Az 1920-as években patkánykísérletek során felfedezték, hogy egy bizonyos anyag hiányában elvetélnek, vagy teherbe sem esnek az állatok. Az 1930-as években búzacsírából sikerült kivonni ezt az anyagot, amit elneveztek alfa-tokoferolnak.
Az E-vitaminokat nyolcféle tokoferol vegyület alkotja, ezek közül az alfa-tokoferol bizonyult a leghatásosabbnak. A természetes tápanyagokban lévő E-vitaminnál megfigyelhető, hogy minden egyes molekulája különbözik egymástól, viszont a szintetikusan előállított E-vitaminoknál minden molekula egyforma. Egy orvos, Dr. Klaus Oberteil írja a könyvében: „A gyári E-vitamin is hat az anyagcserére, de molekulái szigorúan véve holt anyagok, hiányzik belőlük a természetes molekulák hihetetlen sokfélesége és elevensége”.
Az E-vitamin zsíroldékony vegyület, ami a májban, a zsírszövetekben, a szívben, az izmokban, a herékben, a méhben, a vérben, a mellékvesékben és az agyalapi mirigyben raktározódik. Az E-vitaminnak sokféle élettani hatása van. Elsősorban anti-oxidáns hatású, megvédi a zsírsavakat az oxidálódástól. Szervezetünknek szüksége van mind telített, mind telítetlen zsírsavakra, például a sejthártyák számára ezek nagyon fontosak. A testünkben lévő zsírok azonban megavasodhatnak, ennek jele például az öregedési foltok (lipofuscion) megjelenése. Az E-vitamin megóv ezektől az elváltozásoktól. Az antioxidánsok, köztük az E-vitamin, megkötik a szabadgyököket. (Az egyik öregedési elmélet szerint a szabadgyök-képződés az öregedés egyik legfőbb oka.)
Az E-vitamin meggátolja az A- és C-vitamin, és a szelén oxidációját is. Szerepe van továbbá az oxigénellátás és az oxigénszállítás szempontjából, mivel a vörösvértestek egyik védőfaktora. Megakadályozza a vér megalvadását, és ezáltal a vérrögképződést. Értágító hatása is van.
Az E-vitamin gyulladásgátló hatással is rendelkezik. Ha krónikus gyulladás található a szervezetben, pl. ízületi gyulladás, vagy krónikus mandulagyulladás, akkor az első, legfontosabb feladat a magas fehérjebevitel csökkentése (ugyanis a sok fehérje elősegíti a gyulladás fennmaradását), a második pedig az, hogy E-vitaminban gazdag étrendet kövessünk.
Az E-vitamin fokozza az ellenálló képességet, erősíti az immunrendszert és allergia esetén is lényeges a bevitele. Az A-vitaminnal együtt védi a tüdőt a levegőszennyeződés káros hatásaitól. Mérsékeli a fáradékonyságot, és szerepe van a belső elválasztású mirigyek védelmében is. A normális sebgyógyulást elősegíti a szervezet megfelelő E-vitamin szintje. Például az égési sebek gyógyulásánál oda kell figyelni a fokozott E-vitamin bevitelre. Így ezek a sebek gyorsabban gyógyulnak, és nem marad utánuk csúnya heg. Az E-vitaminnak enyhe vizelethajtó hatása is van, és részben ezzel összefüggésben csökkenti a vérnyomást, továbbá enyhítheti a lábikra és lábizom görcsöket.
Az E-vitaminhiány tünetei: bőrbetegségek, emésztési zavarok, máj- és szívproblémák. Nagyfokú E-vitaminhiánynál izomsorvadás lép fel, beindul a vörös vértestek pusztulása, vérszegénység alakulhat ki; valamint impotencia, meddőség jöhet létre vagy vetélés történhet.
Lehetséges, hogy az étrenddel elég E vitamin kerül a szervezetbe, de mellette olyan anyagok is, amelyek megakadályozzák a felszívódását. Az E-vitamin felszívódását akadályozó anyagok: a ricinusolaj, az avas zsír fogyasztása, a legtöbb fogamzásgátló tabletta, a vastabletta, és a magas klórtartalmú víz.
A legfőbb E-vitamin források: az olajos magvak (dió, mogyoró), a zabpehely, a búzapehely, a legtöbb hidegen sajtolt olaj, a gesztenye és a sárgaborsó. A finomítás folyamán az E-vitamintartalom kétharmada elvész, a hőkezelés és a fagyasztás szintén ártalmára van.
Vegetáriánusoknak kevésbé kell félni az E-vitaminhiánytól. Ez bizonyítható, ha összehasonlítjuk az élelmiszereket E-vitamintartalom szempontjából. 100g napraforgó olajban 75mg E-vitamin van, a szójaolajban 68mg, a mandulában 29mg, a dióban pedig 20mg. Az olajokban és a magvakban tehát elég sok E-vitamin található, de az állati eredetű ételekben jóval kevesebb. A vaj 100g-ja 2,8 mg E-vitamint tartalmaz, ami alig tizede az olajos magvakban található mennyiségnek. 100g tojásban már csak 1,2 mg, 100g tejben pedig 0,1mg E-vitamin van. Aki inkább növényi eredetű ételeket fogyaszt, ezen belül is elegendő olajos magvat, illetve hidegen sajtolt olajokat, annál E-vitaminhiány nem léphet föl.
Az embereknek kor szerint eltérő az E-vitamin igénye. A gyerekeknek még kevesebbet kell a szervezetükbe vinni, (kisgyerekeknél 3-6mg-ot), felnőtteknél már 8-10mg E-vitaminra van szükség naponta, és ha egy nő várandós vagy szoptatós, akkor 15-16mg-ot használ fel naponta a szervezete. Ha valakinél olyan betegség lép föl, ami egyértelműen visszavezethető az E-vitamin hiányára, akkor egy E-vitamin kúrát kell csinálni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy két, három, vagy négy hétig napi 200-300mg E-vitamint kell a szervezetbe juttatni természetes forrásból. Ha megszűnnek a panaszok és helyreáll az E-vitamin egyensúlya, akkor vissza lehet állni a normál 8-10mg-ra. Az E-vitamint nem lehet túladagolni, mivel a naponta bekerülő mennyiség 60-70%-a kiürül a széklettel.
A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.
