A fejfájásnak két nagy csoportját különböztethetjük meg: 1) a muszkuláris fejfájásokat, és 2) a vaszkuláris fejfájásokat. Muszkulárisnak nevezzük a fejfájások azon típusát, ahol az idegeket a feszes, megfeszült izom irritálja; vaszkulárisnak azt, ahol az idegeket a kitágult erek ingerlik. A fejfájások körülbelül 80-90%-a e két típus valamelyikébe sorolható.
A fejfájás és az étrend összefüggésével kapcsolatban dr. Solomon és a Montefiore Egészségügyi Központ fejfájáskutató részlegének sikerült feltárni azt a négy alapvető anyagot, amelyek a leggyakrabban váltanak ki fejfájást.

Az első nagy csoportba az amintartalmú ételek tartoznak, amik általában vaszkuláris típusú fejfájáshoz vezetnek. Ide sorolhatjuk: a sajtokat, az ecetet, illetve az ecetes ételeket, a legtöbb húsféleséget, a halakat, a banánt, a fügét, a babféléket, a csokoládét, a szeszes italokat és az élesztős ételeket.
A fejfájást előidéző élelmiszerek másik nagy csoportja mononátriumglutamátot tartalmaz. Tartósítószerként van használatban, gyakran tartalmazzák pl. kínai éttermi és készételek, levesporok és ételkonzervek, pácolt húsok, mártásporok, chipsek, illetve általában a sós ropogtatnivalók, továbbá sok fűszerkeverék.
A harmadik nagy csoport a nitrittartalmú ételek. A nitriteket évszázadok óta használják húsételek tartósítására.
A negyedik, fejfájást előidéző csoportba a koffeintartalmú ételek-italok – a fekete kávé, a fekete tea, a kóla és az egyéb szénsavas italok, a csokoládé, illetve a kakaó – tartoznak.
Érdekes megfigyelés, hogy a fejfájós betegek nagy része székrekedésben szenved. (Egészséges táplálkozás mellett az embernek naponta annyiszor van széklete, ahány főétkezést folytatott!) A székrekedés révén olyan méreganyagok szívódnak fel a vastagbél falán keresztül, melyekre sokak szervezete fejfájással reagál. Fejfájós betegeknél tehát az elsőszámú teendők között kell szerepelnie a székrekedés megszüntetésének! Mindez megvalósítható, ha az ember elhagyja a rostmentes ételeket, sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, reggelente éhgyomorra áztatott aszalt szilvát vagy fügét eszik, alaposan megrágja az ételeket, evés után hasmasszázst végez, rendszeresen mozog, hashajtó teákat iszik, súlyos esetekben pedig akár beöntést is végez.
A fejfájást okozó méreganyagok szervezetből való kiürülését gyümölcskúrákkal (citrom-, paradicsomkúra) is elősegíthetjük, de hatásos lehet a fokhagyma kúraszerű, illetve a lilahagyma napi szintű fogyasztása is, lévén, hogy a hagymafélék igen jól tisztítják a fej ereit és üregeit.
Az ortomolekuláris medicina megfigyelései szerint fejfájós betegek számára különösen fontos az összes B-vitamin, továbbá a C-vitamin természetes pótlása, például csipkebogyó, vagy citrusfélék segítségével.
A nyomelemek és ásványi anyagok közül a vas hiánya növeli a fejfájásra való hajlamot, ez pótolható pl. búzacsíra, csalán, csalántea és hőkezelésen át nem esett darált mák rendszeres fogyasztásával.
A gyógynövények közül az őszi margitvirág és a rozmaring használható borogatásként, fogyasztható teaként, avagy lehet fürdőt venni velük. Segít még az ibolya növény bármelyik része, de elsősorban a gyökere; továbbá a borsmenta tea, a galagonyalevél tea, valamint a fűzfakéreg tea.
A rendszertelen alvás nagymértékben elősegíti a fejfájás kialakulását, ezért mindenképpen érdemes rendezni az alvási szokásokat.
A fejfájás leküzdésében fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak is. A megfigyelések szerint már heti háromszori, körülbelül húsz perces, nem kifullasztó úszás, futás vagy kerékpározás jó hatással lehet a betegekre, lévén, hogy a mozgás révén jelentősen megnő a fejfájással szembeni ellenálló képességük.
A rendszeres fejfájással küzdők tünetei gyakran pusztán a bőséges (napi 2-3 liter) folyadékbevitel hatására megszűnnek.
A fejfájás fő oka az agyi vérbőség, tehát megszüntetéséhez az agyból a végtagok felé kell vezetni a többlet vért, amit víz segítségével tehetünk meg. Ez történhet pl. a végtagok hidroterápiás kezelésével – váltó lábfürdővel, víztaposással, harmatos fűben járással és lefekvés előtt vett forró, szódabikarbónás lábfürdővel.
A legfontosabb a méregtelenítő légzés – az ember ilyenkor több percen keresztül úgy lélegzik, hogy egy mély belégzést nagyon hosszú, lassú, elnyújtott kilégzés követ. Ezzel a légzéssel remekül csillapítható például a szervezet besavasodása (acidózis) kiváltotta fejfájás.
A fejfájás tipikus pszichoszomatikus betegség, ezért a fejfájások egyik legfőbb oka a stressz, így minden stresszoldó, lazító módszer – relaxáció, meditáció, autogén tréning stb. – gyógyulást segítő hatású!
A mai kultúrában a két centrális szerv – a szív és az agy, azaz az érzelmi centrum és az intellektuális centrum – között megbomlott az összhang. A fej, a gondolkodás, a ráció sokkal erősebb szerepet kap. Ilyen értelemben a fejfájás jelzés az ember számára, hogy elhanyagolta, elfojtotta az érzelmeit, és túlerőltette a gondolkodását. Migrénes betegek lelki diagnózisa során a fentieken kívül sok esetben találtak kifejezetten görcsös akaratot, illetve perfekcionizmust.

Váradi Tibor