A bab a hüvelyesekhez tartozik, elsősorban a vegyes étrendről a növényi étrendre való áttérésnél javasolt, de nem egészséges, ha valaki erre alapozza az étrendjét. Fontos táplálkozási aranyszabály, hogy azokat a növényi táplálékokat kell előnyben részesíteni, ami nyersen fogyasztható. Emiatt a hüvelyesek és a krumpli kevésbé értékesek egészségügyi szempontból, mint a gyümölcsök és a zöldségek. A hüvelyeseket azért szükséges párolni vagy főzni, hogy a bennük lévő xantintartalmom hőkezelés hatására csökkenjen. Kivételt képez a friss zsenge borsó, amit lehet akár nyersen is fogyasztani kis mennyiségben.
Egy kilogramm babban 219 g fehérje van, ami igen jelentős mennyiség. A keményítőtartalma még ennél is magasabb (541 gramm/kg) ezért sem javasolt túlzott fogyasztása. Mivel a keményítő is egy cukorféle, ezért a babfélék gyakori fogyasztása a hasnyálmirigyet megterheli. A bab héja növényi inzulint tartalmaz, teaként fogyasztva tehát cukorbetegség esetén javasolt. (A babhéjteán kívül még a kecskerutatea és a kukoricabajusztea fogyasztása is jótékony hatású hasnyálmirigy-problémák és cukorbetegség esetén. A cukorbetegségen kívül a babhéjtea vesebetegségek, reuma, köszvény és ödémák megjelenésekor is segít.)