A természetgyógyászatban is központi szerepet foglal el, de máshogy épül fel, másra kíváncsi, mint egy orvosi diagnózis. A nyugati orvostudományban alkalmazott diagnosztika elsősorban a betegségtünetek alapján próbálja a beteg állapotát felmérni.  A természetgyógyászati diagnózis célja a betegség okának megkeresése, testi-lelki-szellemi szinten egyaránt. A keleti diagnosztikát és a természet-gyógyászati diagnózist az jellemzi, hogy még a probléma kialakulása előtt fel tudja hívni a figyelmet az ember gyengébb területeire, betegséghajlamaira. A keleti diagnosztika három fő eleme: a megtekintés, a megtapintás, és a kikérdezés.

A teljesség igénye nélkül szeretném elmondani, hogy egy természetgyógyászati diagnózis felállításához mire van szükség, mire kíváncsi a természetgyógyász.
Az első a születési idő, főleg akkor, ha a terapeuta asztrologikus beállítottságú, mivel ennek segítségével már nagyjából meghatározhatja, hogy milyen területen kell keresni a betegségeket. A születési dátum az alapja a kronobiológiai pszichogenetikának is, mely az ember bioritmusát tudja megadni, például a kezelés napjának meghatározása céljából. Végül a beteg életkora alapján számolni lehet az adott korra jellemző betegségekkel.

Nagyon fontos a foglalkozás (foglalkozási ártalmak: zaj, elektroszmog stb.) és a környezet, ahol az illető lakik (város, kisváros, falu stb., illetve téglaház, faház, vályogház stb.)
Lényeges, hogy fogyaszt-e élvezeti szereket (cigi, kávé, alkohol), illetve kábítószert, hiszen ezek hosszútávon károsodást okozhatnak. A táplálkozást is fel kell mérni (vegyes táplálkozású, ovo-lakto-vegetáriánus, lakto-vegetáriánus, vegetáriánus, vegán, reformélelmiszereket fogyaszt stb.).

A természetgyógyász a családi anamnézist is felveszi: a felmenők jellemző betegségei, halálokai gyakrabban előfordulnak az utódoknál. A családi tudattalan hasonló halálokokat generálhat, pl. több generáción keresztül mindenki öngyilkos lett, esetleg baleset áldozata.

Ki kell kérdezni az illetőt eddigi betegségeiről, az arra szedett gyógyszereiről, (a hosszútávon szedett fogamzásgátló például érkárosodást okozhat; egyes gyógyszerek kizárnak bizonyos természetes módszereket stb.), baleseteiről, műtéteiről és azok következményeiről. A műtéti hegek pl. energiapályákat blokkolnak, és újabb probléma forrásai lehetnek – ezt azonban kineziológiával helyre lehet állítani. Az eltávolított szervek szintén negatív állapotokat idézhetnek elő.

Az alvási szokások is lényegesek (könnyen vagy nehezen alszik el, mélyen vagy éberen alszik stb.). Az álmok üzeneteket hordozhatnak a beteg állapotáról. Megfigyelték, hogy a szívinfarktus előtt 1-2 hónappal a betegek álmukban azt élték meg, hogy valaki ugrál a mellkasukon, vagy óriási kő zuhan rájuk.

Fontos, hogy van-e az illetőnek rendszeresen szédülése, fülzúgása. A látásproblémákból főleg a máj állapotára lehet következtetni, a hallásproblémákból pedig a vese állapotára.
Szintén lényeges kérdés, hogy szokott-e rendszeresen hőemelkedése vagy láza lenni? Ezek az állapotok bizonyos természetgyógyászati kezeléseket kizárnak (pl. köpölyözés). Van-e rendszeresen izzadása vagy hidegrázása, hogyan reagál különböző hőmérsékleti viszonyokra? Fázékony vagy nem bírja a meleget? Érzékeny-e a frontokra, és ha igen, melyikre?
A beteg szubjektív érzetei is lényegesek. Érez-e szívszorítást, szúrást, gyakran rekedt-e? Ha van köhögés, vagy köpet, az milyen?

A diagnózis központi szerepet foglal el mind a nyugati és keleti orvostudományban, mind a természetgyógyászatban, bár más utakon végzik azt. A nyugati orvostudományban alkalmazott diagnosztika elsősorban a betegségtünetek alapján próbálja a beteg állapotát felmérni. A holisztikus gyógyászat szemlélete szerint amint belül, úgy kívül − erre épül a vizuális diagnosztika, mely a külső jelek alapján következtet a belső szervi elváltozásokra, betegségekre. A nyugati orvostudomány a fizikai testre koncentrál, míg a keleti és a természetgyógyászat a fizikai testen túl az ember lelki és energetikai részét is vizsgálja. A holisztikus szemlélet számol azzal, hogy a problémák először a lelki-energetikai szinten jelennek meg, és csak ezután manifesztálódnak fizikai betegségekként. A vizuális diagnózis lehetőséget ad a még csak energetikai szinten lévő elváltozások, életerő-csökkenés feltárására.

A holisztikus gyógyászat másik alapszabálya szerint minden betegség oka a mérgeződés, mely egy hat fázisból álló folyamattal jellemezhető. A vizuális diagnosztika nagy előnye, hogy a mérgeződés korai fázisait is ki tudja mutatni, amikor még nincs komoly tünet, a szervezet öngyógyító ereje még nem merült ki, így megelőzhető a betegség kialakulása.

A vizuális diagnosztika további előnye, hogy pontos, megbízható, olcsó, egyszerű, fájdalom- és mellékhatás-mentes, és nem kell hozzá a szervezet belsejébe hatolni.

A vizuális diagnosztikának több ezer éves múltja van. Alapszabálya: egy jel nem jel! Ahhoz, hogy egy betegséget, vagy hajlamot bizonyossággal kijelenthessünk, több arra utaló jelnek kell fennállnia. Az alábbiakban szereplő jelzések ízelítőül szolgálnak a témához. Komolyabb tünetek és panaszok esetén nem elégséges az öndiagnózis, mindenképpen fel kell keresni a megfelelő szakembert.

A vizuális diagnózis számos területe ismert a természetgyógyászatban, melynek során külső jegyek alapján következtetnek belső szervi elváltozásokra. A vizuális diagnosztika előnye, hogy pontos, megbízható, olcsó, egyszerű, fájdalommentes, nincs mellékhatása és nem kell hozzá a szervezet belsejébe hatolni. A haj, az arc, a nyelv, a köröm, a bőr állapota mind-mind diagnosztikus értékű (hol kopaszodik, hol vannak ráncok, milyen lepedék van a nyelven, barázdált-e a köröm stb.) Ha például valakinek mindenhol hullik a haja, az gyenge vesére utal. A hang főleg a tüdő és a szív állapotáról ad információt. Külön terület az íriszdiagnózis, mely a szemből az egész szervezet állapotát meg tudja ítélni. A kéz, a talp elváltozásai (pl. keményedés, nyomásra érzékeny pontok) is figyelemre méltóak. A tenyéranalízis során a tenyér-vonalakból következtetnek a fizikai állapotra.
A keleti orvostudomány használja a pulzus-diagnosztikát. Mindkét kézen három ujjal vizsgálják a pulzust enyhe és erős nyomás hatására. Így 12 információhoz jutnak, ami természetesen összefügg a 12 fő meridiánnal. A kínai diagnosztikában vannak úgynevezett alarm-pontok, amik nagyon érzékenyek, és ezeket végignyomogatva szintén jól meg lehet állapítani, hogy milyen belső szervvel kapcsolatban vannak gyengeségek.

ARC

Az arc felső harmada (homlokzóna) az idegrendszer állapotával függ össze. A középső harmad (orrzóna) a ritmikus rendszerhez (szív és tüdő) tartozik, míg az alsó harmad (szájzóna) az emésztőrendszerrel áll kapcsolatban. Bármely színeltérés, ránc, bőrelváltozás stb. az adott szerv problémájára, energetikai gyengeségére utal.

Az orr feletti terület a máj zónája, a szemek közötti rész pedig a hasnyálmirigyé. Az orrnyereg közepe a gyomor állapotáról, illetve az emésztésről ad jelzést. Az orrhegy a szív-, a szem alatti rész a vesezóna, ez alatt pedig a hólyag területe található.

A zsíros arcbőr zsírtöbbletre utal, a száraz arcbőr pedig vízhiányra. A szeplők májgyengeséget jelentenek. Az arcon minden folt, anyajegy, elszíneződés, ránc jelzésértékű.

A szemöldök a belső elválasztású mirigyek állapotáról ad információt, a dús szemöldök pedig a nagy életerő jelzése.

A látás élessége és a bőr mindig a máj állapotát tükrözi. A hallás és a haj a vese állapotára utal, az ajkak az emésztőrendszer zavarait tükrözik, az orr pedig a tüdő állapotát.

A felsőajak a gyomor, az alsó a bélrendszer, a szájzug a nyombél problémáit jelzi. (Pl. a szájzug berepedezése fekélyhajlamra utal.)

Az orrból rendszeresen folyó váladék valamilyen többlet miatt van. A fehéres, nyálkás váladék fehérjetöbbletre utal, a vízszerű víztöbbletre, illetve ezzel összefüggésben túlzott sófogyasztásra. A túl gyakori orrvérzés vérnyomás- ill., vérproblémákat jelez.

SZEM

A túlzott könnyezés is a sótöbblet miatt következik be, a nagymértékű csipásodás viszont többletfehérje-bevitelre utal. (A civilizált társadalmakban átlagosan az optimális fehérje két-háromszorosát fogyasztjuk el.) A kidülledt szemek pajzsmirigy problémát jeleznek, a beesett szemek viszont kötőszöveti gyengeséget.

A vizuális diagnosztika egyik hatalmas területe az íriszdiagnózis. A szem a lélek tükre, de ugyanakkor a testé is.

A szem különböző részei az alábbiak szerint adnak információt a testi állapotunkról:

Pupilla                 ®          Örökletes tényezők

Pupillaszegély      ®          Idegrendszer, gerincoszlop

Fodor                   ®          Gyomor és bélrendszer

Fodorszegély       ®          Nyirokrendszer és mirigyrendszer

Radiális sík          ®          Szervek övezete (szív, tüdő, máj, stb.)

Íriszszegély          ®          Bőr, testnyílások, perifériás ér- és idegrendszer

Szemfehérje         ®          Érrendszer állapota, koleszterinszint

Akinek a fényviszonyoktól függetlenül változó a pupillamérete, annak vegetatív idegrendszeri zavara van a feldolgozatlan traumák miatt − a négyütemű légzőgyakorlat pl. nagyon jót tesz ilyenkor. A világosvörös fodor savtúltengésre és kőképződés hajlamra utal. A rozsdavörös krónikus emésztési zavart, puffadást, hasmenést és gyomorégést jelez; a sárgásbarna pedig savhiányt és gyomorhurutot. A fodron belüli folt, az ún. lakúna a külső elválasztású mirigyek, a fodron kívüli lakúna a pedig a belső elválasztású mirigyek zavarait jelezheti. A sötétebb íriszszegély arra utal, hogy a bőrben, közvetlenül a bőr alatt méreganyagok halmozódtak fel.

NYELV

A nyelven is megtalálható minden szervünk.

A nyelv állapota főként az emésztéssel kapcsolatos betegségekről, hajlamokról ad tájékoztatást. Ha a nyelven sok pici repedés van, akkor enzimhiányra és emésztési zavarokra gyanakodhatunk, a mély berepedés viszont fekélyhajlamra figyelmeztet. A nyelven található lepedék tisztulási tünet, jelzi, az emésztő traktus mely része nem működik megfelelően. A sárgás lepedék máj-epe problémára, a barnás gyomor- és nyombélproblémára utal. A fehér lepedék gyomor- és bélhurutot jelez, mely általában az emésztetlen tejfehérjéből származik. A reszkető nyelv idegrendszeri probléma jele lehet.

FÜL

A fülön is megtalálható minden szervünk. Egy erőteljes fülmasszázs ébresztő, energetizáló hatású.

A fül nagysága a velünk született genetikai erőtartalékról, az életerő mennyiségéről tájékoztat. Minél nagyobb valakinek a füle, annál több az életereje. A fülcimpa nagyságát a bölcsességgel és a hosszú élettel hozzák összefüggésbe a hagyományok. Emiatt szoktuk a szülinapos fülét meghúzni és azt kívánni, hogy: füled érjen bokáig!

Ha a fülkagyló íve, az úgynevezett hélix ív vékony, akkor tulajdonosa ízületi problémákra, meszesedésre hajlamos. A vastag hélix ív kedvezőtlen agyi folyamatokra, epilepszia hajlamra utal. A fül előtti ráncok gyenge májat jeleznek. Nagyon fontos jelzés a fülcimpán megjelenő ferde ránc, ami infarktushajlamot mutat. A szívinfarktuson átesett emberek többsége rendelkezik ilyen ránccal. Mivel a hallás élessége, a fül egészsége a vese állapotát tükrözi, emiatt minden fülprobléma esetén a vesét is gyógyítani kell.

Néhány további terület a teljesség igénye nélkül

Minden ujj összefügg egy-egy szervvel, a körmön található elváltozások pedig az adott szerv energetikai gyengeségére, betegségére utalnak. A hüvelykujj az aggyal, a vitalitással és az életerővel; a mutatóujj a légutakkal és a májjal; a középső az emésztéssel, a belekkel, és a hasnyálmiriggyel; a gyűrűs a vesével; végül a kisujj a szívvel és a nemi szervekkel függ össze.

A hosszirányban barázdált köröm emésztési zavarokról, rossz felszívódásról, székrekedésről, gyenge lépműködésről és reumahajlamról ad tájékoztatást, míg a keresztirányú barázdák meszesedés hajlamot és gyenge idegrendszert jeleznek.

A hang főleg a tüdő és a szív állapotáról ad információt.

A skalpon is megtalálhatóak a szervek. Általános hajhullás esetén a vesét is támogatni kell, a fejtetőn lévő kopaszodás pedig a szív gyengülésére utal. A foltos hajhullást gombás megbetegedés okozza. A köröm- vagy lábgomba megjelenése azt tükrözi, hogy az egész szervezet érintett a gombafertőzésben.

A fogak is üzennek a belső szervekről, pl. a szemfogak a vese állapotát mutatják.

Végül ismét emlékeztetem a kedves olvasót, hogy egy jel, nem jel, illetve pontos diagnózis felállításához vegye igénybe szakember segítségét.

A fogak állapotát is fel kell tárni. A biológiai fogászat alapján tudni lehet, hogy melyik fog mely szervekkel, meridiánokkal áll kapcsolatban – például a szemfogak a vesével mutatnak összefüggést.

Ki kell kérdezni a beteget esetleges emésztési problémáiról is: étvágya túlzott, csökkent, pszichés hatásra étvágytalan lesz, vagy többet eszik? Mi a kedvelt íze, mit nem szeret? Van-e gyomorégése, hányingere vagy puffadása? Hogyan rág? Milyen körülmények között étkezik? Természetesen a vizelet és a széklet állaga, mennyisége, gyakorisága is árulkodó. A testsúly, a magasság és a kettő viszonya, az úgynevezett testtömeg-index is szolgálhat információval.

Az energiapályák, az úgynevezett meridiánok állapota felmérhető Voll-féle elektromos készülékkel, vagy akár kineziológiával. Számos betegség hátterében allergia húzódik meg, ezt fel lehet tárni az előbb említett két módszerrel, sőt ezek segítségével a nehézfém- és a gombaterheltség is kideríthető. A Voll-féle készülékkel továbbá fel lehet tárni a szervezetben lévő gyulladásos gócokat is.

A földsugárzás-terheltség bemérése (vízér, Hartman-háló stb.) is információkat ad.

Nőknél nagyon fontos a menstruáció: mikor, hogyan, milyen hosszú, mennyire fájdalmas, hány terhessége volt stb.
A természetgyógyászat azt vallja, hogy minden betegségnek van lelki, szellemi oka is, ezért pszicho-diagnosztikai módszereket is alkalmaz. A grafológia és a rajz-teszt a testi-lelki problémák feltárására egyaránt képes. Például a „t” betű szára a gerinccel függ össze, az áthúzás a váll, tehát az áthúzás fölötti szakasz a nyaki csigolyáknak, az alatta lévő pedig a háti és az ágyéki csigolyáknak felel meg.

A fiziognómia egy fajtája a kineziológiában is ismert, ott alkat-funkciónak hívják. Ez utóbbi megmutatja a szem, az orr, a fül, a száj stb. állapotából, hogy milyen lelki tulajdonságokkal rendelkezik az illető. Például a magas szemöldökű ember távolságtartó, meggondolja, hogy kit-mit enged közel magához.

A természetgyógyász a testtartásból és a járás módjából is következtetéseket von le a beteg testi, lelki állapotáról. A beteg temperamentuma meghatározza betegséghajlamait és a megfelelő diéta kialakításában is fontos.

Bizonyos betegségek a kedélyállapotra is kihatnak (pl. candidiázis), ezért a pácienst ki kell kérdezni az érzelmeiről, közérzetéről. A beteg stressztűrő képessége is szerepet játszik az egészség visszaszerzésében.

A pszichoszomatika segít a tünetek alapján a lelki okok feltárásában, de minden esetben konkrétan, az adott betegre vonatkoztatva kell vizsgálni az összefüggéseket. A Dr. Hamer-féle új orvostudomány megközelítése szerint a betegségeknek két fázisa van, melynek beazonosítása meghatározza a kezelések alapvető irányát.
A betegségek lefolyása és a gyógyulás szempontjából lényeges az illető alapvető hozzáállása az élethez: lehet pesszimista, aki mindig panaszkodik, kritizál, hibáztat; vagy optimista, felelősségteljes, elfogadó. Meghatározó továbbá a páciens világnézete: hisz-e, bízik-e egy nálánál nagyobb hatalomban, mely a segítségére lehet; lát-e célt, értelmet az életében?
Végül, de nem utolsó sorban a természetgyógyász mindezekből egy összbenyomást szerez a betegről, mely megmutatja számára, hogy milyen kezeléseket érdemes alkalmaznia és javasolnia.

Alternatív módszerek

Ismerd meg, hogy mi mindennel tudunk segíteni neked…