A szer­ve­zet szá­má­ra a sav-bá­zis egyen­súly fenn­tar­tá­sa élet­be vá­gó fel­adat. Ér­zé­keny sza­bá­lyo­zó rend­szer őr­kö­dik afe­lett, hogy tes­tünk belső kör­nye­ze­te meg­ma­rad­jon az eny­hén lú­gos kém­ha­tá­sú hely­zet­ben (pH=7,4). A táp­lál­ko­zá­sunk­ban jelenlévő savképző és bázisképző élel­mi­sze­rek ará­nya és mennyi­sé­ge be­fo­lyá­sol­ja a sav-bá­zis egyen­súlyt. A sza­bá­lyo­zás­ban sze­re­pet ját­szik a lég­zés, a ve­sék ki­vá­lasz­tó mı­kö­dé­se, és olyan anya­gok, me­lyek tom­pí­ta­ni tud­ják akár a sa­vas, akár a lú­gos irány­ba va­ló el­moz­du­lást. A szer­ve­zet­nek ar­ra is lehetősége van, hogy el­rak­tá­roz­za a sav-bá­zis egyen­súlyt be­fo­lyá­so­ló anyag­cse­re­ter­mé­ke­ket. Ha túl­ter­hel­jük a szer­ve­ze­tün­ket túl­zott mennyi­sé­gű savképző étel fo­gyasz­tá­sá­val (ez főként a hús és egyéb ál­la­ti ere­de­tı éte­lek), ak­kor „túl sok sa­vas anyag ra­kó­dik le, és ez­ál­tal a ma meglehetősen el­ter­jedt anyag­cse­re-be­teg­sé­gek je­len­nek meg: a kösz­vény, a zsír­vé­rű­ség, az el­hí­zás és a cu­kor­be­teg­ség.” (Dr. Volker zur Linden)

Savképző ételek         Lúgképző ételek
(Kerülendô)                (Fogyasztandó)

Összes húsféle             Gyümölcsök
Halak, állati zsír         Gyümölcslevek
Vaj, margarin              Zöld levelek, zöldséglé
Finomított olaj           Gyökérfélék, nyers zöldségek
Diófélék                       Burgonya, burgonyalé
Hüvelyesek                 Csicsóka, uborka, tök
Sajt, tojás                     Hagyma, fokhagyma
Fehérliszt                     Fûszernövények
Fehércukor                  Búzakorpa, búzacsíra
Édességek                    Gesztenye, datolya, füge

A mai táp­lál­ko­zá­si szo­ká­sok ir­dat­lan mennyi­sé­gű sav­kép­ző ételt tar­tal­maz­nak. A bá­zi­kus több­le­tet tar­tal­ma­zó éte­lek az egész­ség fenn­tar­tá­sá­ban ját­sza­nak sze­re­pet. A sa­vas több­le­tet tar­tal­ma­zó éte­lek sa­vas irány­ba tol­ják el a pH-t, ez­ál­tal szá­mos be­teg­ség oko­zói.

Amennyi­ben az em­ber több sav­több­le­tet tar­tal­ma­zó ételt fo­gyasz­t hu­za­mo­sabb ide­ig, a sa­vak közömbösítese már ko­moly prob­lé­má­vá vá­lik a szer­ve­zet szá­má­ra. Va­ló­szí­nı­leg a fent em­lí­tett sza­bá­lyo­zó rend­­sze­rek egyi­ke sem lesz ké­pes el­tün­tet­ni a túl­zott sav­mennyi­sé­get. Ek­kor kö­vet­ke­zik be a túlsavasodás: az acidózis. Eny­hébb acidózis je­lei: fej­fá­jás, gyen­ge­ség, fá­ra­dé­kony­ság, bőrviszketés, nyug­ta­lan­ság, ál­mat­lan­ság, csök­kent össz­pon­to­sí­tó- és gon­dol­ko­dó ké­pes­ség, izom­rán­­gá­­sok, le­­pe­­dé­­kes nyelv. (Dr. Oláh A.)

Az el­sa­va­so­dás na­gyon sú­lyos kö­vet­kez­mé­nye a mész­hi­ány. A fe­les­le­ges sa­vak kö­zöm­bö­sí­té­sé­re a fo­gak­ból, cson­tok­ból, szövetekből ás­vá­nyi anya­go­kat von ki a szer­ve­zet. A kö­vet­kez­mény: csont­rit­ku­lás, csont­tö­rés, csont­fáj­dal­mak, fog­rom­lás, sőt ideg­gyul­la­dás és ideg­fáj­dal­mak. A fertőző és gyul­la­dá­sos be­teg­sé­gek is gya­ko­rib­bá vál­nak. (Dr. Günter)

Nem is olyan ré­gen  az or­vos­tu­do­mány még úgy vé­le­ke­dett, hogy a fö­lös fe­hér­je­mennyi­ség a ve­sén ke­resz­tül ki­ürül. Má­ra be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy ez nem igaz. A fö­lös­le­ges fe­hér­je el­rak­tá­ro­zó­dik a test­sej­tek­ben, ez­zel ha­tal­mas ká­ro­kat okoz­va a szö­ve­tek­ben. Az acidózis legfőbb oko­zó­ja a szer­ve­zet­ben felhalomzodott fö­lös fe­hér­je. A fe­hér­je építőkövei az ami­no­sa­vak. „Ha túl sok ami­no­sav van je­len a test­ben, fel­bo­rul a test sav-bá­zis egyen­sú­lya, ez pe­dig ret­te­ne­tes kö­vet­kez­mé­nyek­kel jár­hat. ” (Dr. Bieler)

„A menst­ru­á­ció so­rán is ma­ró ha­tá­sú vér ürül a nor­má­lis he­lyett. Ha az ilyen helyettesítő ki­vá­lasz­tás so­rán a sa­vak igen ma­gas kon­cent­rá­ci­ót ér­nek el, könnyen rá­kot okoz­hat­nak.” (Dr. Bieler)

Moz­gás­szer­vi be­teg­sé­gek

„A ren­del­ke­zé­sünk­re ál­ló sta­tisz­ti­kai ada­to­kat túl­szár­nyal­va feltételezhetŐen min­den má­so­dik em­ber­nek van va­la­mi­lyen reumatikus fáj­dal­ma, vagy re­u­más ter­mé­sze­tı­nek tart­ha­tó szer­vi, szö­ve­ti el­vál­to­zá­sa.” (Dr. Irá­nyi J.) „A felnőtt eu­ró­pai la­kos­ság 45-50%-a szen­ved artrózis deformansban (idült degeneratív ízü­le­ti be­teg­ség­ben), mely­nek gya­ko­ri­sá­ga az élet­kor­ral egy­re nö­vek­szik és a ha­to­dik év­ti­zed­ben el­éri a 90%-ot.” (Dr. Kajtár L.)

Ma­gya­ror­szá­gon ma a kör­ze­ti or­vo­so­kat felkereső be­te­gek mint­egy har­ma­dá­nak re­u­ma­to­ló­gi­ai pa­na­sza van. A hús­ban és az egyéb ál­la­ti ere­de­tű táp­lá­lé­kok­ban bő­vel­ke­dő ét­rend túlsavasodáshoz ve­zet, és ez a fő oka a re­u­ma fel­lé­pé­sé­nek, mert gyul­la­dás­haj­la­mot idéz elő, más­részt ki­von­ja a sa­va­so­dást el­len­sú­lyoz­ni ké­pes lú­gos ás­vá­nyi só­kat az ízü­le­ti tok­ból és por­cok­ból, az iz­mok­ból és a sza­la­gok­ból. (Dr. Wearland)

Az előző cikk­ben em­lí­tett húgy­sav sa­vas kém­ha­tá­sa mi­att a mos­ta­ni té­mánk­hoz is ide­kí­ván­ko­zik. Az ál­la­ti fe­hér­je, a hús egyik bom­lás­ter­mé­ke a húgy­sav, mi­vel ki­vá­lasz­tód­ni nem ké­pes kris­tá­lyos for­má­ban le­ra­kó­dik az ízü­le­tek kö­zé, a porc­ban stb… Ez az oka a gyul­la­dá­sok­nak és a fáj­dal­mak­nak, ami­vel a reumatikus be­teg­sé­gek együtt jár­nak. Rá­adá­sul a sa­vas kém­ha­tás nö­ve­li a kris­tály­kép­ző­dést. A kösz­vé­nyes be­te­gek 98%-a túl sok húgy­sa­vat „tá­rol” a vé­ré­ben és a szö­vet­fo­lya­dé­ká­ban. A ma­gas fe­hér­je­tar­tal­mú ét­rend az összes re­u­ma­tikus be­teg­sé­get erősíti. Azok­ban az or­szá­gok­ban, ahol ma­gas a fe­hér­jefo­gyasz­tás – főként a hús – leg­­gya­ko­ribb a rák, a kösz­vény, re­u­ma és a szív­­baj elő­for­du­lása. (Dr. Oláh A.)

A szék­re­ke­dés ha­tá­sa a pH- egyen­súly­ra

A ko­ráb­ban már em­lí­tett szék­re­ke­dés­re új­ra fel­hív­nánk a fi­gyel­met. A reny­he bél­műkö­dés és az idült szék­re­ke­dés kö­vet­kez­té­ben a hús­fe­hér­jék 50%-át a vas­tag­bél­ben ta­nyá­zó rot­hasz­tó bak­té­ri­u­mok bont­ják le (ma­gya­rul a hús meg­ro­had a be­lek­ben). Ez főként sa­vas kém­ha­tá­sú anya­gok ke­let­ke­zé­sé­hez ve­zet, me­lyek a re­u­ma első szá­mú oko­zó­i­vá vál­nak. A rost­sze­gény ét­rend – a hús rost­tar­tal­ma szin­te a nul­lá­val egyenlő – szék­re­ke­dést idéz elő. Szék­re­ke­dés­nek szá­mít, ha csu­pán 2–3 na­pon­ta van szék­let, és reny­he bél­mű­kö­dés­nek, ha csak na­pi egy­szer. Egész­sé­ges bél­mű­kö­dés ese­tén a na­pi szé­ke­lés szá­ma meg­egye­zik az ét­ke­zé­sek szá­má­val!

Az emésztőrendszer he­lyes mı­kö­dé­sé­hez el­en­ged­he­tet­len egy­faj­ta bak­té­ri­um­fló­ra je­len­lé­te a vas­tag­bél­ben. A túl­zott ál­la­ti­fe­hér­je-fo­gyasz­tás rot­ha­dá­sos fo­lya­ma­to­kat idéz elő a bél­ben, ezért el­sza­po­rod­nak a rot­hasz­tó mik­róbák. A rot­ha­dás kö­vet­kez­té­ben keletkező bom­lás­ter­mé­kek, me­lyek­hez a mikróbákban létrejövő mér­gek és anyag­cse­re­ter­mé­kek is csat­la­koz­nak – nagy­részt sa­vas kém­ha­tá­sú­ak. Egy ré­szük a szék­let­tel ürül – a szag min­dent el­árul – a töb­bi pe­dig fel­szí­vó­dik, és ká­ro­san hat, pél­dá­ul a sav-bá­zis egyen­súly­ra. (Dr. Oláh A.) Ezek a bom­­lás­ter­mé­kek elsősorban az acidózist se­gí­tik elő, de más to­xin­ha­tást is je­len­te­nek. En­nek tü­ne­tei a fej­fá­jás, a szé­dü­lés, a puf­fa­dás, a há­nyin­ger, a rossz köz­ér­zet, szív­do­bo­gás, egé­szen a de­presszi­ó­ig fo­ko­zó­dó le­han­golt­ság.

Sav­ta­la­ní­tó mód­sze­rek

1. Ét­rend

  • Fogyasszunk leg­alább na­pon­ta két­szer nyers zöld­sé­ge­ket!
  • Igyunk meg na­pon­ta há­rom-négy deciliter fris­sen ké­szí­tett zöld­ség­le­vet!

2. Sav­ta­la­ní­tó lég­zés

  • „Ha­sunk előtt ke­reszt­be tett kar­ja­in­kat las­san szét­tár­juk és fe­jünk fö­lé emel­jük, las­san, nyu­god­tan meg­tölt­jük a tüdőnket levegővel.
  • Ez­után le­en­ged­jük las­san a ka­run­kat, s köz­ben lélegezzük ki – szi­go­rú­an csak or­ron át – a be­szí­vott levegőt, lehetőleg az utol­só csöp­pig, hosszan el­nyújt­va, hogy időt ad­junk a tüdőnek a vérből a leg­na­gyobb mennyi­sé­gı szén­di­oxid fel­vé­te­lé­re.
  • Ha el­fo­gyott a szusz, ne ve­gyünk újabb levegőt, he­lyet­te húz­zuk hát­ra a vál­la­in­kat, mint­egy ki­tá­gít­va ez­zel a tüdőtérfogatot, így vá­kuu­mot, lég­rit­ku­lást ho­zunk lét­re. Ez­zel sza­bad utat adunk a vérből a na­gyobb nyo­má­sú szén­di­oxid és biogén gáz­mo­le­ku­lák szá­má­ra az alveolusokba.
  • Az össze­gyılt gáz­mennyi­sé­get a vál­lak előrehúzásával ki­pré­sel­jük az or­run­kon át. Is­mé­tel­jük ezt meg, amennyi­szer tud­juk! Ki­sebb gya­kor­lás­sal már há­rom-négy utánlégzés is si­ke­rül­ni fog.

A sav-bá­zis egyen­súly­ban a szer­ve­zet­ben fel­hal­mo­zó­dó sa­vas jel­le­gű bom­lás­ter­mé­kek mi­att be­kö­vet­ke­zett el­to­ló­dás e lég­zés­tí­pus­sal jól ja­vít­ha­tó, hi­szen se­gít­sé­gé­vel a vér­ben fel­hal­mo­zó­dott szén­sa­vas gá­zok, biogén gá­zok tá­voz­ni tudnak.” (Ferencsik I.)

3. Szó­da­bi­kar­bó­na-kú­ra (21 na­pos)

Ét­gyo­mor­ra egy ká­vés­ka­nál­nyi szó­da­bi­kar­bó­nát kell be­ven­ni 1 dl me­leg víz­ben fel­old­va. Ebéd és va­cso­ra előtt 15 perc­cel egy csi­pet­nyit kell be­ven­ni, 1 dl víz­ben el­ke­ver­ve. (Dr. Hanish)

Lásd bővebben a tisztítókúrák alatt.

Nagyné Szili Zsuzsanna

Nagyné Szili Zsuzsanna - Kineziológus, BiológusNövényi étrend: egészségtelen divathóbort, vagy a hosszú élet titka? Hallgasd meg a szakértőket!

A vitafórum egyik vendége munkatársunk Nagyné Szili Zsuzsanna.

Előadók:
Henter Izabella – dietetikus
Dr. Tamasi József – belgyógyász
Nagyné Szili Zsuzsanna – biológus
Dr. Szamosi Tamás – gasztroenterológus, gyermekgyógyász