Napjaink betegségeinek egyik legfőbb oka a szervezet elsavasodása, mely kedvező környezetet biztosít a kórokozók szaporodásához.
Az elsavasodás
A pH-értéket 0-tól 14-ig lehet osztályozni, középen a 7-es áll. Ez az, ami semlegesnek számít. 0-7-ig a pH-t savasnak, 7 és 14 között pedig lúgosnak (bázikusnak) nevezzük. A szervezet akkor tud jól működni, ha a legtöbb testfolyadékban enyhén lúgos állapot uralkodik, tehát a pH-ja 7 és 8 között van.
A természet úgy hozta létre szervezetünket, hogy a normális sejtanyagcsere folyamán állandóan savak keletkeznek, amelyek elvileg a szervezet számára feleslegesek. Ilyen, a szervezetben képződő savak például a szénsav, a kénsav, a foszforsav, a tejsav és a piroszőlősav. Ezek a savak nem veszélyesek, amíg annyira kis mennyiségben képződnek, hogy a szervezet meg tud velük birkózni; légzés és kiválasztás útján közömbösíti őket. Károssá csak akkor válnak, ha a helytelen étrend (pl. sok fehérje fogyasztása) hatására olyan sok sav szaporodik fel a szervezetben, amennyit az már nem tud kiküszöbölni, így ezek különféle betegségeket okoznak.
“A betegségek megelőzése szempontjából az egyik legfontosabb feladatunk a sav-bázis egyensúly felborulásának megelőzése, és folyamatos, stabil egyensúly biztosítása.”
(Dr. Oláh Andor)
A puffer-rendszer
A szervezet elsavasodásának tünetei, az elsavasodás jelei
Az enyhe savasodás jelei a következők:
- rendszeres fejfájás,
- gyengeségérzet,
- állandó fáradékonyság,
- enyhébb bőrpanaszok,
- bőrviszketés,
- nyugtalanság,
- ingerlékenység.
A savasodás kalciumelvonó hatása
Az elsavasodás egyik következménye a mészhiány is. A szervezet, amikor már nem képes a hagyományos pufferolással a savakat kiküszöbölni, bevet egy titkos erőtartalékot: elkezd a csontokból, fogakból, sejtekből kalciumot kivonni, ez ugyanis képes a savakat közömbösíteni. Igaz, hogy ennek csontritkulás, csonttörés, fogszuvasodás lesz az eredménye, de a szervezet szempontjából sokkal fontosabb, hogy a pH-egyensúly rendben legyen, mint az, hogy a csontjaink, fogaink milyen állapotban vannak. A szervezet két rossz közül mindig a kevésbé rosszat választja. Az idegeknek és az érfalnak is van kalciumtartalma, a szervezet innen is kivonja a kalciumot, és ennek idegfájdalmak, ideggyulladás, illetve érkárosodás lesz az eredménye. A csontritkulás ma népbetegségnek számít, szinte természetesnek tartják. De ha az ember odafigyelne arra, hogy lúgosító hatású legyen az étrendje, még száz éves korában sem lenne szabad, hogy csontritkulása legyen. A vegyes étrend, ami húst, tojást, fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz, elsavasítja a szervezetet, viszont a növényi étrend lúgosító hatással bír.
“Az emberi táplálkozás céljára legmegfelelőbb, ha a lúgos reakciójúak mennyisége meghaladja a savas természetűek mennyiségét, vagyis ha lúgos többlettel rendelkezik a táplálék.”
(Dr. Soós József)
“Az acidózis legfőbb okozója a szövetekben felhalmozódott felesleges fehérje. Ha túl sok aminosav van jelen a testben, felborul annak sav-bázis egyensúlya, ami rettenetes következményekkel jár.”
(Dr. Bieler)
A szervezet elsavasodását okozó tényezők:
- Túlzott fehérjebevitel – a rothadás miatt savasít
- Túlzott cukor, szénhidrátbevitel – az erjedés miatt savasít
- Zsírbevitel – szintén erős savakat produkál, míg a hidegen sajtolt növényi olaj nem savképző hatású
- Timsóval, borkősavval, ecetsavval, szalicilsavval vagy benzoesavval tartósított készítmények fogyasztása – a legtöbb tartósítószer erősen savasító hatású
- Savanyított ételek fogyasztása
- Rossz ételkombinációk – lehet, hogy van két étel, amelyek külön-külön lúgosítanak, de ha együtt fogyasztja őket az ember, akkor már savasító hatásuk van (pl. gabonafélék közül a köles és a gyümölcsök együttfogyasztása)
- Túlzott táplálékbevitel – amikor a gyomor túlzottan megtelik, az emésztőnedvek nem férnek hozzá rendesen a táplálékokhoz, így tökéletlen lesz az emésztés és savasodás lép föl
- Túl gyakori evés – ha valaki nem várja meg, míg megtörténik az előző étkezés által bevitt táplálék megemésztése, akkor még úgy is, ha az elfogyasztott ételek egészségesek, savasodási folyamat indul be. Mindig meg kell várni, míg az előző étkezés emésztése befejeződik!
- Cigaretta, fekete kávé, alkohol, különféle drogok élvezete. A szenvedélybetegségnél használt anyagok nagyon erősen savasító hatásúak.
A szervezet lúgosodítása
1. Nyomelem- és vitaminbevitel
A legfontosabb a nátrium-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalmú ételek fogyasztása, lehetőség szerint inkább növényi forrásokból. Különféle pirulák, bogyók és tabletták szedése nem javasolt, mert ezekben általában szervetlen formában vannak jelen (ezek) a nyomelemek, a szervezet viszont a szerves formában lévő ásványi anyagokat tudja megfelelően felhasználni.
2. Zöldséglé-fogyasztás
A zöldséglé nagyon erősen lúgosít, pl. a burgonyalé kifejezetten, ezért mindig érdemes azt is hozzátenni a keverékhez.
3. Szódabikarbóna-kúra
Folyamatosan nem ajánlott fogyasztani, de évente kétszer-háromszor lehet tartani egy 21 napos szódabikarbóna kúrát. A kúra alatt külsőleg meleg szódabikarbónás fürdőket veszünk. A legjobb a teljes testfürdő, de hatásos a lábfürdő is. A meleg víz kitágítja a bőrpórusokat, és a szódabikarbóna hatni tud a szervezetben. Belsőleg naponta háromszor egy csapott mokkáskanálnyi szódabikarbónát 2 dl meleg vízben feloldunk és elfogyasztunk reggel éhgyomorra, délben és vacsora előtt negyed órával. (A reggeli szódabikarbóna után negyed órával egy pohár vizet kell inni, 10¬12 csepp citromlével.)
4. A vese és a máj méregtelenítése
A vese és a máj fontos feladatot töltenek be, mint pufferoló szervek (lásd az előző részben: a savak közömbösítése). A vesét erősen megterheli a sóbevitel, a májat pedig a cukorbevitel, és mindkettőt megterheli a túl sok fehérje fogyasztása. Nagyon fontos, hogy ne kössük le őket rendszeres só-, cukor- és többletfehérje-bevitellel, hogy a savak kiküszöbölését képesek legyenek elvégezni!
5. Légzőgyakorlatok
Mivel a savakat a szervezet a kilégzéssel távolítja el, a savtalanítás szempontjából a legfontosabb a méregtelenítő légzés: amikor egy mély, alapos belégzést nagyon hosszú, lassú kilégzés követ. Ezt jópárszor érdemes megismételni, és napjában többször is elvégezhető.
6. Helyes étrend
Az alapos rágás, a nassolás mellőzése, a bőséges folyadékbevitel, a helyes ételpárosítások, a rost- és enzimgazdag táplálkozás és a mértékletes étkezés mind lúgosító hatású. Az étrend legalább fele lúgosító hatású étel legyen! Heti egy böjtnap javasolt gyógyteával (körömvirág, zsurló stb.) és/vagy zöldséglével.
7. Gyógynövények
A csalánteával kúrát is végezhetünk: hat hétig napi 2-2,5 l tea lúgosító étrend mellett.
8. Béltisztítás
Ha a bélrendszer, illetve a bélflóra nincs rendben, akkor szintén nagyobb esélye van az elsavasodásnak. Fontosak a béltisztító kúrák és a bélflóra rendezése, egészséges bélflóra létrehozása különféle készítményekkel (protexin, acidophilus). Ha valaki keresztülment egy-két antibiotikum-kúrán, akkor szinte biztos, hogy a bélflórája nincs rendben!
9. Stresszoldás
A negatív gondolatok savasítják a szervezetet. Egy ördögi kör alakul ki: amikor az ember tele van negatív gondolatokkal, az savasítja a szervezetét, ami pedig “savanyítja” a gondolatokat. Szakítsuk meg a kört valahol! Vagy a gondolatokat formáljuk pozitívabbá, vagy az étrendet lúgosítsuk, de a legjobb, ha mindkettőt egyszerre tesszük!
Az acidózis hatása a szervezetre
Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb kulcsa a szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállítása. Amikor a szervezet savasodik, a testhőmérséklet, a vérnyomás és a vércukorszint is nő. Ebből következik, hogy mind a magas vérnyomásos betegek, mind a cukorbetegek, ha odafigyelnek arra, hogy lúgos legyen az étrendjük, már ettől csökken a vércukorszintjük, illetve a vérnyomásuk. Ahogy savasodik a szervezet, a gyulladásos folyamatok felerősödnek, a hosszútávú teljesítőképesség csökken, az ember gyorsan kimerül, a szervezet sugárérzékenysége nő, és romlik a közérzete. A folyamat során a hisztaminszint is nő, és az allergia egyik fő okozója a magas hisztaminszint. Ha viszont valaki lúgosító hatású ételeket fogyaszt, akkor ezekkel ellentétes folyamatok indulnak be.
Az, hogy valaki csak növényi eredetű táplálékokat fogyaszt, egy hatalmas lépés a lúgosodás felé, de még nem garancia arra, hogy a szervezete lúgos, mert lehet, hogy többet eszik a kelleténél, túl gyakran eszik vagy rossz párosításokat alkalmaz. Egyrészt mind az erjedés, mind a rothadás folyamán savas méreganyagok keletkeznek. A magas fehérjetartalmú ételek fogyasztásának nagy veszélye a többlet fehérje megrothadása, a magas cukortartalmú ételek pedig megerjedhetnek. Másrészt minél tovább hőkezelünk egy táplálékot, annál inkább nő a savtartalma. Így még az amúgy lúgosító ételek is savasító hatásúak lesznek, ezért fontos, hogy hőkezelt étel mellé mindig együnk nyers, lúgosító hatású ételt, ami közömbösíti a savakat.
A sav-bázis egyensúly kapcsolata a vitamin- és nyomelemhiánnyal
Egy átlag felnőtt ember szervezetében 39-40 liter folyadék található. Ennek a folyadéknak túlnyomórészt enyhén lúgosnak kéne lennie. A savak semlegesítésére a szervezet szerves ásványi anyagokat is felhasznál, ezeket a nyers növényi ételekből tudja felvenni. Azért fontos, hogy az ember sok nyers növényi táplálékot fogyasszon, mert a zöldségek, gyümölcsök növelik a szervezet szerves ásványi anyag tartalmát, és így segítenek a lúgosodásban. Viszont a magas fehérjetartalmú ételek (a hús, a tojás, a sajt) savképző ételek, és nemhogy növelnék a szervezet szerves ásványi anyag tartalmát, hanem még csökkentik is. Itt nagyon fontos, hogy a szerves ásványi anyagokról van szó! A szerves és a szervetlen anyagok között komoly különbség van. A szerves ásványi anyagokban szerves kötések vannak, ami azt jelenti, hogy könnyen elemeire bonthatóak azok az anyagok, amiket tartalmaz. A szervetlen ásványi anyagokban szervetlen kötések vannak, ezek között erős, szoros a kapcsolat. A szervetlen konyhasót alkotó nátrium és klór például nagyon nehezen választható szét a szervezet számára, mert szervetlen kötéssel “ragaszkodnak egymáshoz”, míg ha ezek az anyagok szerves formában, gyümölcsökből, zöldségekből kerülnek be, akkor könnyen hozzájuk fér a szervezet.