Először is tisztáznunk kell, hogy mi okozza a bajt valójában! Az már talán köztudott, hogy kétféle koleszterint különböztethetünk meg: ezeket az orvosi szakirodalomban az LDL és a HDL néven tartja számon. Hatásukat tekintve míg az LDL érkárosító, addig a HDL érvédő hatású koleszterin.
A magas koleszterinszint kiváltotta betegségek
A szívet érintő betegségek közül a magas koleszterinszint az érszűkület, az érelmeszesedés következtében bekövetkező problémákért felelős. Az LDL koleszterin lerakódik az érfalakra, feltöltve az úgynevezett kálcium-lyukakat, amik a helytelen életmód eredményeként létrejött elsavasodás ellensúlyozásakor keletkeznek. A szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartása fontosabb az egész szervezet szempontjából. Amikor túlterhelődnek a normál sav-bázis egyensúlyt fenntartó rendszerek, a szervezet a közömbösítésre bázikus nyomelemeket használ fel, például a kálciumot kivonja a csontokból, a fogakból és az erek falából. Az erekben keletkezett lyukakat tölti fel a koleszterin és a mészsók, ami által létrejön az érszűkület és az érelmeszesedés. A felnőttek körében a leggyakoribb betegségtípus a szívet koszorúszerűen körbefonó, a szívizmot tápláló erek szűkülete, amely különféle panaszokat, fájdalmakat okozhat; például szívgörcsöt (angina pectoris). Ez az állapot különféle éles, szúró mellkasi fájdalmakkal, légzési nehézséggel, verejtékezéssel, ritmuszavarokkal, sokszor félelemmel és szorongással járhat együtt. Ilyen esetben tulajdonképpen a szívizom átmeneti vérellátási zavaráról van szó, amelynek hátterében általában a koszorúér-szűkület áll. Súlyosabb esetben, ha bekövetkezik a tartós vérellátási elégtelenség, a szívizom elhalhat, s ilyenkor lép fel a szívizom-infarktus. Magyarországon évente körülbelül 30.000 ember hal meg szívinfarktusban.
Külön említést érdemlő problémakörök továbbá a különböző keringési zavarok: a keringési elégtelenségek, a vérnyomásproblémák és az ezek következtében fellépő szívbetegségek.
Étrend
A táplálkozás, az étrend terén az elsődleges teendő a koleszterinszint normalizálása. A magyar lakosság körülbelül felének koleszterinszintje magasnak tekinthető!
Az étrend kialakításánál arra kell törekedni, hogy minél kevesebb LDL koleszterin – állati eredetű étel (hús, tojás, tej, tejtermék) – kerüljön az ember szervezetébe, ugyanakkor lehetőleg növekedjen a HDL mennyisége – frissen és nyersen fogyasztott növényi táplálékok által (gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak).
Természetesen a probléma ennél összetettebb: nemcsak az fontos például, hogy egymástól függetlenül melyik milyen mennyiségben van jelen a vérben, hanem egymáshoz viszonyított arányuk is lényeges. Harmadikként a vér zsírszintjét (triglicerid értékét) is figyelembe kell vennünk – e három együtt adja ki az úgynevezett szérum koleszterint. Ezen anyagok mennyisége és egymáshoz viszonyított arányuk a vérben tehát mindenképpen meghatározó, és megfelelő étrenddel nagyon jól befolyásolható. Elsődleges teendő ilyenkor a zsír- és koleszterin-bevitel – azaz az állati eredetű ételek fogyasztásának – csökkentése, illetve a növényi eredetű ételek fogyasztásának növelése, annál is inkább, mivel a legtöbb növényi olaj segít a koleszterinszint csökkentésében. A növényi eredetű ételekben többnyire telítetlen zsírsavak találhatók, amik nem károsítják sem az érrendszert, sem a szívet. Ráadásul a növények magas rosttartalma szintén hozzájárul az érkárosító LDL koleszterinszint csökkenéséhez: a rostok hatására egyrészt csökken a májban a koleszterin-szintézis, másrészt a vízben oldódó rostok megkötik az epesavat, így akadályozzák a koleszterin felszívódását a bélből. A növényi eredetű táplálékok rendszeres fogyasztása továbbá a szervezet triglicerid-szintjét is csökkenti. Külön felhívnám a figyelmet az olajos magvak fogyasztására: magas olajtartalmuk miatt ezek a legjobb érvédő hatású ételek!
Az étrend tekintetében a konkrét teendők tehát:
- a zsíros húsok, tejek és tejtermékek kerülése – a szakirodalom legveszélyesebb forrásként külön kiemeli a szalonnát, a kolbászt, az állati belsőségeket, de a vajat, a tejszínt, a margarint és a tojást is;
- zsír helyett a növényi olajok használata;
- a finomított fehér cukor fogyasztásának visszafogása – a többlet fehér cukor ugyanis közvetve akadályozza a koleszterinnek és többek között a húgysavak kiürülését a szervezetből.
Az érrendszer és a szív szempontjából legideálisabbnak tekinthető tápanyagok szintén három nagy csoportot alkotnak:
- a magvak – beleértve a gabonaféléket és az előbb említett olajos magvakat;
- a gyümölcsök és
- a zöldségfélék.
A rendszeres alkohol- és kávéfogyasztás, valamint dohányzás hatására a koleszterinszint jelentősen nő. A legtöbb szenvedélybetegség tehát azzal a mellékhatással jár, hogy növeli a szervezet szempontjából egészségkárosító koleszterin mennyiségét. Ezzel szemben természetesen vannak olyan ételek, amelyek kifejezetten ér- és szívbarát hatásúak, tehát mind a megelőzés, mind a gyógyítás szempontjából javasolt a fokozott bevitelük. Ide tartoznak a citrusfélék: citrom, narancs, grapefruit (akár frissen facsart lé formájában is), a hagymafélék: fokhagyma, lilahagyma, vöröshagyma, továbbá a retek, a cékla, a zöld leveles zöldségek, a petrezselyem, a zeller, a paradicsom, az alma és az articsóka. Nagyon értékes érvédő-szívbarát tápanyag a klorofill, amely a zöld növényekben szinte korlátlanul rendelkezésre áll. Csak frissen és nyersen fogyasztva hatásos! Fogyaszthatóak és értékesek a sárgarépa, a karalábé, a retek, a cékla, a petrezselyem, a zeller zöldjei. Fogyasszunk gyakran csalánt, gyermekláncfüvet, tyúkhúrt, amelyek kitűnő vas- és klorofillforrások. Természetesen javasolt minden olyan tisztítókúra, ami segíti a szervezetből a felesleges zsír és koleszterin kiürülését, illetve minden olyan böjt vagy diéta, ami oldja a meszesedést. Kúrát érdemes végezni például citrommal, almával, paradicsommal. A leghatásosabb a citromkúra, mindenképpen javasolt évente kétszer (tavasszal és ősszel) elvégezni. A böjtkúrák, amikor csak folyadékot fogyaszt az ember, aktivizálják a szervezet zsírlebontó folyamatait.
Koleszterinszint-csökkentő kúrák
1. Tejsavó kúra
A kúra során reggel éhgyomorra elfogyasztunk egy deciliter tejsavót tíz napon keresztül, majd tíz nap szünet következik, és ezt újabb tíz nap tejsavó fogyasztása zárja le. A tejsavót kortyolgatva fogyasszuk el.
2. Citromkúra
A kúra során reggel éhgyomorra, ebéd és vacsora előtt félórával frissen facsart citromlevet fogyasztunk kortyolgatva. Az első nap egy citrom levét reggel kortyolgassuk. A második nap egyet reggel és egyet délben, a harmadik nap egyet-egyet reggel, délben és este. A negyedik nap kettőt reggel és egyet-egyet délben és este stb. Mindig a reggeli adagtól kezdve kell növelni a citromok számát egészen három-három-három citrom levéig. Egy hétig, maximum tíz napig tartsuk a 3 x 3 citrom fogyasztását. Ezután az esti citromfogyasztással kell elkezdenünk csökkenteni a mennyiséget az első nap. Vagyis reggel és délben három-három, este csak kettő. Másnap reggel három, délben és este kettő-kettő citrom levét facsarjuk ki stb. A kúra növényi étrend mellett javasolt. A fogak kímélése érdekében szívószálat érdemes használni!
3. Fokhagyma kúra
A kúra során minden este el kell fogyasztani két-három gerezd szétpasszírozott fokhagymát hat héten keresztül. A fokhagymaszag ellen bevethető az eukalpituszolaj vagy a szegfűszeg.
Általánosságban azt lehetne mondani tehát, hogy az állati eredetű ételek – magas zsír- és koleszterintartalmuk miatt – érkárosító, szívet megbetegítő hatásúak, míg a növényi eredetű ételek érvédő és szívbarát anyagokat – vitaminokat, antioxidánsokat stb. – tartalmaznak.
Váradi Tibor
