Ha nagyon szűk értelemben nézzük, a diszlexia olvasási problémát jelent, tág értelemben azonban szokták használni a tanulási problémákra is. Akkor beszélünk tanulási nehézségről, amikor a gyermek (vagy felnőtt) átlagos vagy akár átlagon felüli intelligenciájához képest a tanulás egy vagy több területén nehézségei vannak. A tanulási nehézség kiterjedhet az olvasásra, az írásra, vagy a számolásra, de ide tartoznak a beszéddel kapcsolatos és a helyesírási problémák is.
A diszlexia, mint olvasási nehézség úgy jelenik meg, hogy a gyermek lassan és akadozva olvas, és közben elemi hibákat vét, vagy nem képes a szavakat normálisan kibetűzni.
Ha az írást nézzük, az általában éretlen és olvashatatlan, és ezek a gyerekek nagyon lassan írnak. Jellegzetes tünet a betűcsere, akár olvasásnál, akár írásnál. Emellett a gyerek nehezen tudja kifejezni magát, és beszéde sokszor érthetetlen.
Nem minden tanulási nehézség mögött áll diszlexia, vagy diszgráfia. A tanulási nehézséget okozhatja: látás vagy hallászavar, az intellektus károsodása, kedvezőtlen családi környezet, rossz tanítási mód, a motiváció hiánya, az epilepszia enyhe változata, (amikor a tudati kihagyások pár másodpercig tartanak) és bizonyos gyógyszerek, amelyek befolyásolják a gondolkodást és a koncentráló képességet. Ezeket ki kell zárni, mielőtt valakire rámondanánk, hogy diszlexiás.
A diszlexia kiváltó okára több elmélet létezik, valószínűleg ezeknek valamiféle keveréke vezet el az igazsághoz. Az egyik a genetikai ok. Megfigyelték, hogy a fiúknál háromszor gyakoribb a tanulási nehézség, mint a lányoknál. Azt találták, hogy a tanulási nehézségért elsősorban az X kromoszómán található gének felelősek.
A másik a környezeti tényező. Egyrészt a társadalmi, szociális nehézségek, másrészt a terhesség és a születés alatti események nagymértékben befolyásolják a későbbi tanulási képességet.
A harmadik ok a ki nem mutatható agyi károsodások és a fejlődési rendellenességek. A gyógyszeres terápia elsősorban erre az elméletre épít.
A negyedik ok az érés elmaradása, ami alatt azt értik, hogy ezeknél a gyerekeknél az agyi változások egy bizonyos része, ami a tanuláshoz szükséges, nem megy végbe.
A következő ok a celebrális dominancia hibája, ami azt takarja, hogy az egyik agyfélteke túlműködik a másik agyféltekéhez képest.
Az utolsó elmélet szerint az információ feldolgozása hiányos. Ebben az esetben az agyat, mint egy számítógépet kezelik, ahol a tanulási nehézség oka valamilyen programhiba.
A gyógyítási módszerek közül az első a szenzoros integráló kezelés. Ez bizonyos ingerekkel próbálja az agy működését serkenteni, illetve az agy fejlődését elérni. A kezelés során bizonyos mozgásokat kell végezni és a bőrt ingerelni meghatározott helyeken, pontokon.
A második módszer hasonló, szintén speciális mozgásokat végeztetnek, és úgy gondolják, hogy a neuronok a mozgásoktól átszerveződnek, és ezáltal javul a tanulás. Ezt Delecato-módszernek hívják, a megteremtője után. A kezelés során például a gyermeket fejjel lefelé lógatják, vagy fényt villantanak rendszeresen a szemébe, illetve különböző hanghatásoknak teszik ki.
A harmadik módszer arra a megfigyelésre épít, hogy a tanulási nehézség felfogható egyfajta allergiás reakciónak. Gyakran ételallergia húzódik meg a háttérben, méghozzá rejtett allergia. A rejtett allergia azt jelenti, hogy valaki elfogyasztja az allergént, de nem lesz azonnal rosszul tőle, hanem rejtett szinten indulnak be folyamatok, például tanulási nehézség.
A negyedik módszert egy Helen Illen nevű neveléspszichológus doktornő dolgozta ki. A módszer kihasználja a különböző színek hatását az agyműködésre. A kezelés során kiválasztják a gyerek számára a lehető legjobb színt, és ilyen lencséből készítenek neki szemüveget, és ezen keresztül olvas vagy tanul a gyermek.
Az ötödik terápia arra épít, hogy a tanulási nehézség hátterében állhat az alacsony vércukorszint. Étrendi változtatásra van szükség ilyen esetben. A sok cukor és édesség fogyasztása közvetve gyakran okoz alacsony vércukorszintet.
A hatodik terápia a dominancia-elméletre épül, és a kineziológia is főleg azt veszi figyelembe, hogy az egyik agyfélteke dominánsan működik a másikhoz képest. A hivatalos orvosi kezelésben ilyenkor letakarják a nem domináns szemet, vagy aktív gyakorlatokat végeztetnek a domináns kézzel. Orvosi megfigyelések szerint a szöveg nélküli zene növeli ezt a dominanciát.
A hetedik az ortomolekuláris medicina. Bizonyos vitaminok és nyomelemek hiánya esetén fellép a tanulási nehézség. A szükséges vitaminok: az E-vitamin (hidegen sajtolt olajok) és a B-komplex (búza, sörélesztő).
A nyolcadik módszer a kiropraktika. A csontkovács feladata, hogy megkeresse és megszűntesse azokat az ízületi blokkokat és csigolya elcsúszásokat, amik miatt fennáll az agy rosszabb vérellátottsága. Ezek a blokkok a tanulási nehézségeknél általában a nyaki csigolyáknál találhatóak.
Végül egy-két konkrét kineziológiai gyakorlat következik, amelyeket tanulási nehézségnél a gyereknek, vagy felnőttnek tanulás előtt és közben is érdemes elvégezni. Az egyik az úgynevezett földgombok megérintése. A gyakorlat közben két ujjal meg kell érinteni a szeméremcsont alját, a másik kéz két ujjával pedig az alsó ajakhoz kell érni, és jó mélyeket lélegezni.
A másik az úgynevezett végtelen jel gyakorlat.Kinyújtjuk az egyik kezet, és a levegőbe rajzolunk 7 darab nagy végtelen jelet (vagy más néven fektetett nyolcast), miközben követjük a szemünkkel. Ezt megismételjük a másik kézzel, majd összetett kezekkel is 7-szer. Ügyeljünk arra, hogy a végtelen jelet középről és felfelé indítsuk. A gyakorlat amellett, hogy a tanulást javítja, a szemeknek is nagyon jó, hiszen megmozgatja őket minden irányba, továbbá segít az olvasásnál és elősegíti az olvasottak megértését is. Összehangolja a jobb és a bal agyféltekét, javítja a koncentrációt és a memóriát. A harmadik az úgynevezett elefánt gyakorlat. Ez nagyon hasonlít az előző gyakorlathoz, különbség annyi, hogy a rajzoló kart végig hozzá kell szorítani a fülhöz. Ez a gyakorlat a hallottak feldolgozását segíti elő, a memóriát is javítja, továbbá kisgyerekeknél a betűzést, a számolást és a szemek együttműködését.
Végül a keresztvonal-keresztezés.A felemelt bal térdhez hozzáérintjük a jobb kezet vagy könyököt, aztán a felemelt jobb térdhez a bal kezet vagy könyököt. Ezt ismételjük felváltva pár percig. A gyakorlat hatása: javítja az írást, az olvasást, a betűzést és a megértést, csökkenti a stresszt, a hallásra és a látásra is jó hatással van, javítja a memóriát, összehangolja a két agyféltekét és a két testfelet.
A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.
