A bélflóráról röviden c. cikk folytatása
„Ételed legyen az orvosságod”
Funkcionális élelmiszernek azokat az élelmiszereket tekintjük, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségére kedvező hatást gyakorolnak. A funkcionális élelmiszerek a probiotikus, prebiotikus és szinbiotikus élelmiszerek.
A probiotikumok élő élelmiszer-alkotórészek, amelyek jótékony hatással vannak az ember egészségére.
A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol is serkentik a bél mikroflórájában található kedvező hatású mikroorganizmusok szaporodását. Megtalálhatók például hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban, tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben stb.
A szinbiotikumok olyan élelmiszerek, amelyek probiotikumokat és prebiotikumokat is tartalmaznak.
„Probiotikum, avagy az élet forrása”
Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket (metabolitokat) termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de meg kell említeni, hogy nem minden tejsavbaktérium-törzs hasznos az ember számára.
A probiotikus tejsavbaktériumok alapvetően abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük élve képes eljutni a vastagbélbe, ahol elszaporodnak és telepeket képeznek a bélfalon.
A joghurtban található törzsek csak egy kis része képes élve a vastagbélbe jutni és ott nem képesek tartósan megtapadni, néhány hét után elpusztulnak vagy kiürülnek. Hasznosságuk mégsem kérdőjelezhető meg, mivel elősegítik a probiotikumok tapadását a bélfalra és hozzájárulnak a rothasztó csírák visszaszorításához.
Probiotikus törzsekkel való kiegészítéssel viszont minden közönséges starter kultúra, illetve savanyú tejtermék – így a joghurt is – probiotikussá tehető.
A baktériumok közül kifejezetten hasznosnak a Lactobacillus-t, a Streptococcus-t és a Bifidobacterium-t tekintik. A probiotikumok a kórokozó baktériumokkal versengenek. Ennek hatására a nyálkahártya helyi védelme jelentősen javul, fokozódik egy bizonyos anyag (az úgynevezett IgA) termelése, növekszik a bélmozgás, és olyan anyagok is termelődnek (mint pl. az arginin és a glutamin nevű aminosav vagy rövid láncú zsírsavak), amelyek közvetett módon védő hatásúak. A vastagbélben lévő baktériumok feladata a nem emészthető táplálék-alkotórészeknek, főként a szénhidrátoknak a feldolgozása.
„A magyar valóság”
Amíg az élet kezdeti szakaszán – az anyatej prebiotikumainak köszönhetően – a hasznos baktériumok, mindenekelőtt a bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek esetében lényegesen rosszabb a helyzet. A csecsemők tényleges 95-98 százalékos hasznosflóra-arányával szemben a felnőtteknél 40-45 százalék részarányt jelölnek meg elfogadható alsó értéknek. Ezzel szemben a magyar felnőtt lakosság vastagbelében (nagy mintaszámú vizsgálatok szerint) a hasznos mikrobák aránya nem haladta meg a 12 százalékot, sőt átlagosan 1-2 százalék között mozgott!
Folytatjuk!
Várhelyi Gábor
