Ez a cikksorozat, mint a címéből már sejthető, azt a kényes kérdést fogja boncolgatni, hogy miért is érdemes kizárni a húst az ember étrendjéből. A választ számos megközelítésben olvas- hatjátok, ez a bevezető rész csupán felsorolja a szempontokat, melyek a következő cikkekben részletesen ki lesznek fejtve.

A testi-fizikai szintű válaszok közül az első és legfontosabb, mely tulajdonképpen minden más tételt fölöslegessé tesz az, hogy az ember alapvetően növényevő és nem mindenevő, mint azt a legtöbben hiszik kis hazánkban. Néhány példát említve ezen állítás alátámasztá- sához:

  • a bélcsatornánk hossza,
  • a nyálunk összetétele és kémhatása,
  • a fogaink típusa és elhelyezkedése stb. mind a növényevőkhöz tesz hasonlatossá minket.

 

Az orvosi kutatások eredményeit is érdemes figyelembe venni. Az ADA (American Diethetic Association) felmérései igazolják, hogy nemcsak nem káros a húsmentes étrend, hanem egyenesen jobb egészséget eredményez. A vegetáriánusok körében sokkal ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos meg- betegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztő- rendszer különböző betegségei. Ez a lista korántsem teljes, ezért álljon itt még néhány elgondolkodtató adat. A húsban lévő zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntő szerepet játszik a húsban lévő zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.

Az elfogyasztott húsban lévő fehérje teljes megemésztése több ok miatt is gátolt az emberi szervezetben. Az egyik ok az, hogy az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a fehérjék egy része megrothad. Ráadásul az ember még azzal az előnnyel sem rendelkezik az ilyen helyzetek kivédésére, mint a ragadozók, akiknek rövidebb bélcsatornája lehetővé teszi, hogy a rothadás során keletkező méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükből. Az emberben, hosszabb bélcsatornája miatt, hosszabb ideig rothad a többletfehérje, több méreganyag szabadul fel és sajnos több is szívódik fel, mint a ragadozó állatokban. A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévő fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fő kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a „helyettesítő kiválasztó szerveket” állítja munkába: a tüdőt és a bőrt. Különböző bőrkiütések, bőrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként. A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevő emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idő után lerakódik pl. vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (ld. köszvény). A hús savas irányba tolja el a szervezet sav- bázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelő, „kényelmes és meleg fészket” jelent a baktériumok számára.

Az állatok a vágóhídon a mészárlás előtt rettenetes félelmet élnek át, mely számos méreganyag keletkezésével jár együtt. Ezek mind belekerülnek a húsba! Ha az ételek biofoton („napfényérték”) tartalmát vizsgáljuk, arra a felismerésre juthatunk, hogy az élő, friss táplálék sokkal több biofotont tartalmaz, mint a halott. A hőkezelés, fagyasztás, stb. hatására az ételek biofoton értéke drasztikusan csökken. Az állatokat csupán halott formában szokták fogyasztani, míg a növények a földből való kihúzás, fáról, bokorról való leszedés után is élőek maradnak egy ideig. A tudósok visszaigazolták ezt. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a magas biofoton tartalmú ételek az egészségesek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vegetáriánusok hosszabb és általában egészségesebb életet élnek, mint a húsevő társaik.

Térjünk át most egy másik nagy területre a psziché világába. A húsevés fizikális hatásai kihatnak a húsevő ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevő ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb. Csak egy bizonyítékot említek itt. A börtönkísérletek során, ahol vegetáriánus táplálkozást folytattak az önként jelentkezők, azt tapasztalták a kutatók, hogy ez utóbbi csoport tagjai, szemben a hagyományos táplálkozást folytató elítéltekkel, lényegesen kevésbé voltak agresszívebbek és a szabadon engedésük után kevesebben estek vissza a bűnözésbe.

Egy keveset az ember erkölcsi érzékéről is szót kell ejtenünk. Az emberek többsége számára egyértelműen vonzóbb egy érett alma látványa, mint egy véres húsdarabé. Gondoljatok bele, ha nektek kéne akár naponta elpusztítanotok egy másik élőlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennétek-e valaha húst. A konyhaművészet mindent elkövet, hogy az asztalra kerülő hús, minél kevésbé hasonlítson ahhoz a kedves, selymes bundájú, nagyfülű, folyton mozgó orrú nyuszihoz. A húsevés gazdasági szempontból sem előnyös. Például a húsevés előállításához 6-15x annyi mezőgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérje előállításához, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a termőterület ma már nem igazán növelhető.

A környezetvédelmi megfontolások részben a gazdasági érdekekkel is egybeesnek, nem is beszélve az élőlények életfeltételeiről. Az erdőkből évente 17 millió hektárt (Ausztria nagysá- gú) irtanak ki legelőnek. Egyetlen kilogramm hús előállításához körülbelül 4000 liter víz kell, ennyit egy átlagos család egy hónap alatt használ el (mosásra, főzésre, fürdésre, stb.) összesen.

Végül egy csipetnyi kitekintés a világba. A vegetarianizmus nem mai találmány és divat- hóbort, mint sokan gondolják Nyugaton. A húsevést szinte minden vallási irányzat valami- lyen mértékben korlátozta és korlátozza a mai napig. A különböző vallások ezoterikus irány- zatai pedig szinte kivétel nélkül tiltották/tiltják a húsevést, mert a szellemi fejlődés előfeltételének tartják a tiszta életmódot.

Remélem, ez a kis ízelítő felkeltette az érdeklődéseteket és elgondolkoztok azon, hogy – csupán megszokásból – lehet-e olyan ételt fogyasztani, melyhez érző, tudatos lény meg- ölésére van szükség.

Nagyné Szili Zsuzsanna

Nagyné Szili Zsuzsanna - Kineziológus, BiológusNövényi étrend: egészségtelen divathóbort, vagy a hosszú élet titka? Hallgasd meg a szakértőket!

A vitafórum egyik vendége munkatársunk Nagyné Szili Zsuzsanna.

Előadók:
Henter Izabella – dietetikus
Dr. Tamasi József – belgyógyász
Nagyné Szili Zsuzsanna – biológus
Dr. Szamosi Tamás – gasztroenterológus, gyermekgyógyász