Mielőtt az immunrendszer erősítését szolgáló természetes módszereket bemutatnánk, elengedhetetlen, hogy az immunrendszert gyengítő testi-lelki hatásokat megismertessük. Álljanak itt röviden, pontokba szedve a leggyakoribb fizikális és pszichés okok!
- Az immunrendszer hatékony működését jelentősen lerontják a különböző vitamin- és nyomelemhiányok;
- Ugyanakkor bizonyos anyagok többlete – így a magas zsír-, fehérje- és koleszterinszint, valamint a túlzott cukorfogyasztás miatt ingadozó vércukorszint – szintén csökkenti az immunitást.
- Modern korunk harmadik problémája a nehézfémterheltség, a kadmium, a higany, az ólom, a nikkel, és egyéb nehézfém-szennyezések, melyek a szervezetben lerakódva gátolják az immunrendszert.
- A szenvedélybetegségek – alkohol, cigaretta, kávé – e tekintetben ugyancsak károsak; kimutatható, hogy a szenvedélybetegek testében jóval kevesebb a limfociták száma, mint egészséges embertársaik szervezetében.
- Szintén a modern problémák körébe tartozik az elektroszmog, radiesztéziai szempontból a földsugárzás, a vízér – ha valaki egy vízér-kereszteződésben fekszik, az immunrendszerére is blokkoló hatással van -, az orvosi kezelések közül pedig bizonyos gyógyszerek mellett elsősorban a röntgenbesugárzás és a kemoterápia.
- Természetesen a lelki megterhelések – stresszek, feszültségek, traumák – szintén komolyan gyengítik az immunrendszer hatékonyságát.
Immunrendszer erősítő ételek
Immunrendszerünk 85 %-a az emésztőcsatornában helyezkedik el! Naponta mintegy 12 gramm antitest képződik és választódik ki a bélfalon keresztül a test belsejébe. Az immunrendszer viszont csak egészséges bélflórával képes a kifogástalan működésre, ami sajnos – az antibiotikumok szedése következtében – szinte minden embernél nagy mértékben károsodott.
Fontos tehát regenerálni azt, egyrészt célirányosan, Acidophilus-kúrával, másrészt azzal, hogy tudatosan odafigyelünk táplálkozásunkra. Csak a bélrendszerben mintegy 300 különböző mikroba tenyészik; hogy hasznosak vagy károsak telepszenek-e meg bennünk, azt naponta mi magunk határozzuk meg az elfogyasztott ételekkel! Amit megeszünk, az közvetlenül befolyással van a bélflóra összetételére. Egészséges bélmiliő a teljes értékű táplálkozás révén képződik, amely bővelkedik a friss, nyers, rostos ételekben.
Immunrendszerünk megerősítésében, működésének helyreállításában tehát elsődleges szerep jut az egészséges táplálkozásnak. Kulcsfontosságú lépés a fehérjebevitel csökkentése, hiszen a többletfehérjétől a szervezet savbázis-egyensúlyát felborító savak keletkeznek, márpedig savas környezetben az immunrendszer gyengébben működik.
Savasító hatásúak a halak, a húsfélék, a tojás, a finomított ételek (fehér liszt, fehér cukor), a vaj, az állati zsiradékok, magas, magas fehérjetartalmuk miatt az olajos magvak (hiába növényi eredetűek), valamint a szója. Enyhén lúgos állapotban tarthatjuk viszont szervezetünket, ha minél több nyers ételt – különösen nyers zöldségeket – fogyasztunk, amelytől immunrendszerünk is erősebben fog működni. Kiváló lúgosító hatású a burgonya, a nyersen fogyasztott leveles zöldségek, a hagyma, a fokhagyma, a sárgarépa, a saláták és a fűszernövények. Érdemes megjegyezni, hogy bár egyes gyümölcsök savanyú ízűek, mégis lúgosítanak, ha nem keverednek a gyomorban semmivel, azaz ha üres gyomorba kerülnek!
Egy orvosi kísérlet tanúbizonyságai szerint hőkezelt étel fogyasztása után két-három órán keresztül a limfociták száma és az immunrendszer aktivitása lecsökken, tehát az ember jobban ki van téve a különböző betegségeknek, míg nyers étel fogyasztásánál ez a folyamat nem indul be. Étkezés szempontjából tehát mindenképpen figyelmet kell fordítanunk a sav-bázis-egyensúly fenntartására. Ha az ember savasító ételeket – pl. húsféléket, tojást, sajtot, cukros ételeket stb. – eszik, akkor gyengíti, ha lúgos ételeket – pl. zöldségeket, hántolatlan gabonaféléket, burgonyát stb. – fogyaszt, erősíti az immunrendszerét.
A táplálkozás és immunrendszerünk állapota összefüggéseinek tárgyalásából nem hagyhatjuk ki a túlsúly kérdését, két okból sem. A túlsúly az orvosi kutatások bizonysága szerint csökkenti az immunitást – jelentősen visszaveti a T-ölősejtek és a makrofágok működését -, ráadásul a nyugati világban az emberek mintegy harmada kifejezetten elhízott, másik egyharmaduk pedig „csak” túlsúlyos, azaz meglehetősen sokakat érintő problémával állunk szemben! Arról már nem is beszélve, hogy a megemelkedett koleszterin- és vérzsírszint szintén csökkent immunműködéshez vezet, nem csoda hát, hogy túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint normális testsúlyú embertársaik körében.
Itt utalnék még egyszer azokra a káros szenvedélyekre, amelyek szintén károsan befolyásolják az immunrendszer működését. Alkoholos befolyás alatt kimutatható mértékben kevesebb az immunsejtek száma; a nikotin már egészen kis mennyiségben rontja a védekezőrendszer teljesítőképességét; a koffein pedig az immunrendszer-gátló hormonok elválasztását serkenti. Érdemes hát felhagyni mind a cigarettával, mind a fekete kávéval és teával, s persze az alkohollal is, ha szeretnénk egészségesebb életet élni!
Immunerősítésért fitoterápiával
Az immunrendszer aktivitását fokozó gyógynövények közül az első említésre érdemes a lestyán, mely a vírusok leküzdésében segíti a szervezetet, de az amerikai őslakók előszeretettel használják gombásodások és fertőzések kezelésére is.
Hasonló hatékonyságú a keskenylevelű és a bíborlevelű kasvirág; ezeket vírusellenes hatásuk mellett meghűlés, influenza és középfülgyulladás kezelésére használják, de – szintén amerikai őslakosok receptjei alapján – fogfájás, torokfájás, sőt még kígyómarás ellen is bevetik. A kasvirág gyökerének kivonata herpeszfertőzések gyógyításában is nagyon jól használható. Egy német orvosok által lefolytatott vizsgálatban 180 influenzás betegnek naponta négyszer adtak kasvirággyökér-kivonatot, és ezek a betegek kevesebb panasszal és gyorsabban gyógyultak, mint azok a társaik, akik nem szedték e növényi alapú gyógyszert. A kasvirág antikarcinogén hatásáról is ismert, tehát rákos betegeknél is nyugodtan használható – különösen ha az érintett betegnél kemoterápiát alkalmaznak –, továbbá véd a gombás fertőzések ellen, és aktivizálja a fehérvérsejtek működését.
Nagyon ősi, közismert immunerősítő a fokhagyma. Már az ősi egyiptomiak is használták, még ha nem is túl üdvös célra: a rabszolgákat etették vele minden nap, hogy ne betegedjenek meg, és ne legyen munkaerőhiány. Pasteur néhány gerezd fokhagymát, illetve fokhagymalevet helyezett a baktériumtenyészetei közé, mire számos baktérium elpusztult. Albert Schweitzer is ismerte a fokhagyma gyógyító hatását – kolera- és tífuszjárvány esetén intenzív fokhagymakúrára fogta betegeit. A fokhagymát mindkét virágháború idején használták immunerősítés céljából, elsősorban az orosz hadsereg. A sebekbe fokhagymalevet csepegtettek, ami ugyan biztosan csípett, viszont nem fertőződött, nem üszkösödött el a seb. A fokhagymát azóta „orosz penicillin”-nek is hívják. További pozitívumai, hogy csökkenti a koleszterinszintet, növeli a fehérvérsejtek számát, antikarcinogén hatású, segít a fertőzések leküzdésében és a vérnyomást is csökkenti.
A fokhagyma kúraszerű alkalmazása mellett immunerősítés céljából szóba jöhetnek még a következő gyógynövények: édesgyökér, citromfű, pórlófű, levendula, bazsalikom, apróbojtorján, csűdfű (astragalus), macskakarom, valamint a homoktövis terméséből készült italok.
Ortomolekuláris medicina – Immunrendszer erősítő vitaminok és nyomelemek
Mivel az immunfolyamatokban közvetlenül résztvevő sejtek, szövetek anyagcseréje vitaminfüggő, ezért a napi vitaminszükséglet fedezése meghatározó tényező az immunrendszer aktivitása szempontjából.Az immunrendszer helyes működéséhez nélkülözhetetlen például a béta-karotin, amely egyben antioxidáns hatású is. Specifikus hatást fejt ki az immunrendszerre: növeli a T-limfociták számát. Sok béta-karotint tartalmaz többek között a kajszibarack, a brokkoli, a csicsóka és a tökfélék. Közismerten vírusellenes hatású még a C-vitamin, mely a citrusfélékben, a csipkebogyóban, a paradicsomban, és bizonyos fűszernövényekben – például a petrezselyemben – található meg.
Szervezetünk immunvédelme szempontjából fontosak továbbá a B-vitaminok. A kimutatások szerint B2-vitaminhiány esetén az immunrendszer gyengül, B6-vitaminhiány esetén a limfociták száma csökken. B2 vitamin található a dióban, a sörélesztőben, a kukoricában, a salátában és a káposztában; természetes B6 vitaminforrás szintén a káposzta és a sörélesztő, illetve a mák és a napforgómag.
Az E-vitamin fontosságát egy harminckét felnőtt emberen végzett teszt is bizonyítja: az alanyok egyik fele E-vitamint kapott, a másik fele placebót; az E-vitamint kapó csoportnak javultak az immunértékei, a placebót fogyasztóknál viszont nem történt változás. Sok E-vitamin található a hidegen sajtolt olajokban, illetve az olajos magvakban.
A nyomelemek közül a cink segíti a T-limfociták érését, a szelén hatására pedig nő az antitestek száma; ez tehát a két fő immunerősítő.
Dr. Busika több ezer élelmiszert tesztelt betegeken és egészségeseken egyaránt, a tekintetben, hogy melyek fokozzák leginkább az immunrendszer működését. Eredményei alapján „ehető immunitás”-nak tulajdonította a teljes értékű gabonaféléket, a búzacsírát, a szezámmagot, a citrusféléket, a barnarizst, a zellert, a spárgát (e zöldségnek kifejezetten magas a szeléntartalma) és a fokhagymát. Az immunrendszert erősítő ételek 99%-a növényi eredetű, és ez nem véletlen! Minnél több friss-élő, növényi eredetű ételt tartalmaz az étrendünk annál erősebben müködik az immunrendszerünk.
Aroma- és Litoterápia
Az immunrendszert erősítő illóolajokat – eukaliptusz-, édeskömény-, fokhagyma-, levendula-, citromfű-, borsmenta- és rozmaringolaj – akár belsőleg is használhatjuk, akár a fürdővízhez cseppenthetjük, vagy párologtathatjuk is őket. (Vannak, akik fokhagymaolajjal bekenve magukat, az összes fertőző beteget távol tudják tartani maguktól…)
A kövek, drágakövek közül immunerősítő hatású, ezért akár marokkőként használható, vagy ékszerként hordható – a lényeg, hogy a kő az aurán belül helyezkedjen el – az akvamarin, az ametiszt, a kék kvarc, a turmalin és a jádekő. Ha valakinél valamilyen súlyos immunrendszeri probléma lép fel, érdemes zöld turmalint beszereznie, és azt folyamatosan a csecsemőmirigy felett hordania.
Fizioterápia, reflexológia
A hidroterápiás módszerek közül kifejezetten immunerősítő például a váltózuhany, a hideg vizes ledörzsölés, vagy a szauna. A szauna tulajdonképpen egy mesterséges lázat hoz létre, márpedig a különböző fertőző betegségek éppen azért járnak lázzal, mert magasabb hőmérsékleten kevésbé tudnak szaporodni a különféle kórokozók.
Frissítő és élénkítő hatása mellett immunerősítőnek is számít a frottírozás, melynek során egy nedves törülközővel alaposan végigdörzsöljük az egész testfelületet. Akkor jó, ha kissé kipirosodik a bőr, amit azután vékonyan bekenhetünk valamilyen immunerősítő illóolaj mandulaolajban higított változatával. A nedves frottírtörülközőt helyettesíthetjük száraz kefével is.
A rendszeres mozgás bizonyítottan elősegíti egyes immunsejtek képződését. Immunitásunk fokozása érdekében elengedhetetlen hát a rendszeres, friss levegőn végzett testmozgás – úszás, futás, kerékpározás, kirándulás, valamint a természeti elemekkel – az anyafölddel, a természetes vizekkel, a levegővel, a napfénnyel – való kapcsolat ápolása (légfürdők, napfürdők). Már 20-30 perces mozgást követően kimutatható a szervezet védekezőképességének növekedése. Hetente kétszer-háromszor optimális a friss levegőn végzett mozgás, minimum 30-40 percen át.
Hasonlóan jót tesznek a masszázsok is – elsősorban a gerincmasszázs, a kötőszöveti masszázs és a metamorfikus masszázs -, de az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó szervek zónáit is érdemes masszírozni a lábon. Az ily módon kezelendő területek a mandulák, a lép, a vakbél, a vastagbél és a nyirokrendszer refelxzónái.
Akupresszúra
A szervezet energetikai működését segítő meridián vezetékek mentén különböző immunpontokat találunk, melyeknek akupresszúrás ingerlése fokozza az immunrendszer működését. Ilyen immunpontnak minősül a Vastagbél 11-es pont (behajlított karnál a könyökhajlat külső szélén lévő mélyedésben található), a Gyomor 36-os pont ( a térdkalács alatt négy ujjnyival, a sípcsont külső szélén keresendő), valamint az Epehólyag 34-es pont (a szárkapocs-csont fejénél), de hasznos lehet a Kormányzó meridián 14-es pontjának ingerlése is, a 7. nyakcsigolya és az 1. hátcsigolya tövisnyúlványa közötti részen.
Egyszerű immunfokozó módszer továbbá a csecsemőmirigy külső aktivizálása; ilyenkor a szegycsontot kell kopogtatni, ütögetni, vagy törülközővel dörzsölni (frottírozni).
Egyéb lehetőségek az immunrendszer természetes erősítésére
Komoly immungyengeség esetén érdemes megpróbálkozni egy orvosilag újonnan használt immunerősítő módszerrrel, a sajátvér-terápiával. Ilyenkor vénás vért vesznek a betegtől, s azt közvetlenül, vagy valamilyen előkezelés után vagy az izomzatba, vagy a bőr alá visszajuttatják. A saját vizelet-terápia is nagyon jó immunerősítő. A reggeli első vizelet közepét kell fogyasztani töményen, vagy hígított formában. A homeopátia a fehér fagyöngy, a tuja, a farkasalma és a sisakvirág különböző hígításait ajánlja immunerősítőként.
Immunerősítő módszerek még: a zeneterápia, a színterápia, a mikrobiológiai kezelés, az oxigénterápia, az enzimterápia, az akupunktúra, a Bach-virágterápia, a bioenergetikai-, valamint a biorezonanciás kezelés, az elektroneurális terápia és a pszichoterápia.
A stressz kiváltotta immungyengeség esetén a lelki bajok rendezése, a stresszcsökkentő módszerek alkalmazása elengedhetelen. Jó hatású a nevetés, a kinezilógiai módszerek, a relaxáció, a meditáció, az imádság. Végül a legfontosabb imunerősítőre szerteném felhívni a figyelmet, ami nem más, mint a Szeretet.
„Meg vagyok győződve arról, hogy minden gyógyulásnak köze van ahhoz, hogy feltétel nélkül adhatunk és kaphatunk szeretetet; ez immunrendszerünk legerősebb ingerléséhez vezet.“ (Dr. Bernie Siegel)
A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.
