres gyümölcs, zöldség és vízfogyasztás alkalmas.
A megfigyelések szerint az ember élete a vízháztartás szempontjából három nagy szakaszra osztható:
- Magzati lét – ekkor az anya vízkészletétől függ a gyermek vízháztartása.
- Születéstől 20–25 éves korig, a növekedés befejeztéig nő a szervezet víztartalma.
- 20–25 éves kortól a halálig csökken a szervezet víztartalma.
A természetgyógyászat álláspontja szerint az utolsó életszakaszban nem szabadna csökkennie a víztartalomnak! Akadnak olyan orvosok, pl. Dr. Batmangelidj, aki szerint a nem fertőző krónikus betegségeket a szervezet szomjúságjelzésének kell tekintenünk.
A sejten belüli és a sejten kívüli térben lévő víz aránya optimális esetben a sejten belüli tér javára mutat többletet. Ha ez az arány felborul, betegség lép fel.
A víz a szervezetben számtalan feladatot lát el. Az alább felsoroltak ebből adnak ízelítőt:
- A víz a hordozóközege minden tápanyaggal kapcsolatos folyamatnak. Pl. az emésztőnedvek több mint 80 %-a víz.
- A vitaminok, nyomelemek szállítása a szervezetben a víz segítségével történik. Vízhiány esetén a vitaminkapszula tartalma sem tud hasznosulni.
- Az anyagcseretermékeket (húgysav, ammónia) összegyűjti, feloldja, elszállítja a vesékhez, a tüdőhöz, a bőrhöz, a belekhez stb.
- A méregtelenítő szervek kiválasztó működéséhez is víz kell. Ha ennek mennyisége nem elegendő, a mérgek ott rakódnak le.
- A sejten belüli folyamatok is vizet igényelnek.
- A víz számos helyen kenőanyagként működik, biztosítja, hogy a szervek egymás számára puhák és simák legyenek.
- Főként a párologtatás révén a víz az állandó hőmérséklet szabályozásának legfontosabb eleme.
- A szervezet felhasználja a víz kémiai tulajdonságait különféle anyagcserefolyamatoknál (például a víz a sejt falán való átáramlásából szállítható energiát termel).
- „Ragasztóanyagként” a sejtek kötéseinél is szerepe van.
- Az enzimek, a szervezet fő katalizátorai vizes közegben működnek. Vízhiány esetén, sűrűbb közegben a hatékonyságuk csökken.
- Információtároló szerepe lehet. Az immunitás egyik fontos eleme a memória, emlékezés a korábbi betolakodókra. Ebben a folyamatban a víznek nagy szerepet tulajdonítanak.
A vízhiánnyal összefüggő betegségek
A betegségeknek sok oka van. A vízhiány az egyik gyakori és sajnos elhanyagolt ok.
Vízhiány, vagyis dehidratáció esetén a szervezet a létfontosságú szerveket védi, és elvonja a vizet a kevésbé fontos szervektől. Emiatt lokális vízhiány lép fel, és azon a területen fájdalom, kóros folyamatok jelentkeznek.
A vízhiány bizonyítottan közrejátszik az alábbi betegségeknél:
– emésztőrendszeri betegségek, fájdalmak (gyomorfájás, hasfájás, székrekedés, vastagbélgyulladás);
– ízületi fájdalmak, reuma, köszvény stb.;
– hátfájás, derékfájás, lumbágószerű fájdalmak;
– fázás közbeni lábfájás;
– fejfájás bizonyos típusai, akár migrén is;
– szívbetegségek, szívtájéki fájdalom;
A daganatos betegségek esetében kutatás alatt van azok vízhiánnyal való kapcsolata, ami biztos, hogy a rákos sejtek víztartalma eltér a normálistól.
Az előbb felsorolt betegségeknél sok esetben elég lenne félóránként, óránként inni, hogy javulás következzen be. Az emésztőrendszert érintő betegségeknél egy 3000 emberre kiterjedő vizsgálat igazolta, hogy a problémájuk megszűnt több folyadék bevitelétől.
A nyálkahártya 98 %-a víz. A gyomrot borító nyálkahártya védelem a gyomorsav ellen. Feladata a sav közömbösítése, erre a célra a gyomorfal sejtjei nátriumhidrogénkarbonátot választanak ki.
A védőpajzs állapota a bevitt vízmennyiségtől függ. Az elfogyasztott víz kb. fél óra múlva megjelenik a gyomorfalban. Emiatt érdemes étkezés előtt fél órával folyadékot bevinni, 2–3 dl víz, frissen facsart gyümölcslé vagy gyümölcs formájában. Vízhiány esetén a nyálkahártya sérül, a gyomorsav egyre mélyebb rétegeket mar ki a gyomorfalból, gyomorfekély, gyomorfájás, gyulladásos folyamatok lépnek fel.
Az alacsony víztartalmú ételek lassabban haladnak végig az emésztőrendszeren. Ez rendszeres székrekedéshez vezethet, ami hosszú távon vastagbélgyulladást, később vastagbélrákot eredményezhet.
A székrekedés megelőzéséhez ajánlott a rostfogyasztás, amely ha nem természetes formában lévő magas folyadék tartalmú ételekből származik, vízfogyasztás nélkül nem elegendő. A széklet rendezésére az ajurvédikus orvoslás egy pohár meleg vizet ajánl reggelente. A rendszeres hányinger, a reflux betegség és a bulímia ellen is kiváló gyógyszer a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.
A bulímia esetén felfokozódik a helytelen reakció: a szomjúságérzetre evéssel reagálás. Ez a jelenség túlsúlyosoknál is megfigyelhető. Sőt, minél nagyobb a vízhiány, annál gyakrabban és többet esznek.
Az ízületek kenőanyaga az ízületi folyadék, mely a csontok könnyebb elmozdulását segíti egymás mellett. Az ízületi porc is magas folyadéktartalmú. Vízhiány esetén nő a súrlódásos károsodás, az ízületi kopás. A csigolyák közötti porckorongok vízhiányos állapota hátfájást eredményez. A felsőtest súlyának 75 %-át a porckorongokban lévő víz tartja meg. A rendszeres és változatos mozgás vákuumot hoz létre a porcok közötti térben, és víz pumpálódik oda.
A migrén és a rendszeres fejfájás utalhat az agysejtek vízhiányos állapotára. A sok sóbevitel vízhiányt eredményez, és a magas vérnyomás egyik fő oka.
A magas koleszterinszintet is érinti a vízháztartás zavara, mivel a koleszterin szabályozza a sejt falának vízáteresztő képességét. Vízhiány esetén nő a sejt falában a koleszterin, hogy megakadályozza a további vízvesztést.
A koleszterintöbblet gyártása és felhalmozódása természetes védekezés a sejt vízhiányos állapota ellen. A magas koleszterin tartalmú ételek fogyasztása vízhiánnyal társulva fokozza a koleszterin lerakódását az érfalakban.
A vízhiány következtében nő a hisztaminszint a vérben, ami beindítja az allergiás reakciókat. A hörgők görcsös összehúzódása asztma esetén egyfajta védekezés, így az ember kevesebb vizet veszít el. A többletfehérjebevitel mellett, mely az allergiás megbetegedések egyik oka, a vízhiány is elősegíti a betegség kialakulását és fennmaradását.
Vízhiány esetén stressz okozta folyamatok indulnak be, nő az adrenalinszint, a víz a fontos szervekhez áramlik, erősebb lesz a párologtatás, izzadás lép fel, gyorsul a légzés és vele a vízvesztés, amelyek tovább növelik a vízhiányt.
Az adrenalinszint növekedésével csökken a T-limfociták száma, csökken az immunvédekezés, így a vízhiány áttételesen is a fertőzésre való hajlamot növeli.
A víz elősegíti az agyféltekék közti összhangot, és fontos az idegrendszer helyes működéséhez. A koncentrációs képesség csökkenése és a tanulási problémák megoldhatók részben (vagy egészben) a rendszeres vízfogyasztással.
„Víz nélkül a test csak por és hamu”
Vízbevitelre a legideálisabb a forrásvíz, a szűrt víz, a lágy víz, az alacsony ásványianyag tartalmú szénsavmentes ásványvíz és a desztillált víz, ha hozzá van szoktatva a szervezet. (Méregtelenítő kúraként végezhető néhány hetes, úgynevezett desztilláltvízkúra is, amely nagyon erős tisztító hatással bír. Figyelmeztetés: végzése esetén a szervezetet fokozatosan kell hozzászoktatni a desztillált vízhez, és ügyelni kell a sófogyasztás csökkentésére a kúra ideje alatt!) Az ételek közül a gyümölcsök, zöldségek a legkiválóbbak, bennük „desztillált” víz tisztaságú víz van.
A napi folyadékfogyasztás elosztása a nyers gyümölcs és zöldségfogyasztás mellett a legoptimálisabb: éhgyomorra 2,5 dl víz langyosan, a délelőtt folyamán 1–2x 2,5 dl víz, ebéd előtt 30 perccel 2,5 dl víz, délután 1–2x 2,5 dl víz, vacsora előtt 30 perccel 2,5 dl víz.
A víztöbblet is káros hatással van a szervezetre. Ha valaki sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, sómentes étrenden él, akkor maximum 1–1,5 liter víz fogyasztása javasolt naponta. (A vegyes étrendnél 2–3 liter.) A stressz és a különböző betegségállapotok növelik a vízhiányt!
Mi a teendő vízhiány esetén?
Az akut gyors vízvesztés tünetei: csökken a testtömeg, a bőr ráncosodik, a szemek beesetté válnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, a nyelv kiszárad, szapora lesz a pulzus, sápadt lesz a bőr, a végtagok kihűlnek, a vizelet mennyisége csökken és besűrűsödik. (Megfelelő vízbevitel mellett a vizelet vízszínű.)
A normális vízháztartás érdekében három fontos feladatunk van:
- Az étrend megváltoztatása: magas folyadék tartalmú ételek bevitele (gyümölcs és zöldségfogyasztás növelése).
- Csökkenteni a sóbevitelt.
- Növelni a tiszta víz fogyasztását (forrásvíz, szűrt víz stb.) főként éhgyomorra és étkezések előtt fél órával.
A természetben élő emlősök magas víztartalmú ételeket fogyasztanak (nyersen), emiatt egészségük messze felülmúlja az emberét.
Hidroterápia
A víz áldásos hatása felhasználható „külsőleg” is, mégpedig a hidroterápiás módszerek alkalmazása által. A különféle vízgyógyászati módszerek szinte minden betegség esetén javasoltak. Általánosan a következő módszerekből áll ez a terápia (a teljesség igénye nélkül): lemosás; ledörzsölés (reggel javasolt); kar és lábfürdő; borogatás; váltófürdő (pl. hideg-meleg váltózuhany); leöntések; víztaposás; ülőfürdő; gyógynövényes vagy illóolajos teljes testfürdő; és a szervezet savtalanítására a forró szódabikarbónás láb vagy testfürdő.
Nagyné Szili Zsuzsanna
