„Ha ebben az országban megállsz bárhol, és leszúrod vándorbotod, víz fakad” – írta egy 17. századi úti beszámoló Magyarországról. Ivásra alkalmas vízkészletünk valóban jelentős, és hazánk talán legértékesebb természeti kincse a gyógyításra is alkalmas gyógy- és termálvíz, valamint az értékes ásványvizek.

vizekMár a római korban is tudtak Pannónia csodálatos gyógyító vizeiről, a török időkben Buda volt a szultánság legjelentősebb fürdővárosa, ma pedig Budapestet fürdőfővárosként emlegetik meggyógyult betegek százai, újra mozgásképes idős emberek és a szakmai körök. A Kárpát-medencében Európában egyedülálló és világviszonylatban is jelentős gyógy- és termálvízkészlet található a föld mélyén.

Ásványvíz, hévíz vagy gyógyvíz?

Mindenki ivott már ásványvizet, és valószínűleg fürdött már valamelyik világhírű gyógyfürdőnkben vagy hévizes forrású uszodában. De mi a különbség e vizek között? Az ásványvíz oldott ásványianyag-tartalma meghaladja az 1000 mg/l-t (EU-követelmény szerint sajnos már csak az 500 mg/l-t), vagy bizonyos biológiailag aktív anyagok meghatározott értékben fordulnak elő benne. Az ivóvíztől abban különbözik, hogy míg azt legtöbbször vízművek állítják elő fizikai, kémiai, mikrobiológiai tisztító módszerekkel, addig az ásványvíz összetételében nem történhet módosítás. A termálvíz (hévíz) a föld mélyebb rétegeinek gazdag ásványanyag-tartalmát és a föld mélyének melegebb hőmérsékletét is felveszi. A termálvíz tehát természetes meleg víz, amely ásványi anyagokban is gazdag. Laikusként nem is gondolnánk, hogy hivatalosan a gyógyvíz megnevezés csak egy jogi, nem pedig vízminőségi fogalom. A gyógyvizek olyan ásványvizek, amelyek gyógyító hatása különböző, jogszabályban előírt szempontok szerint (megfigyelés, kémiai elemzés stb.) bizonyítást nyert. Tehát sok olyan vizünk van, melyek kifejezetten gyógyítanak, de gyógyvízzé minősítésük nem történt meg (ezt egyébként a tulajdonosnak kell kérnie).

Az esővíztől a gyógyvízig

termalvizA földre hullott esővíz beszivárog a talajba, és ott különböző rétegeken keresztülhaladva ásványi anyagokat old ki a kőzetekből. Jellemzően minél tovább van a víz a földben, annál magasabb az oldott ásványianyag-tartalma. Vannak viszont olyan karsztvizek is, amelyek bár még csak egy-két évesek vagy néhány évtizedesek, mégis megfelelnek az ásványvíz minősítésnek. Találtak már itthon 40 000 éves vizet is, amely zárt rezervoárban (nem utánpótlódó medencében) van, és nagyon magas ásványianyag-tartalma miatt nem fogyasztható rendszeresen.

A Kárpát-medence geotermikus tényezői különösen kedvezőek. Ez azt jelenti, hogy a föld mélye felé haladva 20 méterenként egy Celsius-fokot emelkedik a víz hőmérséklete, míg Európa más területein csak 33 méterenként. Ez a nagyon jó, úgynevezett geotermikus gradiens az oka annak, hogy megközelítőleg 1300 termálkút van Magyarországon. 2000-2500 méter mélységből több helyen 80-100 Celsius-fokos hőmérsékletű termálvizet emelnek ki. Amikor a kőzetlapok a földben eltörnek és felgyűrődnek a föld felszíne fölé, azt sasbércnek nevezik. A sasbérceknél a termálvíz a felszín közelébe kerül, így például a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és Palatinus strand a sziget északi, 120 méter mélységű kútjáról 40 Celsius-fokos vizet kap (ugyanezt a vizet a Dagály fürdő kútja 670 méterről emeli ki).

Gyógyvíztörténelem

torokA gyógyvizek áldásos hatását az emberiség már ősidők óta élvezi, őseink tapasztalatból tudták, hogy melyik víz milyen betegséget gyógyít vagy előz meg. A vízforrások felfedezése leginkább a pásztorokhoz, illetve állataikhoz kötődött a hegyes és dombos területeken. Sík vidéken a parasztok kútásáskor találhattak különleges összetételű vizet. A gyakori belvíz elvezetése és a mocsarak lecsapolása közben sokszor források szabadultak fel. Néha már az árokásók is felfigyeltek a források gyógyhatására, és építkezésekkor is találtak jelentősebb forrásokat. Eleinte a víz hőmérséklete, íze, színe, szaga hívta fel magára a figyelmet. Belsőleg (ivásra) és külsőleg (tisztálkodásra és gyógyításra) egyaránt használták ezeket a vizeket a források mellett élők. Bizonyított, hogy a rómaiak a hideg és a meleg ásványvizet is felhasználták, s hatalmas, fényűző fürdőket építettek a birodalom minden részében. A meleg ásványvizeket az orvosok idővel elkezdték gyógyításra is használni (a fürdőorvosi cím komoly rangot jelentett a rómaiaknál). Nincs másik olyan feltárt római kori település a világon, ahol – mint Aquincumban – 18 fürdő működött volna. (Például a Flórián téri katonai fürdő, a Római strandfürdő helyén 14 langyos vizű forrás stb.) Gondosan díszített közkutak is forrásvízből táplálkoztak, és mindenki ezt a vizet itta, ezért ez tulajdonképpen ivókúrául is szolgált. Már Hippokratész (Kr. e. 470–377) is megkülönböztette a meleg és hideg, tiszta és zavaros, eső- és hőeredetű, forrás- és tengeri vizeket, kortársai pedig már akkor osztályozták a gyógyvizeket. Prikosz Rethor neves bizánci történetíró kétszer is járt Atilla, a hun király udvarában, és 446–453 között írt beszámolójában megemlíti, hogy az egyik hun vezérnek „kőből épített termálfürdője volt”. Honfoglaló elődeink víz iránti tiszteletével és kultuszával már igen korán találkozunk, például Bíborban született Konstantin (905–959) császári levelében „bőrmedencés magyar fürdőt” rendelt udvarába a Kárpát-medencéből. Szent István király a pécsváradi bencés apátságot alapító oklevelében (1015) a birtokadományozás feltételeként előírta egy fürdő létesítését. Felhévízen a mai Császár és Lukács fürdő területén a máltai lovagrend 1178-ban kolostort és kórházat alapított, fürdővel. A mai Gellért fürdő helyén a 12. században Árpádházi Szent Erzsébet „leprosoriuma” működött. Az itteni ispotályban fürdette, gyógyította a kor jellemző betegségében, a leprában szenvedőket. Mátyás király reneszánsz fürdőiről is több helyen olvashatunk. A 150 éves török hódoltság alatt az országot nagyon sok kár érte, de a fürdőkultúra fejlesztésében maradandót alkottak, olyannyira, hogy több helyen még ma is működik eredeti török medence (a budai Császár, Király, Rác és Rudas fürdőkben). A hazai gyógyvízvizsgálatok tömeges elterjedését Mária Terézia rendeletének köszönhetjük. Zsigmondy Vilmos bányamérnök nevét is meg kell említeni, aki 1866-ban egy 37 méter mély artézi kutat fúratott, amelyből percenként 1200 liter, minimum 62 Celsius-fok hőmérsékletű vizet termeltek ki, s akinek technológiája és szakkönyvei megalapozták az artézi kutak elterjedését. Rengeteg legenda, híres uralkodók rendeletei, nagyszerű kutatók és világhírűvé vált gyógyhelyeink hosszú sora tartozik még ide, de lássuk, hogy mit tudnak csodálatos gyógyvizeink, miben segítenek nekünk!

Szinte mindent gyógyítanak!

balneoMagyarország gyógyfürdőinek mindegyike alkalmas mozgásszervi megbetegedések kezelésére. Ezenkívül bőrbetegségek, krónikus nőgyógyászati gyulladások, meddőség, gyomor-, epe- és májbántalmak kezelésére, bélrendszeri panaszokra, valamint szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használják leggyakrabban a gyógyvizeket. Nagyon jól alkalmazhatók álmatlanság, kimerültség és idegesség mérséklésére is. Összetételük szerint a következő típusokat különböztetjük meg:

  1. Szénsavas vizek. Serkentik a bőr vérkeringését, így például enyhébb érszűkület esetén jó hatásúak. Balatonfüred lett híres ilyen vizéről.
  2. Kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos vizek. Alkalmazásuk csökkenti a gyulladásokat, a mozgásszervi betegségek és a csontritkulás tüneteit. A budapesti gyógyfürdők és Bükfürdő tartoznak ide.
  3. Kloridos (konyhasós) vizek. Leginkább gyulladáscsökkentők. Sárvár és az Alföld vizei ilyenek. Elsősorban kismedencei gyulladásoknál, nőgyógyászati, urológiai megbetegedések esetén és meddőségnél alkalmazhatók.
  4. Kénes vizek. A kén beépül az ízületi porcba, így kopásos ízületi betegségeknél hatásos, de alkalmazható pikkelysömör, ekcéma esetén is. Harkány és Balf vizei is ilyenek.
  5. Jódos-brómos vizek. Ízületi, nőgyógyászati, urológiai megbetegedések kezelésére alkalmasak. Az Alföld és Parád vizei tartoznak ide többek között.
  6. Radonos vizek. A radon nemesgáz, mely alfasugárzást bocsát ki. Bőrön át és belégzés útján jut a szervezetbe, és fájdalomcsillapító hatású. A Rudas fürdő egyes forrásai és a Hévízi tó is ilyen vizet tartalmaz.
  7. Szén-dioxid-szárazfürdő (mofetta). Egyedül Mátraderecskén található Magyarországon, és sok helyen Erdélyben. A gyógygáz enyhíti a végtagok verőérbetegségeit (például érszűkület esetén), a cukorbetegség okozta érszövődményeket, csökkenti a magas vérnyomást és a csontritkulás okozta panaszokat.
Gyógymódok

Balneoterápiának vagy gyógyvízkezelésnek hívják az ásványvizek gyógyítás céljára történő felhasználását, ami a fizioterápia kiemelkedő fontosságú gyógymódja. Idetartoznak a gyógyvizekkel és az iszapokkal végzett kezelések. Helyszíne a gyógyfürdő, ahol kúra formájában és rendszeres ritmusban alkalmazzák a terápiákat. Közvetlen hatása már egy-egy fürdőzésnek is van, de azokat a változásokat, melyeket egy fürdőkúrától várunk, naponta alkalmazott fürdőkezelésekkel, és minimum három hétig tartó kúrával lehet csak kiváltani.

Az egyik legfontosabb kezeléstípus a medencefürdő. Arkhimédész óta tudjuk, hogy a(z emberi) testre annyi felhajtóerő hat, amennyi az általa kiszorított folyadék súlya. Egy 70 kilogrammos ember súlya körülbelül 7 kilóra csökken, ha nyakig a vízbe merül. Emiatt a gyógyvíz olyan betegeket is aktivizál, akik egyébként nehezen mozognának, mivel betegség vagy baleset következtében gerincüket, végtagjaikat intenzíven nem vehetik igénybe. A kezelések hatására azonban képesek izomzatuk állapotán javítani. A víznyomás elősegíti az ízületi folyadékok gyorsabb felszívódását, megváltoztatja a szövetek belső nyomásviszonyait, megváltozik a vénás és a nyirokvisszafolyás rendszere. A meleg gyógyvíz értágító, görcsoldó, kötőszövet- és izomlazító, illetve fájdalomcsillapító hatású.

Víz alatti vízsugármasszázs: a nagynyomású vízsugár összenyomja a bőrt és a bőr alatti szöveteket, helyi szöveti oxigénhiányt váltva ki, amit reaktív vérbőség és keringésgyorsulás követ. Különösen bevált kezelési mód műtétek után, lágyrészsérülések, hegesedés, nyirokpangás és spasztikus bénulások esetén.

A súlyfürdőkezelés nyújtásos kezelés a vízben: a csípő, a térdízületek, illetve a gerinc húzása súlyok alkalmazásával. A víz alatti húzó kezelés egy speciális medencében történik, ahol nyaki húzatást vagy kétpontos hónaljtámasztásos függesztést alkalmaznak. Porckorongok tehermentesítése, kopásos gerinc- és ízületi betegségek esetén hatásos.

Szénsavas fürdő: a termálvízbe adagolt szén-dioxid oldott állapotban van jelen. A felszívódott szénsav hatására értágító anyagok keletkeznek, melyek a bőrerek nagyfokú tágulását hozzák létre. Kb. 32-33 Celsius-fokos hőmérsékletű szénsavas fürdőben ötvenszeres a bőr vérellátása a normál vízben történő fürdéshez képest. Alkalmazása perifériás keringési zavaroknál segít, központi és vegetatív idegrendszeri elváltozásoknál pedig nyugtató hatással bír.

iszaposIszappakolás: a gyógyiszapokat eredeti összetételükben alkalmazzák a balneológia sajátos formájaként. Például ásványvízzel felfőzve, megfelelő hőfokra lehűtve szerves- és szervetlenanyag-tartalma mechanikai (hő) és kémiai úton fejti ki áldásos hatását, fellazítva a bemerevedett lágyrészeket, ízületkörnyéki zsugorodásokat. Különféle nőgyógyászati bántalmak esetén is alkalmazzák.

További kezelések a gyógyvizekkel összefüggésben a masszázs, a víz alatti gyógytorna, a száraz gyógytorna, az elektroterápia, a gőzkamra, a hőlégkamra, a szauna és az ivókúrák.

Ivókúrák – vizes csodahatás belülről

Ivókúrákkal belülről lehet támogatni a szervezetet gyógyulásában, illetve különösen hatásosan lehet a nyomelemeket pótolni. Az ivókúrára alkalmas gyógyvizeket általában megtaláljuk az üzletekben palackozva is, de köztudott, hogy a gyógyvizek hatása a forrás helyén lényegesen nagyobb, ezért igyuk őket lehetőleg ott!

A lenyelt folyadék a gyomorból annál gyorsabban távozik, minél lassabban és minél kisebb kortyokban fogyasztjuk. Az ásvány- és gyógyvizek különlegessége, hogy elősegíthetik a táplálékkal a szervezetbe kerülő egyes elemek felszívódását és beépülését. Továbbá saját ásványianyag-tartalmuk segíti a szervezet egészségének fenntartását és a betegség vagy műtét utáni felépülést.

Ivókúrára javasolt vizeink is sokrétűek és közkedveltek. Néhány példa a teljesség igénye nélkül több száz értékes, ivókúrára javasolt gyógyvizeink közül:

  • a meszes-földes ásványvizek (például a budapesti Gellért, Lukács, Rudas, Rác, Széchenyi fürdők és Bükfürdő vizei, amelyek alkalmasak a csontritkulás, a várandósság és szoptatás alatt kialakult mészhiány, az asztma és az allergia kezelésére)
  • az alkalikus gyógyvizek kiválóak krónikus gyomorhurut, gyomorégés, savtúltengés, köszvény, krónikus hörghurut kezelésére. Ezek a Bükkszéki Salvus-víz, valamint Balf, Parád és Csevice forrásai. Szulfátos (keserűsós, glaubersós) ásványvizek a Ferenc József, a Mira és a Hunyadi János. Javallott székrekedés, enyhe bélhurut, epepangás esetén
  • vasas vizek: Parád, Clarissa-forrás, mohai Stefánia-forrás. Ezek a vizek vashiányos vérszegénység esetén segítenek
  • kénes vizek: Parádi, Csevice, Balf, Harkány, Hévíz (ízületi kopásokra, gyengült légzésre).
  • jódos-brómos vizek: Sóshartyáni és a Jódaqua (a golyva, valamint érelmeszesedés és csökkent pajzsmirigyműködés kezelésére).
  • radontartalmú (radioaktív) vizek: a Rudas, a Gellért és Hévíz vizei, amelyek alkalmasak többek között magas vérnyomás, érszűkület, cukorbetegség és köszvény kezelésére. Egy-egy gyógyfürdőnek több forrása is lehet, így ismétlődés van a felsorolásban, és különböző betegségcsoportok gyógyíthatók egy helyen.
Testi-lelki felüdülés

furdozikA hétköznapi rohanásban, stresszes életmódunk mellett kellemes kikapcsolódást és testi-lelki felüdülést jelent egy-egy fürdőzős nap vagy hétvége bármely világhírű vidéki gyógyfürdőnkben. Minden szinten ellazulást, kiegyensúlyozottságot, harmóniát hoz, ha úszunk, fürdünk, tornázunk néha e vizes gyógycsodák egyikében! Ha nincs erre időnk, érdemes megállni valamelyik ivókútnál. Ingyen vagy 60 forint/liter áron ihatunk a helyszínen a gyógyvizekből. Ilyen például az Erzsébet híd budai hídfője alatt lévő ivócsarnok négy különböző forrás (Erzsébet, Juventus, Attila, Hungária) meleg gyógyvizével, vagy a Széchenyi fürdő melletti ivókút a parkban, valamint a Lukács fürdő fogadócsarnoka. Magunkkal vitt palackokban korlátlan mennyiségben vihetünk haza ezekből a gyógyító vizekből. Kúraszerűen is javasolt inni ezeket a gyógyvizeket a fent említett betegségek esetén. Akár azonnal, vagy pár hét után érezhetjük a panaszmentességet, a gyógyulást.

…és még a növénytermesztésben is segítenek!

Csodálatos gyógyvizeink – és egyéb termálvizeink – sok esetben olyan magas hőmérsékleten érkeznek a föld mélyéről, hogy gyógyászati-egészségügyi, turisztikai hasznosításuk előtt le kell őket hűteni. Ma már nagyon jó technológiák vannak, amelyekkel a geotermikus hőt (ez esetben a vízből) ki lehet nyerni. Miután gyógyászati, fürdési célra használták a vizeket, további hűtésre van szükség, hogy a csatornahálózatba lehessen juttatni – így további hőkinyerésre van lehetőség. Az így nyert hőt a mezőgazdaságban például fóliasátrak fűtésére lehet használni. További hasznosítási terület a lakóépületek fűtése.

ovdmeg e1516020601190Közös felelősségünk, hogy óvjuk, védjük gyógyvizeinket, ivóvízforrásainkat! Tudatában kell lennünk, hogy hosszú távon a csatornába került szennyvíz, az alkalmazott tisztítószerek, az utcán szemetelés közvetve vagy közvetlenül a vízkészletek állapotára is kihat. Élvezzük, használjuk a vizek adta ajándékokat, és vigyázzunk rájuk!

Ákoshegyi Andrea