A civilizációs étrend, mely túl sok fehérje, zsír és finomított cukor fogyasztását tartalmazza, általában kevés mozgással társul. A túlzott táplálékbevitel miatt a felesleg gliko- és lipoproteidek formájában felhalmozódik a kötőszövetekben. Ezek az anyagok megakadályozzák a sejtek normális oxigén- és glükózfelvételét, amire a szervezet megemelkedett vérnyomással és vércukorszinttel reagál.

A fehér cukor fogyasztása gyors vércukorszint-emelkedést eredményez – a szervezet számára nem természetes a cukor ilyen töménységben –, amire fokozott inzulinkiáramlás a válasz. A folyamat gyakori ismétlése inzulinrezisztenciához vezet, ami a vércukorszint tartós megemelkedését eredményezi. A táplálékból származó felesleges energia zsírként raktározódik a zsírsejtekben. Amikor azonban az inzulinreceptorok egyre nagyobb számban válnak érzéketlenné, akkor az inzulinfüggő zsírlebontás csökken, és megkezdődik az elhízás, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás kialakulása. A kóros folyamatokat elősegíti a nikotin, az alkohol és a stressz.

A terápia kétirányú: egyrészt meg kell változtatni a helytelen életvitelt, másrészt méregteleníteni kell a szervezetet, hogy megszabaduljon a felesleges anyagoktól. Az életmód megváltoztatásában figyelmet kell fordítani az étrendre, a mozgásra és az élvezeti szerekről való lemondásra. A helyes étrendben az alábbi szabályokat érdemes betartani:

1. Kerüljük a túlzott fehérjebevitelt! A WHO szerint felnőtt embereknél a napi ideális fehérjebevitel maximuma a testtömeg kg-ban kifejezett számértékének 3/4-e grammban (pl. 80 kilós ember maximum napi 60 gramm fehérjét fogyaszthat). Ajánlott a növényi étrend, amely bőven fedezi a napi fehérjeszükségletet.
2. Kerüljük a túlzott zsírbevitelt, pontosabban a telített zsírsavak bevitelét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kerüljük az állati eredetű zsiradékokat és részesítsük előnyben a növényi olajokat!
3. Kerüljük a fehér cukrot és a fehér lisztet! Helyettük javasolt a méz, illetve cukorbetegeknek a stevia, ami nem növeli a vércukorszintet; valamint használjunk teljes kiőrlésű liszteket!
4. Támogassuk a szervezet hajnaltól délig tartó tisztulási periódusát bőséges folyadékbevitellel és gyümölcsök fogyasztásával! Ebben az időszakban lehetőleg gyümölcsön kívül más ételféleséget ne fogyasszunk!
5. Nem „jóllakni" kell, hanem megelégedni. Az evési kényszer leküzdésében segít a böjt és a stresszoldás.

A metabolikus szindrómát alkotó összes betegség esetén nagyon fontos a lúgosítás és a táplálkozási szokások megváltoztatása (pl. étkezések közötti nassolás kerülése, nyugodt étkezési körülmények).

A méregtelenítésben nagyon fontos szempont a méregtelenítő szervek: a máj és a vese támogatása. A máj fő ellenségei: az alkohol, a többlet zsír és fehérje, valamint a fehér cukor. A máj működését segíti és a zsírmáj ellen is dolgozik: a borókabogyó, a keserű ízű teák, a máriatövis, a zöldséglevek és általánosságban a lúgosítás. Végezhetünk kúrát zsályateával, melynek során 3 hétig napi fél liter teát fogyasztunk el. A vese működését támogatja a megfelelő folyadékbevitel, a lúgosítás, a többlet fehérje- és zsírbevitel, valamint a só kerülése, ami a magas vérnyomás egyik okozója.

A köszvény és a reumatikus típusú betegségek a magas húgysavszinttel hozhatók összefüggésbe. Ezt elsősorban a húsok és a tojás növeli, főként a hal és a szárnyasok.

A metabolikus szindróma betegségeinél javasoltak a rövidebb-hosszabb böjtök, természetesen szakember felügyelete mellett.

A fent említett betegségek kialakulásában lelki okok is szerepet játszanak, ezek oldása elengedhetetlen a gyógyuláshoz. Egy lehetséges pozitív megerősítés:

„Szeretem magamat, az életet, és tudom, hogy minden, amire szükségem van, a rendelkezésemre áll!”


Váradi Tibor