A „Demeter” minőségről
Amikor Demeter minősítésű élelmiszert vásárolunk, vajon tudjuk-e, hogy mit jelent ez az adott termék termesztését, feldolgozását és szállítását figyelembe véve? A Demeter márka a biodinamikusan termesztett és feldolgozott élelmiszerek nemzetközi védjegye. A biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner (antropozófia megalapítója) 1924-ben tartott előadásainak hatására indult el, s legelőször Németországban terjedt el. Az azóta eltelt évek során a világ számos országában tértek át a gazdálkodók erre a művelési módra. A márka elnyerésének alapfeltétele, hogy a termelést és feldolgozást a Demeter International irányelvei szerint kell végezni. Az „Irányelvek” belső megegyezés eredményeként jöttek létre, s minden biodinamikus mezőgazdasági és feldolgozó üzem ezen irányelvek mentén képviseli magát a külvilág felé, amikor termékeit a Demeter védjeggyel a piacra viszi. A Demeter „Irányvonalak”-nak jogi jellege van, ezért mindenkire egyaránt érvényesek, aki a Demeter termékek előállításában részt vesz, legyen szó a termelőről vagy a kereskedőről. Az elnevezés érthető: a biodinamikus gazda munkája biológiai, mert élőlényekkel dolgozik (bios = élet, dyn = erő jellegű), és dinamikus, mert tudatosan ápolja az életfolyamatokat generáló erőket. A gazdálkodás alapgondolata az, hogy a mezőgazdasági üzem a termőtalaj, a növényzet és az állatok életfolyamatainak egymásra hangolásával jöjjön létre, és lehetőség szerint zárt, szerves egységgé formálódjon a vele együtt élő és gazdálkodó emberrel. A biodinamikus gazdálkodás megfelel az ökológiai gazdálkodás nemzetközileg elfogadott előírásainak, de ezen felül gyógyító preparátumokat is használ, és az élet földi és kozmikus ritmusainak hatásait is igyekszik tudatosan figyelembe venni. 
Miért legyen biodinamikus a gazdaság?
A biodinamikus termesztésre való átállást megelőzően a gazdálkodó felteszi a kérdést: milyen minősítéssel adható el leginkább az ökotermék? A leggyakoribb válasz: Demeter minősítéssel. Való igaz, hogy néhány esetben a gazdálkodó azért választja ezt a módszert, mert a termékéért magasabb árat remél. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy nem mindig egyszerűbb az ilyen termékek értékesítése, és nem is olyan könnyű nagyobb haszonra szert tenni. Ilyenkor előfordul, hogy a biodinamikus gazdálkodásra való átállás iránti lendület alábbhagy, s némely gazda a módszer alkalmazását is abbahagyja. A Demeter szervezet „Termelési irányelvei”-ben elfogadja az e gazdálkodást választók sokszínű külső és belső indíttatását, alapelveinek ismertetésekor mégis felhívja a figyelmet a veszélyekre, amelyekkel a gazdának, az üzem vezetőjének számolnia kell:
„Mindig az a törekvésünk, hogy úgy vezessük a gazdaságot, hogy annak egészsége és termelékenysége az üzem egészének alakulásából adódjon, s amit az üzemeléshez a gazdaság igényel, azt maga állítsa elő. Ha valaki úgy akarná az Irányvonalakat használni, ahogyan az a törvények esetében gyakori, hogy az előírásokat formálisan betartva a gazdasági előnyök érdekében a hézagokat keresi, akkor jobb, ha a gazdaságát más módszer szerint vezeti. Az ilyen hibás fejlődési irány megakadályozása a mindenkori országos szervezetnek és a tanácsadóknak a feladata. A lényeg mindenesetre az, hogy a gazdálkodó egyre inkább képessé váljon a felelősségteljes cselekvésre az irányelvek szerint, de saját ismeretei alapján. Mindenki egyenként annak köszönheti egzisztenciájának egy lényeges részét, hogy a többi biodinamikus gazdával együttműködik a föléjük rendelt közös ügyért, és minden helyi munka, még ha az rejtve is marad, hozzájárul ehhez a közös egészhez. Ezért mindenkinek mindig úgy kell cselekednie, hogy általa is megerősödjön és igazolódjon a fogyasztók biodinamikus gazdálkodási módba vetett bizalma.”
Van, aki azért áll át a biodinamikus gazdálkodásra, illetve azért vállalja fel a közösségi mezőgazdálkodó életformát, mert számára ez egy élő, a termelőtől a fogyasztóig ívelő közösség utáni igény, útkeresés. Több olyan üzemközösség is működik világszerte, ahol egyének vagy családok szociális inspirációból hoztak létre biodinamikus gazdaságot.
A biogazdálkodásra való átállás oka lehet az is, hogy valaki elgondolkozik az iparszerű vegyszeres mezőgazdálkodás okozta környezeti és egészségügyi károkon (talajpusztulás, vegyszermaradvány az élelmiszerben, GMO fertőzés veszélye stb.), és úgy dönt, hogy biogazdálkodó lesz. Amikor megérzi, hogy a világ a fenti veszélyek és károk következtében beteg, és ezért gyógyításra szorul, akkor eljuthat oda, hogy a gazdaságát átállítja biodinamikus termelési módra.
A biodinamikusan gazdálkodó üzem
A gazdálkodás folyamatának vezérlő elve a gazdasági organizmus, az egységes, szerves rendszer kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a termesztett növények szakmailag megalapozott sorrendje, a vetésforgó használata. A tenyésztett állatok fajtája és száma pedig a helyi adottságoktól függ, azokat figyelembe véve kell dönteni. A gazdálkodás alapja a termőföld, ezért azt mondhatjuk, hogy a biogazdálkodásban általában humuszgazdálkodást végzünk – a biodinamikus gazdaságban még inkább. Az üzem kialakításában a vetésforgó, a zöldtrágya, az állatállomány összetétele és mérete egyensúlyban kell, hogy legyen egymással. A gyakorlat azt mutatja, hogy a talajélet átállásához az előírt három évnél több kell. A humusztartalom növelése, annak minőségi javítása állandó feladat. Ehhez a gazdaság gondosan felhasznál minden szerves hulladékanyagot, és figyelembe veszi a vetésforgóban ültetett növények gyökérmaradványát is. Minden szerves hulladékot, természetesen a trágyát is, trágyaoltó preparátumokkal kezelnek.
Az „állatságos állattartás”
„Tapasztalat szerint a jó egészség és a termékenység akkor párosulhat hosszú életteljesítménnyel az állatnál, ha az ott születik a gazdaságban, ott is nő fel, és ott megkapja a neki megfelelő, fajhoz igazodó tartást és takarmányozást a róla szeretettel gondoskodó embertől. Ezért minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy a mindenkori viszonyok között az állatok számára be tudjuk állítani az optimális körülményeket. A gazdaságba állatokat ugyancsak ilyen körülmények közül vegyünk át.” (Részlet a „Demeter Irányelvek”-ből.)
Állattartás nélkül a biodinamikus üzem nem képzelhető el. A háziállat az ember miatt eltávolodott vad ősétől, és ezért szüksége van az emberi gondoskodásra. Mivel lelkes lény, örömet és fájdalmat érez. A modern üzem gépesített állattartása nem elégíti ki az állatok emberi gondoskodás iránti igényét, ezért a jószágok könnyebben betegszenek meg, és általában rövidebb ideig is élnek. 
A biodinamikus gazdaságban biztosítani kell számukra az ember jelenlétét. Ezen felül mind az istállónak, mind a napi munkának olyannak kell lennie, hogy az állat fajának megfelelő magatartás kibontakozását ne akadályozza. Ezt nevezzük „állatságos állattartás”-nak. Ilyen alapvető igény minden állatfajnál a szabad levegőn való mozgás, a kérődzőknél a legelés, illetve a takarmány válogatásának lehetősége. Ha ez nem megoldható, akkor törekedni kell a változatos, az állat érdeklődését és figyelmét éberen tartó takarmányozási rutin kialakítására.
Bár több állategészségügyi ellenvetés ismert, mégis a tyúkfélék alapvető igénye a szabad ég alatt való kapirgálás, a szárnyak csapkodása, a tojás elrejtése (tojófészek kialakítására való lehetőség), a vízi szárnyasoknál pedig a vízhez való hozzáférés. Ilyen igénye a sertésnek a túrás, a nedves közegben, lehetőleg sárban való dörgölődzés, dagonyázás. Minden állat igényli, hogy utódját a közelében tudhassa (ez az intenzív üzemi baromfitartásnál végképp nincsen megoldva). Az állatságos tartási formát a helyi adottságokra alapozva, de a fenti elvek figyelembe vételével kell létrehozni.
Minden gazdálkodó tudja, hogy az állattartás igényli a legtöbb odafigyelést. Az állatok az év minden napján, napi több óra figyelmet és ellátást igényelnek.
Az állatok takarmányát a biodinamikus gazdának a saját gazdaságán belül kell megtermelnie, mivel éppen ezáltal fog beállni a gazdaság szerves egysége. Az állat a saját trágyájával kezelt talajon termett takarmányt fogyasztja. Ez a zárt körforgás legelemibb alapformája. A klíma és a termőhely adta takarmánytermesztési lehetőségek szabják meg az állatállomány nagyságát. Ezt a talajtermékenység megtartása és fejlesztése érdekében kell beállítani. Az állattartás szükségszerű megléte miatt az e terület örömeire és gondjaira való pozitív odafigyelés várhatóan jó hatással lesz majd az egész üzemre és annak eredményeire, nemcsak gazdasági, hanem szociális téren is, vagyis az emberi kapcsolatokra nézve is.
Vetésforgó és talajművelés
A termesztett növények kiválasztásánál több szempontot kell figyelembe venni. Többek között az állatállomány takarmányigényét, a termőhely lehetőségeit, illetve a piac és a fogyasztók kívánságát.
Mivel a növényvilág az anyagát elsősorban a levegő szén-dioxidjából és vízből hozza létre a Nap – hazánkban bőven áradó – energiája segítségével, ezért jó gazdálkodás esetén az üzemnek olyan többletet kell termelnie, mellyel saját alapjainak kiürülése nélkül elláthatja fogyasztóinak tág körét is. A talajból származó ásványi sók szerves anyaggá épülve a növény anyagának csak kis részét képezik. Ezt a szükségletet, az egészen szélsőséges talaj kivételével a jó talajművelés, a trágyakezelés és a megfelelő vetésforgó alkalmazásával ki lehet elégíteni. Ezért ásványi só és műtrágya használatára nincsen szükség, bár savanyú talaj esetén a megfelelő talajszerkezet kialakítása érdekében eleinte fontos lehet a meszezés. A talaj eredeti ásványi tartalékainak feltárására törekszünk, ami csak eleven talajélet mellett végezhető megfelelően. Rudolf Steiner a trágyázás céljául „a talaj élettel való feltöltését” jelöli meg.
Hazánkban a gyakori szárazság és a nagy energiaigény miatt a forgatásos talajművelést egyre inkább háttérbe kell szorítani. Ehhez a korszerű talajművelő eszközök is megadják a lehetőséget. Ha a lucerna nem mélyítette eléggé a víz által átjárható réteget, mélylazításra lehet szükség. „Kapás növények” erőteljes gyomirtó hatásával a gyomokat talajforgatás nélkül is kordában lehet tartani. A biodinamikus gazda nem is törekszik teljes gyomirtásra: a gyomokat az adott helyen fellépő hiányosságok pótlására teszi oda a természet egyensúlyra igyekvő rendje. Maghozás előtt örömmel tapasztaljuk, hogy talajtakaró hatása miatt gyenge gyomszőnyeg alakul ki a földeken.
A gazdaság és a természetes környezet
A biológiai sokrétűség a növényvédelem terhét többé-kevésbé leveszi a gazdáról. A biodinamikus gazdának nemcsak a vetésváltás és azon belül a talajművelési rendszer, hanem a környezet alakítása is a feladata. Saját területén igyekszik a természetes növénytakaró foltjait megőrizni, sőt betelepíteni. A nedves foltok gombatermő gyepje, a fákkal, cserjesorokkal tarkított legelő, de legalább némi sövény és mezsgyesáv sok hasznos állatnak ad búvóhelyet, a vad és házi méheknek, valamint a madaraknak pedig táplálékot. A gyümölcsös, a halastó mind-mind társ az egyensúly megteremtésének munkájában.
Mint láthatjuk, a fent említett gazdasági organizmusnak több tagja van: a gazda körül forog minden (vagy a gazdálkodó emberek egyetértő csoportja körül.) Ő teszi a gazdaságot egyéniséggé, szinte individualitássá. Az állatok, a szántók, a fás, a gyepes, a cserjés helyek mind a gazdaság „tagjai”. S ezt a harmonikussá tett rendszert a preparátumok által lehet egységgé összefogni.
A biodinamikus preparátumok
A preparátumok olyan természetes szerek, melyeket igen kis adagokban alkalmaz a biodinamikus gazda. Fokozzák a talaj életteljességét, a növényeknél alkalmasak a növekedés és a minőség javítására, az állatoknál pedig az egészség megőrzésére. „Bioregulátor”-ként működnek, vagyis az élő rendszerek önszerveződését serkentik.
A biodinamikus gazdálkodási módnak a preparátumok lényegi, mással nem helyettesíthető alkotórészei. A preparátumokat a mezőgazdasági üzemben állítjuk elő bizonyos gyógynövények részeiből, tehéntrágyából vagy kvarclisztből. A nevezett anyagok egy részét állati szervekbe burkolva fél évig el kell ásni a földbe érlelésre. Az előállítás végén az állati szerveket eltávolítjuk a kész preparátumról, és a rendelet szerint átadjuk az állati maradványok megsemmisítésére rendelt intézménynek.
A kozmikus környezet
A mezőgazdaságra a kozmikus környezet erős hatással van. Az évszakok változásán túl a bolygók napi járása, egymással való kapcsolta, a Földhöz való állásuk erősen befolyásolja a növények és állatok életét, fejlődését, de még az otthon, adalékanyagok nélkül készített kenyér vagy a feldolgozott tejtermék minőségét is. Ehhez ad segítséget és támpontot a minden évben magyar nyelven is megjelenő vetési naptár, amit Maria Thun állít össze több évtizede. (Kiadja a Biodinamikus Egyesület.)
A közgazdasági környezetről
A közgazdasági környezet, a pénzügyi szempontok folyamatosan és gyorsan változnak, éppen ezért a gazdálkodás folyamatában nem előzhetik meg a fent leírtakat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a piac és a fogyasztói környezet szempontjai és igényei szerint történő gazdálkodási és pénzügyi tervre. Erre nagy szükség van! De az e gazdálkodást választóknak vállalniuk és hordozniuk kell azt a gondolatot, hogy az adott természeti és társadalmi környezetben (ez utóbbi alatt az energiahordozók árának, a támogatási és kifizetési rendszernek, az adózási szabályoknak, a beszállítók piaci viselkedésének változásait, valamint a piac viszonyainak és a fogyasztói szokásoknak a változását értjük) az üzem mint biodinamikus egység csak a mezőgazdálkodásában létrehozott egyensúlyra alapozva lesz képes tartósan fennmaradni.
A szokványos piaci, illetve nagykereskedelmi értékesítés mellett egyre gyakoribb a gazdaságban vagy a városokban lévő saját bolton keresztül történő értékesítés. Ez egyben megnyitja azon kiegészítő bevételi források lehetőségét is, amelyek a biodinamikus gazdaságban mint élettérben rejlenek: turisztikai, oktatási, művészeti, pedagógiai és esetenként gyógypedagógiai tevékenységek az ilyen irányultságú szervezetekkel való együttműködés által.
A biodinamikus gazdálkodás képviselete hazánkban
2000-ben alakult meg a Biodinamikus Közhasznú Egyesület, amely egyik alapító tagja lett a Magyar Biokultúra Szövetségnek. Az Egyesület 2007 óta Demeter International vendégtagsággal rendelkezik. 2010-ben Magyarországon három Demeter International által minősített, teljes körű gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzem működik: Karcag-Berekfürdőn az Üllőparti Gazdaszövetkezet, Jászdózsán a Tarnamenti 2000 Zrt. és a Fertő-tó melletti Nyárligeten a Michlits család gazdasága. Ezek az üzemek termékeiket feldolgozott formában is értékesítik.
Teljes felsorolás nélkül biodinamikus gazdálkodást folytat a Biodinamikus Mezőgazdálkodásért Alapítvány gazdasága Legénden; Kiss Katalin és Lóránt László családi gazdasága Bátaszéken; Balla Enikő kecsketartó és sajtkészítő gazdasága Kácsárdon. Ezek mellett még több, biodinamikusan gazdálkodó üzem és zöldségkertészet is működik egyelőre Demeter minősítés nélkül, például Budaháziék kertészete Domonyvölgyben. Borászati üzem is van, amely biodinamikus módon, Demeter ellenőrzéssel gazdálkodik, név szerint a Pendits-birtok Tokajban, illetve a Biola kozmetikai termékcsalád is tartalmaz Demeter minősítésű készítményeket.
A biodinamikus élelmiszerek fogyasztása az egészséges táplálkozás mellett hozzásegít az egészséges gondolkodáshoz is, amire ma egyre nagyobb szükség van.
Mezei Mihály
A Biodinamikus Közhasznú Egyesület elnöke
