A bór vegyületeit már régóta ismerik, ám magát az elemet csak 1808-ban fedezte fel három kémikus. A természetben nem fordul elő elemi formában, csak vegyületeiben található meg. Az egyik legismertebb vegyülete a borax.

A bór szabályozza a parathormon aktivitását, ami a pajzsmirigyhez kötődik, ezáltal kihat a kalcium-anyagcserére, a magnézium-anyagcserére, a foszfor és a D-vitamin anyagcseréjére. A bór kis mértékben ellensúlyozza a többletfluor káros hatását. A fluortöbblet káros hatással van a szervezetre, ezért természetgyógyászati szempontból a fluor hozzáadása vízhez, fogkrémhez vagy egyéb élelmiszerhez káros, ugyanis a fluor szervetlen formában nem hasznosul, szerves formában kellene bekerülnie a szervezetbe. (Ha valaki fluoros fogkrémmel mos fogat és amalgámtömése van, egy úgynevezett higanyfluorid nevű vegyület keletkezik, ami rákkeltő hatású anyag.) A bór biztosítja a megfelelő ösztrogénszintet, illetve az ösztrogénen keresztül hat a bór a rézszintre is. (A rézhiány szív- és érrendszeri, valamint ízületi panaszokat okozhat.) A bór csökkenti a hematokrit értéket, viszont növeli a vérben a hemoglobin mennyiségét.

A bór egészen nagy mennyiségben található meg a növényekben, viszont egészen kevés van az állati eredetű ételekben. Emiatt vegyes étrend esetén, azoknál, akik főleg állati eredetű ételeket fogyasztanak és nem fogyasztanak nyers növényeket, majdnem biztos, hogy kialakul bórhiány. (A húsfélékben átlagosan 0,16 mikrogramm / gramm a bórmennyiség, a halban 0,36, a tejtermékekben 1,1, az almában 468, a körtében 209 és a paradicsomban 1458 mikrogramm / gramm bór van.)

A bórhiány két legfőbb tünete a kalciumhiány és az agyműködés zavarai. Csontritkulásnál, gyakori csonttörésnél, mindenféle csontproblémánál nagyon fontos a bórbevitel. Ha nincs elég bór a szervezetben, az ösztrogénszint csökken és hamarabb jelentkezik a klimax. Csökken a koncentrálóképesség és a számolóképesség, álmosság és gyakori fáradékonyság lép föl. Ezen tüneteket nagyon jól lehet csökkenteni bórbevitellel.