A hatvanas évek végén próbálták modellezni az emberi agyat, főleg azért, hogy rájöjjenek, hogyan zajlik az emlékezet. A kutatás arra jutott, hogy az ember emlékezete nem a matematika nyelvén működik. Egy sokkal jobb megközelítés az úgynevezett holografikus elv.

Eszerint az emlékezetünk nem úgy működik, mint a fényképezőgép, ami lefotózza a külvilágot, hogy a fotókat később elő tudjuk hívni, hanem az agy, illetve a látókéreg sejtjei a látott tárgyak tulajdonságait rögzítik. Tehát amikor valamire visszaemlékezünk, tulajdonképpen nem az adott tárgyat, hanem a tulajdonságait hozzuk elő, és ezekből újból felépítjük azt.

A memóriára irányuló kutatások során rájöttek, hogy a halántéklebeny és a hypocampus kiemelt szerepű az emlékezésben. Később kiderült, hogy az agyban minden egyes idegsejt egyben memóriasejt is.

A memóriának három fő szintjét lehet elkülöníteni. Az első az úgynevezett ultra rövid memória, ami csak pár percig működik. Ezt használjuk, amikor pl. egy telefonszámot kikeresünk a telefonkönyvből, és akár tárcsázás után már el is felejtjük. Ha foglalt a telefonszám, akkor lehet, hogy többször próbálkozni kell, és ez a telefonszám átkerülhet a rövid távú memóriába. A rövid távú memória pár órától egy-két napig tart. A harmadik szint a hosszú távú memória, ami évekig, akár évtizedekig is tarthat.

Fizikai szempontból az emlékezés alapja az idegsejtek fehérje-összetétele. Ez olyan szempontból érdekes, hogy amikor az ember megszületik, a sejtekben már akkor is van egy bizonyos fehérjestruktúra, ami valamilyen emléket hordoz. Az ember így nem tiszta lappal születik, ahogy a korai pszichológiában gondolták. Jung ezt úgy fogalmazta meg, hogy az ember magában hordozza az egész emberiség őstörténetét kódolva, és ezek révén tudnak létrejönni az úgynevezett archetipikus képek is.

Az ember sohasem tényeket rögzít, hanem a tények interpretációit. Az ember a saját szubjektív érzéseit, elvárásait hozzáteszi ahhoz, amit tapasztal, és ez rögzül a memóriában. Ugyanarra a balestre pár nap múlva minden ember máshogy fog emlékezni, attól függően, hogy mi érintette meg érzelmileg. Az ember számára semleges élmény nem létezik.

Az érzelmek és az emlékezet

Az orvosi megfigyelés szerint, amikor EEG vagy PET készülék segítségével vizsgálják az agyat és az agyhullámokat, és az ember felidéz egy régebbi emléket, ez képes hasonló érzelmi állapotot kiváltani, mint amilyenben az ember akkor lehetett. Ugyanezen okból, ha az ember nagyon belefeledkezik egy horrorfilmbe, akkor úgy változik az EEG-je, mintha ténylegesen ott lenne a helyszínen, és ilyenkor nemcsak az agy reagál ennek megfelelően, hanem az összes többi fiziológiás reakció is megtörténik. A pszichoterápiában ennek a jelenségnek a pozitív oldalát használják ki. Régebbi élmények felidézése révén a hozzájuk kötődő negatív érzelmi töltést megfelelő módszerekkel lehet oldani. A kineziológia is felhasználja az agy emlékezését. Amikor valaki felidéz egy negatív élményt, az izomtónus stresszreakciót ad, vagyis elgyengül. A stresszoldó gyakorlatok segítségével a felidézett esemény negatív töltete feloldható, és az izomreakció által visszaellenőrizhető. A kineziológia a testi emlékezést is figyelembe veszi. Minden sejtünk emlékezik mindenre, ami történt velünk, és ezt az információt tovább is adja az őt leváltó sejtnek. Balesetek után ez a jelenség könnyedén megfigyelhető. A balesetben érintett testrészek érzékenyebbekké válnak, és ösztönösen óvjuk őket még akkor is, amikor már elmúlt a veszély. A kineziológia segítségével oldhatóak a baleseti stresszek, hogy a test képes legyen újra szabadon működni.

A hormonokat vizsgálva memóriafokozó például a vazopresszin, amit a hipofízis bocsát ki. Általánosságban elmondható, hogy a kisfokú stressznél keletkező hormonok fokozzák az emlékezőképességet. Például, ha egy színész egy kis lámpalázat érez a fellépés előtt, akkor a felszabaduló hormonok aktivizálják a memóriáját. Tartós stressz hatására viszont a memória romlik.

A nemi hormonok is kihatnak az emlékezetre. Megfigyelték nőknél, hogy akkor a legjobb a memóriájuk, és akkor tudnak a legjobban tanulni, amikor a ciklus első felében vannak.

A legtöbb nyugtató, illetve szorongást oldó hatású gyógyszer rontja a memóriát. Ugyanígy emlékezést gátló hatásúak az endorfinok, a morfinok és a legtöbb kábítószer.

Az emlékezet javítása

Vannak olyan nyomelemek és vitaminok, amivel a memória javítható. A B1 vitamin (dió, burgonya, sörélesztő), a folsav (répa, tök, babfélék, avokádó) és a mangán (borsó, répa, zöld levelek) fogyasztása ajánlott. Az acetilkolin egy olyan vegyület, amit az agy az emlékezésnél neurotranszmitterként használ föl. Ennek előállításához fontos a kolinbevitel (sörélesztő, búzacsíra, lecitin).

A Maine-i Egyetem orvosai végeztek egy érdekes megfigyelést. Azoknak az embereknek, akiknek folyamatosan magas a vérnyomásuk (főleg a diastole érték 90 higany mm-nél magasabb), romlik a rövid távú emlékezőképessége. Ilyenkor első lépésként a sót kell kivonni az étrendből, mert az esetek többségében már ettől jelentősen javul a vérnyomás.

A gyógynövények felhasználása szintén sokat segíthet. A korpafűből készült tea tartalmaz egy huperzin A és huperzin B nevű anyagot, amely elősegíti a tanulást és a tanultak megjegyzését és előidézését. A gingkó növeli a dopamin szintet, ami az agyban segíti az információ-áramlás és -továbbítás képességét.

Az aromaanyagok közül tanulás közben érdemes párologtatni a bazsalikomot, a kardamomot, a majorannát, a szegfűszeget és a szasszafraszt.

Az emlékezetet serkentő ásványokat tanuláskor az aurán belül kell tartani. Az ametiszt, a borostyánkő, a platina és a vörösréz segíti a memóriát.

Vannak bizonyos módszerek, trükkök, amivel az ember javíthatja az emlékezetét. Jobban emlékezünk pl. arra, amit képszerűvé teszünk, ezért a színes kiemelések, az ábrák és a képek könnyebben megmaradnak az emlékezetben. A memotechnika épít erre, amikor a megjegyzendő számokhoz, betűkhöz, vagy szavakhoz előre megtanult képeket társít.

A kineziológiai gyakorlatok közül sok eleve memóriajavító. A központi és az irányító meridián aktivizálása serkenti az emlékezést és a koncentrációt. A végpontokra tegyük két-két ujjunkat, vagyis a szeméremcsontra és az alsó ajakra, illetve a farcsontra és a felső ajakra. Mindkét esetben egy percig kell mélyen lélegezni a pontok érintése közben.

Összehangolja a jobb és a bal agyféltekét, javítja a koncentrációt és a memóriát a végtelen jel-gyakorlat. Az egyik kézzel a levegőbe kell rajzolni 7 darab nagy végtelen jelet (vagy más néven fektetett nyolcast), miközben a szemmel követjük. Ezt meg kell ismételni a másik kézzel és összetett kezekkel is, szintén 7-7 alkalommal. A végtelen jelet középről és felfelé kell indítani.

Váradi Tibor