A szenvedélybetegségek közül az egyik legelterjedtebb a dohányzás, ezért érdemes egy teljes cikket szánni rá. A dohánylevél használata az indiánoknál jelent meg, és eredetileg szakrális célokat szolgált. A dohány ennek megfelelően Amerikából került át Európába. A dohányzás kezdetben népszerűtlen volt, nagyon sok országban betiltották, például Oroszországban orrcsonkítás járt érte. Érdekes, hogy VIII. Orbán római pápa 1624-ben egyházi átkot mondott a dohányzásra, és ez az átok azóta is érvényben van. Minden tiltás ellenére a dohányzás világméretűvé növekedett, bár a káros hatásait hamar felfedezték. Ma körülbelül 1,1 milliárd dohányos van a Földön. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, így az egy főre eső cigarettafogyasztást tekintve Európában a harmadik helyen állunk Görögország és Csehország után.

Orvosi kutatások szerint a rákos betegek 30%-ánál vezethető vissza a betegség közvetlenül a dohányzásra is. Agyvérzésnél 25%-os, infarktusnál 20%-os ez az arány. Azt is megfigyelték, hogy azoknál az édesanyáknál, akik dohányoznak, a bölcsőhalál háromszor-négyszer gyakrabban lép föl, mint a nemdohányzó anyukáknál. Az Egyesült Államokban évi mintegy 200.000 gyermek betegszik meg légúti betegségekben, ahol a szülők dohányoznak.

A jelenlegi felmérések szerint a cigaretta kb. 4000 testidegen anyagot tartalmaz. A dohányfüst három legkárosabb összetevője: a nikotin, a kátrány és a szénmonoxid. Ezekből az anyagokból a kifújt füst két-háromszor annyit tartalmaz, mint a belélegzett.

Összefüggés van még a dohányzás és többek között a spontán vetélés, a koraszülés, a fekélyesedések, a magas vércukorszint, a magas vérnyomás, a meddőség, az impotencia, a szívritmuszavar, az érszűkület, a végtagzsibbadás és a gyomorsavtúltengés között. Az egyik legsúlyosabb betegség, melyet a cigaretta okoz: az érszűkület. Ez olyan mértékig fokozódhat, hogy az érintett terület vérellátása teljesen megszűnik, a testrész elüszkösödik, majd elhal. Ilyenkor, hogy megmentsék az embert, eltávolítják az elhalt testrészt – ez a legtöbb esetben a láb amputációját jelenti.

A dohányosoknál általában a következő problémák is jelentkeznek: gyenge csontok, több törés, nagyobb valószínűséggel lép fel hátfájás és keletkeznek hátsérülések. Ezeken túlmenően pedig hormonális problémák, a fizikai erő gyorsabb elvesztése, felgyorsuló kopaszodás és őszülés, a bőr korai ráncosodása, látásproblémák gyorsabb kialakulása, alvási nehézségek, gyomorégés, gyakoribb gyomorfekély.

A dohányzás gátolja az A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B10-, B12-, B17, C-, P-vitaminok, a szelén és a kalcium felszívódását. Ez utóbbi hatásával hozzájárul a csontritkulás kialakulásához. Növeli a pulzusszámot, a gyorsabb szívverés következményeképpen a szív fala megvastagszik, ezáltal nyomást gyakorol más szervekre, és megakadályozza normális működésüket.

Sajnos a nemdohányzók sem vonhatják ki magukat a káros hatások alól. Esetükben a passzív dohányzás hatására keletkezik a tüdőrákok 20-30%-a. A GKI által becsült adatok alapján évente több mint 2300 személy a passzív dohányzás miatt veszíti életét!

Tévedés lenne azt hinnünk, hogy a pipa kevésbé ártalmas, mint a cigaretta. Nem tartalmaz kátrányt, ez a javára írható, viszont a pipaszár túlmelegedése és az állkapocs felhevülése együtt szintén rákkeltő tényező.

A szivar esetében, bár nem tüdőzik le a füstjét, mégis ugyanolyan gyakori a tüdőrák, mint a cigarettázóknál. Ennek az a magyarázata, hogy a nikotin nagy része a száj nyálkahártyáján át szívódik fel.

A média nagy szerepet játszik a dohányzás fennmaradásában. Főként a tizenéves fiatalok veszélyeztetettek, amikor azt látják, hogy a főhős kényes helyzetekben, jutalomként, stresszlevezetőként a cigi után nyúl. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a 11. osztályos (16-17 éves) tanulók több mint harmada – a fiúk 37,7 százaléka és a lányok 33 százaléka – heti rendszerességgel dohányzik, akik egyharmada nagy valószínűséggel máris napi dohányosnak tekinthető. A fiatalok számára a dohányzás a felnőtté válás egyik szimbóluma. Ebben leginkább a felnőtt társadalom a ludas azáltal, hogy dohányzik, ugyanakkor a cigarettát tiltja a gyermekeknek. Az igazi eredményeket a jó példával lehet elérni!

A dohányzás leginkább a tüdőt károsítja, a tüdő pedig a kommunikáció területének testi jelzője, tehát a háttérben mindig valamilyen kommunikációs probléma áll. A dohányfüst segítségével ködöt, mintegy falat von maga köré a dohányos, megakadályozva ezzel a tiszta kommunikációt, az őszinteséget, a bizalomteljes légkört.

Egy Maslow nevű pszichológus csúcsélményeknek nevezte az emberek azon élményeit, amikor valamiféle kapcsolatba kerülnek a transzcendenciával. Tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szenvedélybeteg ember valahol vágyik a csúcsélményekre, ám az igazi lépéseket ahhoz, hogy ezek az élmények megtörténjenek, nem tudja megtenni, így egy „álbeavatáshoz” fordul, amit az alkohol, a cigaretta, a kábítószer egy jóval alacsonyabb szinten megadhat neki.

A pszichoanalízis szempontjából a gyerekkorban 3 fő szakaszt kell megkülönböztetni: anális, orális és genitális szakaszt. Ha bármelyik szakaszban súlyos trauma éri a gyermeket, akkor a későbbiekben egy hasonló stressz vagy trauma hatására a psziché ebbe a bizonyos gyerekkori állapotba kerülhet vissza. Az orális korszak idején a gyermek mindent a szájába vesz. Ha például ezt tiltják, vagy megbüntetik, pl. megverik érte, később az illető olyan szenvedélybetegségeket alakíthat ki, ami a szájával függ össze. A legtöbb ilyen jellegű betegség, akár a kényszeres evés, akár az alkohol vagy a cigi a szájjal függ össze, tehát valamilyen kapcsolatban áll a gyerekkori orális korszakkal, így a probléma gyökerét általában ott kell keresni.

A dohányzás függőséget alakít ki. Egyrészről testit, a nikotin révén, másrészről lelkit, az orális öröm és a rágyújtás szertartása révén. A mai világban az emberek többsége rohan, információözön zúdul rá, megélhetési gondok nyomasztják, párkapcsolati vagy munkahelyi problémák terhelik – rengeteg stressz éri. A cigaretta az egyik menekülési eszköz a mindennapi élet gondjai elől. Ugyanakkor a szertartás, mely a dohányzással együtt jár, a jelenben tart. A cigarettázó személy így könnyebben elhessegeti a múltat, ami azonban később még erőteljesebb módon tör rá.

A nikotin fokozza a vérkeringést, ezáltal a légzés és a vérkeringés egyensúlya felbomlik. Normál esetben 18 légvételre esik 72, vagyis négyszer annyi szívverés. A nikotin hatására a pulzus megnő, a légzésszám viszont változatlan marad, így a helyes arány megbomlik. A gyorsabb vérkeringés több oxigént „követel” a tüdőtől, amit a légzés nem teljesít. Ez légszomjérzést eredményez, és ezzel együtt folyamatos szorongásérzést. Tudat alatt erős félelemérzet jelenik meg, azonban aki fél, az nem tud rendesen gondolkodni, kapkod, csapong, türelmetlen lesz.

Ha valaki úgy dönt, hogy szeretne leszokni a dohányzásról, akkor az első legfontosabb lépés az elhatározás, e nélkül semmi sem fog történni. Az azonnali elhagyás hatékonyabb, mint a fokozatos, bár erősebb tünetekkel jár. Támogató, stressz- és dohányfüst-mentes környezet javasolt. Segítségként sok módszer vehető igénybe, ezek közül a két legfontosabb:

  1. Lúgosan tartani a szervezetet, mert lúgos közegben a nikotin lassabban ürül, így az elvonási tünetek kisebbek lesznek. A lúgosítás nyers zöldségek fogyasztása, léböjtök és szódabikarbóna-kúra révén érhető el a legkönnyebben. K-vitamin tartalma miatt az alma csökkenti a dohányzás iránti vágyat. Pótolni kell a vitaminokat és a nyomelemeket, főként a B1-vitamint és a kalciumot.
  2. Légzőgyakorlatokat végezni, sokat tartózkodni a friss levegőn, rendszeresen átszellőztetni a tüdőt.

Vannak olyan homeopatikus gyógyszerek, amik megkönnyítik a leszokást: például a Tabacum D12 (nagyobb hígításban a lelki-szellemi okokra hat). A fül-akupunktúra is ajánlott. A gyógynövények közül a csalán, a kakukkfű és a komló teája segíthet, de a rendszeres mozgás, az izzasztás és a megfelelő folyadékbevitel is lényeges.

A leszokáshoz általában szükséges valamilyen lelki terápia (kineziológia, Bach-virágterápia, különféle pszichoterápiák stb.), hiszen a szenvedélybetegségnek mindig van valamilyen konkrét pszichés háttere. Fontos megtanulni néhány stresszkezelő technikát is (pl. relaxáció, meditáció, autogén tréning).

A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.

Alternatív módszerek

Ismerd meg, hogy mi mindennel tudunk segíteni neked…