Napjaink betegségeinek egyik legfőbb oka a szervezet elsavasodása, mely kedvező környezetet biztosít a kórokozók szaporodásához.
Az elsavasodás
A szervezetben a pH-értéket két fő dolog befolyásolja: a táplálkozás és a légzés. A vegyes, húsos étrend savasítja a szervezetet (acidózis), és savas közegben az anyagcsere-folyamatok már nem tudnak normálisan, egészségesen végbemenni. A túlnyomórészt lúgos hatású ételek fogyasztása és a helyes légzés biztosítja a szervezetben az optimális pH-szintet.
A pH-értéket 0-tól 14-ig lehet osztályozni, középen a 7-es áll. Ez az, ami semlegesnek számít. 0-7-ig a pH-t savasnak, 7 és 14 között pedig lúgosnak (bázikusnak) nevezzük. A szervezet akkor tud jól működni, ha a legtöbb testfolyadékban enyhén lúgos állapot uralkodik, tehát a pH-ja 7 és 8 között van.
Savasító étrend esetén a vérplazma pH-értéke savas irányba tolódik el,
és ilyenkor számos életfontosságú enzim nem tudja a működését
elvégezni. Az optimális pH-érték 7,35 és 7,45 között van. Elsavasodás esetén azonban az ATP
(adenozin-trifoszfát) szintézise és a glikolízis folyamata gátolt, a
szívizom összehúzódó-képessége, valamint a szervezet
oxigén-ellátottsága csökken, és a sejtek elkezdenek „fulladozni”. A természet úgy hozta létre szervezetünket, hogy a normális
sejtanyagcsere folyamán állandóan savak keletkeznek, amelyek elvileg a
szervezet számára feleslegesek. Ilyen, a szervezetben képződő savak
például a szénsav, a kénsav, a foszforsav, a tejsav és a
piroszőlősav. Ezek a savak nem veszélyesek, amíg annyira kis
mennyiségben képződnek, hogy a szervezet meg tud velük birkózni; légzés
és kiválasztás útján közömbösíti őket. Károssá csak akkor válnak, ha a
helytelen étrend (pl. sok fehérje fogyasztása) hatására olyan
sok sav szaporodik fel a szervezetben, amennyit az már nem tud kiküszöbölni, így ezek különféle betegségeket okoznak.
“A betegségek megelőzése szempontjából az egyik legfontosabb feladatunk
a sav-bázis egyensúly felborulásának megelőzése, és folyamatos, stabil
egyensúly biztosítása.”
(Dr. Oláh Andor) A puffer-rendszer
A szervezet rendelkezik egy olyan rendszerrel, ami az állandóan képződő
savakat közömbösíti. Ezt puffer-rendszernek hívják. Van két kiemelt
fontosságú pufferolás: az ún. légzési pufferolás, ami a tüdő, és az ún.
renális pufferolás, ami a vese segítségével közömbösíti a savas
anyagokat. Van emellett a vér általi pufferolás, és ezt a
folyamatot a máj is segíti. A sejteken belül a fehérjék bizonyos
típusai számítanak a
leghatásosabb puffernek. Mind a lúgot, mind a savat egyaránt képesek
közömbösíteni, és szabályozzák a pH-egyensúlyt a sejteken belüli
térben. Egészségtelen étrend esetén azonban egy idő múlva a
puffer-rendszerek kimerülnek, és már nem képesek a szervezetben az
egyensúlyt fenntartani.
Ilyenkor elsavasodik a szervezet, és ez rengeteg betegségnek táptalajt
szolgáltat. Megtörténhet az is, hogy a szervezet túllúgosodik
(alkalózis), de ez jóval ritkább a mai életmód és étrend mellett.
A szervezet elsavasodásának első jelei
Az enyhe savasodás jelei a következők: rendszeres fejfájás,
gyengeségérzet, állandó fáradékonyság, enyhébb bőrpanaszok,
bőrviszketés, nyugtalanság,
ingerlékenység. Nagyon fontos lenne például, hogy az idegeket is lúgos
közeg vegye körül. Ha az idegeket savas közeg borítja, akkor az ember
ingerlékeny, ideges, izgága lesz, csökken a koncentrációs és a
gondolkodó képessége, és álmatlanság is megjelenhet. Ha valaki a fenti
tüneteket észleli magán, ezek mindenképpen az elsavasodás jelei! A savasodás kalciumelvonó hatása
Az elsavasodás egyik következménye a mészhiány is. A szervezet, amikor
már nem képes a hagyományos pufferolással a savakat kiküszöbölni, bevet
egy titkos erőtartalékot: elkezd a csontokból, fogakból, sejtekből
kalciumot kivonni, ez ugyanis képes a savakat közömbösíteni. Igaz, hogy
ennek csontritkulás, csonttörés, fogszuvasodás lesz az eredménye, de a
szervezet szempontjából sokkal fontosabb, hogy a pH-egyensúly rendben
legyen, mint az, hogy a csontjaink, fogaink milyen állapotban vannak. A
szervezet két rossz közül mindig a kevésbé rosszat választja. Az
idegeknek és az érfalnak is van kalciumtartalma, a szervezet innen is
kivonja a kalciumot, és ennek idegfájdalmak, ideggyulladás, illetve
érkárosodás lesz az eredménye. A
csontritkulás ma népbetegségnek számít, szinte természetesnek tartják. De
ha az ember odafigyelne arra, hogy lúgosító hatású legyen az étrendje, még száz éves korában sem lenne
szabad, hogy csontritkulása legyen. A vegyes étrend, ami húst, tojást,
fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz, elsavasítja a szervezetet,
viszont a növényi étrend lúgosító hatással bír.
“Az emberi táplálkozás céljára legmegfelelőbb, ha a lúgos reakciójúak
mennyisége meghaladja a savas természetűek mennyiségét, vagyis ha lúgos
többlettel rendelkezik a táplálék.”
(Dr. Soós József)
Akárhogy figyelünk is oda, egy kevés savasító étel mindenképpen bekerül
a szervezetbe. Amire törekedni kell, hogy a napi étrendben 80-90%-ban
lúgosító hatású táplálékok legyenek (pl. zöldség, burgonya, csírák,
stb…) és csak 10-20 %-ban szerepeljen benne savasító hatású étel (pl. hús, tojás,
fehér cukor).
“Az acidózis legfőbb okozója a szövetekben felhalmozódott felesleges
fehérje. Ha túl sok aminosav van jelen a testben, felborul annak
sav-bázis egyensúlya, ami rettenetes következményekkel jár.” (Dr. Bieler)
A szervezet elsavasodását okozó tényezők:
-
Túlzott fehérjebevitel – a rothadás miatt savasít
- Túlzott cukor, szénhidrátbevitel – az erjedés miatt savasít
- Zsírbevitel – szintén erős savakat produkál, míg a hidegen sajtolt növényi olaj nem savképző hatású
- Timsóval, borkősavval, ecetsavval, szalicilsavval vagy
benzoesavval tartósított készítmények fogyasztása – a legtöbb
tartósítószer erősen savasító hatású
- Savanyított ételek fogyasztása
- Rossz ételkombinációk – lehet, hogy van két étel, amelyek
külön-külön lúgosítanak, de ha együtt fogyasztja őket az ember, akkor
már savasító hatásuk van (pl. gabonafélék közül a köles és a
gyümölcsök együttfogyasztása)
- Túlzott táplálékbevitel – amikor a gyomor túlzottan megtelik,
az emésztőnedvek nem férnek hozzá rendesen a táplálékokhoz, így tökéletlen
lesz az emésztés és savasodás lép föl
- Túl gyakori evés – ha valaki nem várja meg, míg megtörténik az
előző étkezés által bevitt táplálék megemésztése, akkor még úgy is, ha
az elfogyasztott ételek egészségesek, savasodási folyamat indul be.
Mindig meg kell várni, míg az előző étkezés emésztése befejeződik!
- Cigaretta, fekete kávé, alkohol, különféle drogok élvezete. A
szenvedélybetegségnél használt anyagok nagyon erősen savasító hatásúak.
A szervezet lúgosodásának elősegítése
1. Nyomelem- és vitaminbevitel
A legfontosabb a nátrium-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalmú
ételek fogyasztása, lehetőség szerint inkább növényi forrásokból.
Különféle pirulák, bogyók és tabletták szedése nem javasolt, mert
ezekben általában szervetlen formában vannak jelen (ezek) a nyomelemek,
a szervezet viszont a szerves formában lévő ásványi anyagokat tudja
megfelelően felhasználni.
2. Zöldséglé-fogyasztás
A zöldséglé nagyon erősen lúgosít, pl. a burgonyalé kifejezetten, ezért mindig érdemes azt is hozzátenni a keverékhez.
3. Szódabikarbóna-kúra
Folyamatosan nem ajánlott fogyasztani, de évente kétszer-háromszor
lehet tartani egy 21 napos szódabikarbóna kúrát. A kúra alatt külsőleg
meleg szódabikarbónás fürdőket veszünk. A legjobb a teljes testfürdő,
de hatásos a lábfürdő is. A meleg víz kitágítja a bőrpórusokat, és a
szódabikarbóna hatni tud a szervezetben. Belsőleg naponta háromszor egy
csapott mokkáskanálnyi szódabikarbónát 2 dl meleg vízben feloldunk és
elfogyasztunk reggel éhgyomorra, délben és vacsora előtt negyed órával.
(A reggeli szódabikarbóna után negyed órával egy pohár vizet kell inni,
10¬12 csepp citromlével.)
4. A vese és a máj méregtelenítése
A vese és a máj fontos feladatot töltenek be, mint pufferoló szervek
(lásd az előző részben: a savak közömbösítése). A vesét erősen megterheli a
sóbevitel, a májat pedig a cukorbevitel, és mindkettőt megterheli a túl
sok fehérje fogyasztása. Nagyon fontos, hogy ne kössük le őket
rendszeres só-, cukor- és többletfehérje-bevitellel, hogy a savak
kiküszöbölését képesek legyenek elvégezni!
5. Légzőgyakorlatok
Mivel a savakat a szervezet a kilégzéssel távolítja el, a savtalanítás
szempontjából a legfontosabb a méregtelenítő légzés: amikor egy mély,
alapos belégzést nagyon hosszú, lassú kilégzés követ. Ezt jópárszor
érdemes megismételni, és napjában többször is elvégezhető.
6. Helyes étrend
Az alapos rágás, a nassolás mellőzése, a bőséges folyadékbevitel, a
helyes ételpárosítások, a rost- és enzimgazdag táplálkozás és a
mértékletes étkezés mind lúgosító hatású. Az étrend legalább fele
lúgosító hatású étel legyen! Heti egy böjtnap javasolt gyógyteával
(körömvirág, zsurló stb.) és/vagy zöldséglével.
7. Gyógynövények
A csalánteával kúrát is végezhetünk: hat hétig napi 2-2,5 l tea lúgosító étrend mellett.
8. Béltisztítás
Ha a bélrendszer, illetve a bélflóra nincs rendben, akkor szintén
nagyobb esélye van az elsavasodásnak. Fontosak a béltisztító kúrák és a
bélflóra rendezése, egészséges bélflóra létrehozása különféle
készítményekkel (protexin, acidophilus). Ha valaki keresztülment
egy-két antibiotikum-kúrán, akkor szinte biztos, hogy a bélflórája
nincs rendben!
9. Stresszoldás
A negatív gondolatok savasítják a szervezetet. Egy ördögi kör alakul
ki: amikor az ember tele van negatív gondolatokkal, az savasítja a
szervezetét, ami pedig “savanyítja” a gondolatokat. Szakítsuk meg a
kört valahol! Vagy a gondolatokat formáljuk pozitívabbá, vagy az
étrendet lúgosítsuk, de a legjobb, ha mindkettőt egyszerre tesszük!
Az acidózis hatása a szervezetre
Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb kulcsa a szervezet
sav-bázis egyensúlyának helyreállítása. Amikor a szervezet savasodik, a
testhőmérséklet, a vérnyomás és a vércukorszint is nő. Ebből
következik, hogy mind a magas vérnyomásos betegek, mind a cukorbetegek,
ha odafigyelnek arra, hogy lúgos legyen az étrendjük, már ettől csökken
a vércukorszintjük, illetve a vérnyomásuk. Ahogy savasodik a szervezet,
a gyulladásos folyamatok felerősödnek, a hosszútávú teljesítőképesség
csökken, az ember gyorsan kimerül, a szervezet sugárérzékenysége nő, és
romlik a közérzete. A folyamat során a hisztaminszint is nő, és az
allergia egyik fő okozója a magas hisztaminszint. Ha viszont valaki
lúgosító hatású ételeket fogyaszt, akkor ezekkel ellentétes folyamatok
indulnak be. Az, hogy valaki csak növényi eredetű táplálékokat fogyaszt,
egy hatalmas lépés a lúgosodás felé, de még nem garancia arra, hogy a
szervezete lúgos, mert lehet, hogy többet eszik a kelleténél, túl
gyakran eszik vagy rossz párosításokat alkalmaz. Egyrészt mind az
erjedés, mind a rothadás folyamán savas méreganyagok keletkeznek. A
magas fehérjetartalmú ételek fogyasztásának nagy veszélye a többlet
fehérje megrothadása, a magas cukortartalmú ételek pedig
megerjedhetnek. Másrészt minél tovább hőkezelünk egy táplálékot, annál inkább nő a
savtartalma. Így még az amúgy lúgosító ételek is savasító hatásúak
lesznek, ezért fontos, hogy hőkezelt étel mellé mindig együnk nyers,
lúgosító hatású ételt, ami közömbösíti a savakat. A sav-bázis egyensúly kapcsolata a vitamin- és nyomelemhiánnyal Egy átlag felnőtt ember szervezetében 39-40 liter folyadék található.
Ennek a folyadéknak túlnyomórészt enyhén lúgosnak kéne lennie. A savak
semlegesítésére a szervezet szerves ásványi anyagokat is felhasznál,
ezeket a nyers növényi ételekből tudja felvenni. Azért fontos, hogy az
ember sok nyers növényi táplálékot fogyasszon, mert a zöldségek,
gyümölcsök növelik a szervezet szerves ásványi anyag tartalmát, és így
segítenek a lúgosodásban. Viszont a magas fehérjetartalmú ételek (a hús,
a tojás, a sajt) savképző ételek, és nemhogy növelnék a szervezet
szerves ásványi anyag tartalmát, hanem még csökkentik is. Itt nagyon
fontos, hogy a szerves ásványi anyagokról van szó! A szerves és a
szervetlen anyagok között komoly különbség van. A szerves ásványi
anyagokban szerves kötések vannak, ami azt jelenti, hogy könnyen
elemeire bonthatóak azok az anyagok, amiket tartalmaz. A szervetlen
ásványi anyagokban szervetlen kötések vannak, ezek között erős, szoros
a kapcsolat. A szervetlen konyhasót alkotó nátrium és klór például
nagyon nehezen választható szét a szervezet számára, mert szervetlen
kötéssel “ragaszkodnak egymáshoz”, míg ha ezek az anyagok szerves
formában, gyümölcsökből, zöldségekből kerülnek be, akkor könnyen
hozzájuk fér a szervezet.
A nyers növényi ételek lúgosító hatása
Egy étel lehet savas vagy lúgos, a szervezetbe kerülve azonban átmehet
olyan változásokon, hogy más kémhatású salakot hagy hátra maga után.
Például a gyümölcs önmagában savas kémhatású, a benne lévő szerves
savakat azonban a szervezet kiküszöböli, és egy ún. lúgos salak marad hátra,
tehát a végeredményt tekintve a gyümölcs mégis lúgosítani fogja a
szervezetet. Erre van egy nagyon jó bizonyíték: ha az ember tart egy
háromhetes gyümölcskúrát, pár nap után már mérhető a vizelet
kémhatásában, hogy a szervezetben rengeteg lúg képződött.
Tisztító kúrákkal, helyes étrenddel és légzéssel nagy mértékben segíthetünk szervezetünknek az egyensúly megőrzésében!
Váradi Tibor
|