Az első részben az artériák betegségeiről volt szó, a mostaniban a vénák kerülnek sorra. A véna betegségei közül az első, amit megemlítek a vénaelzáródás. Ez általában vagy az érfal sérülése vagy megbetegedése miatt szokott létrejönni. Oka lehet az is, ha a véráramlás valami miatt lelassul vagy az alvadékonyság fokozódik. Ez utóbbi jelentkezhet pl. gyógyszerek mellékhatásaként.
Szintén ide tartozó betegség a vénatágulat, mint pl. a visszértágulat is, ami civilizációs népbetegség – a középkorú lakosság közel felét érinti ez a probléma. A nőknél négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A súlyosabb formák a mélyvénáknál jelentkező tágulatok, a felszíniek gyakran csak esztétikailag zavarják a beteget, panaszt nem okoznak. A vénatágulat együtt járhat vénaelzáródással vagy vénagyulladással is, így a vénák betegségeinek tárgyalását együtt vesszük.
Számos kutatás igazolta, hogy a visszér a civilizációs életmód következménye. Egy afrikai kórházban olyan embereket vizsgáltak, akikmég természetes környezetben, természetes életmódot folytatva, napi sok-sok órát mozogva éltek. A több év alatt összesen 115 ezer beteget vizsgáltak meg, és közülük 3 embernél találtak visszeret. A megvizsgáltak között voltak idős emberek és várandósak is. Az öregkorral és a várandósággal nem jár szükségszerűen együtt a visszér.
A visszértágulat legfőbb okai: a mozgáshiány, a szoros ruházat, a magas cipősarok, a túlsúly, a rostmentes táplálkozás és bizonyos gyógyszerek pl. fogamzásgátlók fogyasztása.
A visszérbetegségek megelőzésének és gyógyításának 9 pontos programja
- Izomtréning
Aki visszérre hajlamos, vagy már visszere van, naponta legalább fél órát kellene jó tempóban gyalogolnia. Segít a hétvégi kirándulás, vagy valamilyen rendszeres mozgás: úszás, futás, kerékpározás. Jót tesznek a tornagyakorlatok is, amelyeknek során a beteg hanyatt fekve felemeli a lábát, ollózik velük, behajlítja-kinyújtja őket stb. - Légzőgyakorlatok
A tüdő és a szív komoly kapcsolatban állnak egymással, tehát légzés-gyakorlatokkal, mély légzéssel, integrális légzéssel nagyon jól lehet hatni a láb érrendszerére. Az integrális légzés során a négy ütem a következő: belégzés, benntartás, kilégzés és légzésszünet. Először érdemes a háromütemű légzést gyakorolni, ami azt jelenti, hogy a belégzés után szünet következik, majd kilégzés, ezután egyből belégzés. Utána rá lehet térni a négyütemű légzésre. A gyakorlás során fokozatosan lehet növelni az egyes fázisok hosszúságát. Az integrális légzésnek nyugtató, kiegyensúlyozó hatása van. Emellett növeli a teljesítményeket, vagyis egy séta során, ha közben így lélegzünk, nagyobb távolságok megtételére vagyunk képesek. - Hidroterápia
Ilyenkor főleg hideg vizet kell használni. A hideg lábfürdő, a hideg víz taposása, a hideg vizes lábleöntés, vagy -locsolás ajánlott. Víztaposás során egy-két percig helyben járunk. A víz térdig érjen, és minden lépésnél emeljük ki a lábat a vízből. Utána meleg zoknit húzunk a lábakra, és folytatjuk a helyben járást, míg a láb felmelegszik és megszárad. Szívgyengeség és érelmeszesedés esetén nem javasolt.
A forró fürdő ellenjavallt, viszont a langyos gyógynövényes lábfürdő segít. A vízbe keverhetjük a gesztenye, a körömvirág, a levendula és a rozmaring teáját. Két-három evőkanál kell két liter tea készítéséhez.
Segíthet az iszappakolás is. Az agyagot vagy gyógyiszapot kevés vízzel sűrű péppé keverjük, ezt visszük fel a visszértágulatra ujjnyi vastagon. Bekötjük vászonkendővel és két-három órát rajtahagyjuk. Az eljárás Rheuminnel is elvégezhető. A pakolás után mossuk le a lábat langyos vízzel, és vizesen kenjük be hidegen sajtolt olajjal. A pakolások gyulladáscsökkentő hatásúak.
- Lábfelpolcolás
Naponta többször is érdemes lábpolcolást végezni úgy, hogy a lábfejek a fej fölé kerüljenek. A lábpolcolást egy lábfejektől a comb felé irányuló masszírozás kövesse. Éjszaka is jó, ha úgy alszik a visszeres, hogy a láb nem vízszintesen van, hanem picit felpolcolva. Érdemes kerülni a hosszú időn át tartó állást és ülést, illetve a keresztbe tett lábakkal ülést. - Táplálkozás
Itt van a legtöbb lehetőség a változtatásra. Elsősorban az állati fehérjebevitel csökkentése a feladat. Fontos kerülni a hidrogénezett olajokat és a telített zsírokat. Sok rostos ételt javasolt fogyasztani, megfelelő mennyiségű folyadékkal együtt, és odafigyelni, hogy rendszeres széklete legyen az embernek, legalább 2-3-szor naponta. A rostos ételek segítik a bélperisztaltikát, így a széklet továbbhaladásához kevesebb erőfeszítés szükséges. A finomított ételek rendszeres fogyasztása a széklet keményebb állagát eredményezi, ami túlfeszítést vált ki az alhasban, és a nyomás fokozódása elzárja a lábak vérellátását. Ha ez gyakran előfordul, akkor meggyengülnek az érfalak, visszértágulat keletkezik, illetve aranyér. A rostos táplálékok: a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a hüvelyesek. A székrekedés megszüntetésére illetve megelőzésére kiváló a lenmagtea, a beáztatott aszalt szilva és az útifűmaghéj is.
Általánosságban azt lehetne mondani tehát, hogy az állati eredetű ételek – magas zsír- és koleszterintartalmuk miatt – érkárosító hatásúak, míg a növényi eredetű ételek érvédő anyagokat – vitaminokat, antioxidánsokat stb. – tartalmaznak. - Vitaminok és ásványi anyagok
Természetes formában való bevitelük szintén ajánlott. A C- (citrusfélék, csipkebogyó, fehér káposzta, paradicsom stb.) és az A-vitamin bevitelére (sárgarépa, kelkáposzta, sárgabarack, paradicsom stb.) érdemes odafigyelni, illetve a bioflavonoidok (a citrusfélék, a sárgabarack, a hajdina, a színes bogyós gyümölcsök) és a cink pótlására (rozscsíra, zabpehely, búzakorpa, mandula stb.). - Súlyfelesleg leadása
A súlyfelesleg is egy komoly rizikófaktor a visszérnél. Az ötös pontban említett táplálkozás és a fent részletezett rendszeres mozgás ebben nagy segítséget adnak. A súlyprobléma függ a stressztényezőktől is, ezért a fogyáshoz érdemes a lelki háttérrel is dolgozni (pl. kineziológiával). - Kompressziós kezelés
Ez a kezelés tulajdonképpen olyan speciális, nyomó- és támasztó kötéseket alkalmaz, amik szintén segítik a vénákat. - Egyebek
A szúrós csodabogyó, a szőlőmag, a vadgesztenye magjának kivonata összehúzza az ereket. A vadgesztenye erősíti az ereket és elősegíti a visszérgyulladás gyógyulását. Virágjának teája belsőleg, kenőcse külsőleg alkalmazható. A körömvirágkenőcs szintén jó hatású, gyulladáscsökkentő és fokozza az erek rugalmasságát. Vastagon kenjük be vele a visszeres lábat, és egy kendővel kötözzük át. Akár egész éjszaka rajtahagyhatjuk. A fekete nadálytő kenőcse csökkenti a fájdalmakat és a gyulladást. A varázsmogyoró kenőcs érösszehúzó hatású, naponta minimum háromszor alkalmazzuk. A varázsmogyoró homeopátiás szerként ajánlott olyan visszérgyulladásnál, ami tépő és szúró fájdalommal jár. Az orvosi somkóró teája napi háromszori fogyasztásra javasolt, illetve visszérgyulladásra borogatásként. Hatásos még a fokhagyma, a hagyma, a gyömbér és az ananász rendszeres fogyasztása. A hajdina szintén erősíti az érfalakat.
A visszérproblémák lelki háttere
A visszértágulat során a vér nem megfelelő mértékben áramlik vissza a szív felé. Lelki szinten ez utalhat arra, hogy a beteg törekvéseiért nem kapja meg a kívánt jutalmat, csalódással kísért elvárások jellemzik. A befektetett energia nem ér célba, a páciens azt várja el tudatosan vagy tudattalanul, hogy mások kaparják ki neki a gesztenyét, mivel ő már mindent megtett. Egy helyben topogás, lustaság, nehézkesség jelenik meg. Hajlam az engedékenységre vagy belső rugalmatlanság tapasztalható.
A feladat szabadon engedni az energia (vagy az idő, a pénz, a figyelem, az információ) áramlását viszonzásvárás nélkül. Érdemes figyelmet fordítani a földdel és a gyökerekkel való kapcsolatra.
A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.
