Minden népnek megvan a technikája arra, hogy hogyan tartsa kézben az egészségét. A mostani részben ezekről lesz szó.

Csipkebogyó

A svédek fiatalító szerként a csipkebogyót használják, aminek magas a C-vitamin tartalma. A C-vitamin antioxidáns, tehát megakadályozza a szabadgyökök keletkezését, s már csak ezáltal is fiatalító hatása van. Például ha elegendő mennyiségben kerül C-vitamin a szervezetbe, akkor az épen tartja a test kötőszöveteinek a kollagénjeit, ami e szövetek erejét és rugalmasságát biztosítja. Emellett fokozza a belső elválasztású mirigyek hormontermelését, valamint megelőzi az érelmeszesedést és a szívbajt. Ezen kívül más fontos vitaminok is nagy mennyiségben előfordulnak a csipkebogyóban: például B1-, B2-, K- és E-vitamin, ami szintén antioxidáns hatású. A csipkebogyó az immunrendszert is erősíti. (Az öregedési elméletek közül az egyik azt mondja, hogy az immunerő gyengülése az öregedés és az öregedési folyamatok legfőbb oka.) Megemlítendő még csipkebogyó gyulladásgátló és kőoldó hatása is.

Rozs

A finneknél az egyik fiatalító módszer a rozs fogyasztása, a másik pedig a szauna. A gabonafélék közül a rozs nagyon elterjedt náluk, és az év bármelyik szakaszában fogyasztható. Alacsony a fehérjetartalma. A rozslisztből készült kenyér a többi kenyérhez képest a legbarnább, ami azt bizonyítja, hogy magas az ásványisó-tartalma. Minél több ásványi só és tápsó van egy gabonafélében, annál barnább lesz a belőle elkészített kenyér. Persze a mai kenyereknél vigyázni kell, mert nagyon sok esetben fehér lisztből készítik, barna ételfestékkel beszínezik, majd eladják barna kenyérnek. A rozsnak magas a rosttartalma is, segíti a bélperisztaltikát. Ha valaki rendszeresen, akár napi rendszerességgel fogyaszt rozsból készült ételt, szinte lehetetlen, hogy székrekedése legyen. Székrekedés esetén olyan mérgek szívódnak fel a vastagbélben, amelyek felgyorsítják az öregedési folyamatokat. A rozs jó hatással van a májra is, és oldja a különféle görcsöket, pl. izomgörcsöket. A mi éghajlati viszonyaink mellett a búza és a rozs keveréke az egyik legjobb kenyér- és süteményalap. Az optimális keverési arány: 80% búza és 20% rozs.

Szauna

Finnországban sok szauna működik, a lakosok számához viszonyítva a legtöbb, bármelyik országot vesszük is figyelembe. A szaunában nagyon fontos a gőzképződés, ezért a forró kövekre rendszeresen hideg vizet öntenek, s közben nyírfavesszővel is csapkodják magukat. Amikor kijönnek a szaunából, nem hűtik le hirtelen a testüket, hanem csak a szauna előterében tartózkodnak, és ott a hidegebb levegő hatására hűl le a szervezetük. A szauna legpozitívabb hatása az, hogy izzaszt, s az izzadság révén nagyon sok olyan méreganyag eltávozik a szervezetből, ami máskülönben öregíti azt. Emellett gyorsítja az anyagcserét is: a hatása felér egy mesterséges lázkeltéssel. A láz pusztítja a különféle vírusokat, baktériumokat a szervezetben, tehát amikor az ember rendszeresen szaunázik, a mesterséges lázkeltés révén megakadályozza, hogy elszaporodjanak benne a különféle kórokozók. A mirigyszekréciót is serkenti a szaunázás.

Mindezek mellett erősíti az immunrendszert, jó reumatikus panaszok ellen, krónikus légúti betegségeknél is hasznos, például asztmatikus betegeknek javasolt, mert az esetek többségében javítja az állapotukat. Oda kell figyelni arra, hogy némely asztmás betegnél a meleg levegő asztmatikus rohamot válthat ki. Ezért meg kell figyelni, hogyan reagál a szaunázásra a beteg, s ha nem vált ki nála asztmarohamot, akkor kifejezetten javasolt. Szintén hasznos a szív- és keringési betegségek nagy részénél.

Van néhány betegség, amelyeknél ellenjavallt a szaunázás, de ezzel a legtöbb ember nincs tisztában. Tilos például akut ízületi gyulladás, tbc, bármelyik belső szerv heveny gyulladása, fekély, gyomorfekély, fogászati vagy mandulánál található góc, egyes szívbetegségek, magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, zöldhályog, rosszindulatú daganatok és epilepszia esetén (a szaunázás sokszor epilepsziás rohamot vált ki, de nem ott helyben, hanem később).

Fokhagyma

Az orosz népi gyógyászatban négy dolgot vetnek be az öregedés ellen: a fokhagymát, a vöröshagymát, a hajdinát és a virágport. A fokhagymát életelixírnek is nevezhetjük. A fokhagyma kicsit olyan a magyar népi gyógyászatban is, mint keleten a ginseng, ezért magyar ginsengnek is szokták nevezni. Csökkenti a magas vérnyomást, javítja a szívműködést, tágítja az ereket, főleg a szív koszorús ereit, féregűző, antibakteriális, antivirális és antikarcinogén hatású. Ezek fényében fiatalító kúraként időnként (max. évente 3-szor) jó, ha az ember elvégez egy fokhagymakúrát, amely a következőkből áll: hat héten keresztül napi három gerezd fokhagymát kell elfogyasztani vacsorára. Utána érdemes elrágcsálni egy-két darab szegfűszeget, ami elveszi a fokhagyma erős szagát. A fokhagyma főzve elveszíti gyógyhatását, sőt a hőkezelésen átesett fokhagyma, vöröshagyma nem kívánatos anyagokat tartalmaz, tehát hőkezelt hagymát nem szabadna fogyasztani. Fontos még, hogy a fokhagyma ne kerüljön darabosan a gyomorba, hiszen nagyon erős, maró hatású anyagokat is tartalmaz. Mindig alaposan fel kell aprítani vagy szét kell dörzsölni. A fokhagymakúra január-február, illetve szeptember-október környékén a leghatékonyabb. Akit nagyon irritál a szaga, annak valószínűleg bélférge van, úgyhogy számára kifejezetten ajánlott a fokhagymakúra, ugyanis a fokhagyma az egyik legjobb féregűző hatású szer.

Fokhagymaázalékot is készíthetünk: hat gerezd fokhagymát fölaprítunk, leöntjük 1-2dl hideg vízzel, és hat órán keresztül állni hagyjuk, majd átszűrjük, és elfogyasztjuk csak magát a vizet.

Virágpor

A másik szer, amit az oroszok fiatalító szerként használnak, a virágpor. Meggátolja a bélben a rothadásos folyamatokat, nagyon jót tesz szénaláz, álmatlanság, székrekedés, gyomorfekély esetén, de ízületi gyulladás ellen is használható, és vannak egészen komoly betegségek, amelyeknél szintén megfigyelték a virágpor gyógyító hatását, például a sclerosis multiplex esetében. Virágporral is végezhetünk kúrát: naponta 2-3 teáskanálnyi virágport fogyasszunk el ételbe keverve vagy önmagában (ilyenkor érdemes mézzel összekeverni). Ez 2-3 héten keresztül folytatható.

Keleten is nagyon sok olyan szer van, amelyek hatékonynak bizonyultak az öregedéssel szemben. Ilyen a ginseng, a különféle algák és tengeri növények, a szezámmag és a barnarizs.

Lelki háttér

Az ember az egyetlen lény, aki a tudata és a tudatállapota segítségével befolyásolni tudja az öregedést, a növényeknél és az állatoknál ilyet nem figyeltek meg. Ezért van az, hogy egyesek 80 évesen fiatalnak, mások pedig 25 évesen öregnek tűnnek.

Vizsgálataik folyamán a kutatók meglepetten vették észre, hogy milyen komolyan kihat az embernél az öregedési folyamatokra a pszichés állapot, az, hogy milyen az ember életfelfogása és mit gondol magáról az öregedésről. Az is lényeges, hogyan állunk a világhoz, hogyan állunk embertársainkhoz. Az önzetlenség például fiatalító hatást gyakorol a szervezetre, míg az egoizmus, az önzőség pszichoszomatikus szinten elősegíti, felgyorsítja az öregedési folyamatokat.

A kutatások szerint a genetikai adottságok által meghatározott életkor helyes életmód és gondolkodásmód kialakításával plusz 30 évvel kitolható.

Több száz 90 és 100 év közötti embert vizsgáltak, akik bár 90 év felett voltak, mégis fiatalosan néztek ki, és nem volt semmilyen komolyabb betegségük. 5 olyan tényezőt találtak ezeknél az úgymond fiatal öregeknél, amely mindegyikükre egyaránt jellemző volt:

  1. Örömüket lelik a napi tevékenységeikben, szívesen teszik azt, amit naponta végezniük kell.
  2. Értelmesnek látják az életüket.
  3. Úgy érzik, hogy elérték és elérik a legfontosabb céljaikat, célkitűzéseiket. (Ebben az is benne foglaltatik, hogy vannak céljaik.)
  4. Pozitív énképpel rendelkeznek, értékesnek tartják magukat.
  5. Derűlátó, optimista beállítottságú emberek.

A fiatalodás kulcsa tehát az öregedésről és az önmagunkról alkotott kép megváltoztatásában is rejlik.

A cikket Váradi Tibor előadásai és könyvei alapján állítottuk össze.

Alternatív módszerek

Ismerd meg, hogy mi mindennel tudunk segíteni neked…