Manapság nagyon sokat hallani az emberben élő, belekben szaporodó mikroorganizmusokról, egészségre kifejtett kedvező hatásukról. Jelen cikk célja, hogy választ adjon arra, miért fontos a születéskor kialakuló mikroflóra egyensúlya egészségünk szempontjából.
Elsőként vizsgáljuk meg azt az életteret, ahol ezek az élőlények élnek, történetesen az emésztőrendszer egyik részét, a bélrendszert (beleket).
A vékonybél feladata a táplálék tápanyagokra bontása, az egyszerű tápanyagok felszívása, valamint a meg nem emésztett étel továbbítása a vastagbél irányába. Az emésztés 90 százaléka a vékonybélben történik, a hasnyál, a bélnedvek, valamint az epe közreműködésével.
A felszívódás a bélsejteken keresztül történik, majd az anyagok továbbításra kerülnek a belekhez közeli vér- és nyirokerekbe. A bél szakaszos (helyi) mozgása a bélnedvek és a béltartalom összekeveredését segíti, míg a perisztaltikus (tovahaladó) mozgás a béltartalom továbbjutását idézi elő.
A vékonybél elsődleges feladata tehát a felszívás; a szerv anatómiai és élettani felépítése elsősorban ennek a feladatnak a teljesítését szolgálja. Bár a kiválasztási funkció sem elhanyagolható, a legtöbb anyag, főleg a tápanyagok esetében e kettős funkcióból a felszívódás domináns.
A bélflóra szempontjából megemlíthető, hogy a vékonybél túlnyomó részén (különösen a gyomor felől) csekély számú baktérium él (kb. 104-106 mikroba/g), míg a vastagbél felé haladva egyre nagyobb számú különböző baktériumfajta figyelhető meg, melyek főleg a vastagbél felől jutnak el idáig és alakítják ki az életterüket. Az emésztőrendszer felső szakaszában az emésztést jellemzően a szervekből, mirigyekből származó enzimek végzik, míg az alsó szakaszra inkább a bakteriális emésztés jellemző.
Az egészséges bélflóra legnagyobb része a vastagbélben található.
A hatalmas csíraszámból adódóan a széklet tömegének mintegy 40–60 százalékát a mikrobák teszik ki, tömegük akár az 1–1,5 kilogrammot is elérheti. Ezeknek a baktériumoknak normál körülmények között semmiféle káros hatásuk nincs, előnyük viszont annál több:
– megakadályozzák a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák elszaporodását;
– elősegítik az emésztést, javítják a tápanyagok felszívódását;
– B-vitaminokat és folsavat termelnek;
– lebontják a tejcukrot;
– elősegítik a bélrendszer perisztaltikus mozgását;
– fokozzák az immunrendszer reakciókészségét;
– csökkentik az antibiotikumok által okozott gyomor- és bélrendszeri mellékhatásokat.
Ezek a baktériumok a vastagbélbe jutott, az ember számára emészthetetlen béltartalom maradékán élnek. Immunrendszerünk megtűri jelenlétüket, de gondoskodik arról, hogy a szervezet más részébe ne jussanak át.
Az emberi bél a születés időpontjáig steril, nem tartalmaz mikroorganizmusokat. A szülőcsatornán áthaladó magzat találkozik az édesanyja bélflórájára jellemző baktériumokkal, amelyek betelepednek az újszülött bélcsatornájába. Az ott megtapadó és telepeket képző baktériumok száma és fajtái jelentős mértékben függnek a szülés módjától, az anya saját baktériumflórájától és a csecsemő anyatejes táplálásától. A betelepülési folyamat körülbelül kettő-négy hetet késik, illetve tökéletlenül megy végbe a császármetszéssel született, a korai antibiotikumos kezelésben részesülő vagy a mesterségesen steril környezetben (inkubátor) tartott újszülötteknél.
Csecsemőkorban a természetes táplálék az anyatej. Az anyatej hatására a vastagbélben kialakult Bifidobacterium- és Lactobacillus-túlsúly képes megakadályozni a káros baktériumok elszaporodását és méreg-termelését, így közvetlenül is kedvező hatást gyakorol az immunrendszerre. Az egészséges bél baktériumflórájának szerepe van a fertőző betegségek megelőzésében. A tápszerrel táplált csecsemőknél a vegyes flóra kialakulása jellemző, amelyben a kórokozó baktériumok nagyobb számban fordulhatnak elő. A szervezet egészére gyakorolt kedvező hatásuk alapján a bifidobaktériumok és a lactobacillusok a csecsemő számára probiotikumnak, funkcionális élelmiszernek tekinthetők.
Folytatása következik!
Dr. Várhelyi Gábor
