A tudományos megfigyelések szerint néhány betegség elterjedtsége esetében a fiatal nemzedéket vizsgálva ijesztő statisztikai adatokat regisztrálhatunk. A legfeltűnőbb az úgynevezett „atópiás” jelenségek gyors növekedése. Az „atópia” görög szó, azt jelenti, hogy valami nincs a helyén. Ezzel az elnevezéssel az orvoslás arra utal, hogy a méregtelenítés máshol történik, mint ahol fiziológiásan kellene, hogy történjék. Ahelyett, hogy a vese vagy a máj méregtelenítené a szervezetet, ezt a folyamatot a nyálkahártya vagy a bőr végzi, s így gyulladás keletkezik. Ebbe a betegségcsoportba tartozik az orrdugulással, tüsszögéssel, könnyezéssel, torokviszketéssel járó úgynevezett szénanátha; a köhögéssel, nehézlégzéssel súlyosbított tüdőasztma; és a bőrgyulladást és viszketést okozó atópiás ekcéma. Míg húsz évvel ezelőtt ez a tünetegyüttes alig volt ismert, ma már a fejlett ipari országokban a lakosság mintegy 25 százaléka érintett. Sőt, minél fiatalabb generációt vizsgálunk, annál több a beteg. Ez az óriási szám ad okot az egyre fokozódó tudományos érdeklődésre és kutatásra. E betegségek lényege, hogy az ember védekezőrendszere túlérzékennyé válik, nem csak a kórokozó vált ki gyulladásos tüneteket, hanem a szervezet számára addig természetes anyag is: a pollen, a poratka, a háziállatok szőre, egyes ételek és így tovább. A másik tényező, ami gyakran vezet a tünetek kialakulásához, az emberi szervezettel kapcsolatba kerülő egyre nagyobb számú vegyszer bármelyike. A betegség egyre fokozódó terjedése arra ösztökélte az Európai Uniót, hogy nagyszabású vizsgálatot indítson annak tisztázására, mi védhet meg bennünket, de főleg a fiatal generációt a jelenség továbbterjedésétől. Ennek kapcsán valóban igen nagy számú, 6733 5-13 éves gyermekre kiterjedő nemzetközi vizsgálat indult, melyet a Svéd Királyi Akadémia irányított. Az iskolások közül 4606 volt a steineri iskolába járók száma, a többi gyermek ugyanazon a környéken, de más típusú iskolába járt. A vizsgálatokat – melyek a legmodernebb statisztikai kérdőívek kitöltésétől a vérvétellel is igazolt orvosi diagnózisig terjedtek – öt országban: Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Svájcban és Svédországban végezték. A 2005. évben közzétett eredmények azt mutatták, hogy a Steiner-iskolákba járó, és/vagy úgynevezett „antropozófus környezetben” élő gyermekek esetében tudományosan bizonyíthatóan lényegesen kisebb számban találhatóak meg az említett betegségek. Most már csak arra a kérdésre kellett választ kapni: tényszerűen mi lehet az, mely ezt a mérhető és jelentős különbséget okozza? Mi az a steineri nevelésben, amitől a gyerek egészségesebb lesz? Ezeket a tényeket próbálták meg a tudósok elfogulatlanul kideríteni. Nyilvánvaló volt, hogy a Steiner tanácsait megszívlelő, „antropozófus módon nevelő szülők” kevesebb hivatalos gyógyszert adnak gyermekeiknek, továbbá kritikusabbak bizonyos védőoltásokkal szemben is. Ezért aztán ezeket a kérdéseket vizsgálták a legrészletesebben. Ami bizonyítható: azon gyermekek, akik az életük kezdetén antibiotikumot kaptak – feltehetően a gyógyszer bélflórára való kóros immunmoduláló hatása révén – sokkalta gyakrabban betegedtek meg tüdőasztmában. Bebizonyosodott továbbá, hogy – és ezt alig merem leírni – szintén ritkábban kapnak atópiás betegséget azok, akik nem részesülnek a kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni védőoltásban! Valószínűsíthetően szerepet játszik még a betegség megelőzésében az úgynevezett „biodinamikus” táplálékokon alapuló étkezés, a vegyszerektől mentes test- és egészségápolás, valamint a stresszmentes nevelés jótékony hatása is. Amiről tehát oly sokat beszélünk Steiner nyomán, az napjainkra tudományosan igazolható ténnyé válik. Az egyre fiatalabb nemzedék pedig mára akár betegsége árán is egyre erősebben követeli: tessék hallgatni az okos szóra!
Dr. Jakab Tibor
